Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. Dean:
A demenciáról - mielőtt még nem késő

Fordította: Váradi Judit

Források:
Jeremy Dean:Nine years before memory changes, this can signal problems.
Jeremy Dean:Dementia: 9 Warning Signs Everyone Should Know
Jeremy Dean:Surprising Link Between Body Weight and Dementia Risk, Study Finds

A demenciák, különösen az Alzheimer típusú, rohamosan terjed. Az időben felismert demenciák romlása életmódváltással lassítható, de kialakulásuk után már gyógyszeresen nem nagyon kezelhető. Ezért érdemes időben felismerni - ill. tudni megkülönböztetni a normál szórakozottságtól és feledékenységtől.

 

 

Kilenc évvel a memória változások előtt - ez már jelzi a bajt

Egy új kutatás szerint a humorérzék megváltozása előre jelezheti a demenciát. A Mr. Bean típusú burleszk humor felé eltolódás a Monthy Python féle szatirikus, abszurd vígjáték felől, az Alzheimer kór korai jele lehet. A demenciás betegek baráti, családi közege arról számolt be, hogy kb. 9 évvel a tipikus memóriaproblémák előtt már tanúi voltak bizonyos elváltozásoknak. Dr. Camilla Clark, a kutatás vezetője szerint:

"Mivel a humorérzékünk meghatároz bennünket és segítségével építjük kapcsolatainkat, annak megváltozása, hogy mit találunk viccesnek, sokkal több dologra van hatással, mint csupán egy új kedvenc TV műsor választása. Hangsúlyoznunk kell, hogy a demencia nem csupán az emlékezetvesztésről szól. Eredményeinknek a diagnosztizálásban is meg kell jelennie - a személyiségbeli és magatartásbeli változások olyan tünetek, amelyek a demencia korai jelzései és ezzel a klinikusoknak még inkább tudatában kell lenniük.

Ezek a finom eltérések abban, hogy mit is találunk viccesnek, fontos információkat nyújtanak az agyban végbemenő változásokról, és abban is segítenek, hogy különbséget tegyünk a demenciát okozó betegségek között. A humor különösen érzékeny módja a demencia kimutatásának, mivel sokféle agyi funkciót igényel, mint pl. a rejtvényfejtés, az érzelmi és szociális tudatosság. "

A kutatásba 48 demenciás beteg barátait és rokonait vonták be. A legmeglepőbb eredmények a fronto-temporális demenciával kapcsolatban születtek, mely az 55 éven aluli demenciások között a leggyakoribb. Az ebben szenvedő betegek már évekkel a tényleges diagnózis előtt indokolatlanul nevettek bizonyos dolgokon. Például nevetni kezdtek, ha egy rosszul parkoló autót, vagy egy ugató kutyát láttak. Egy férfi nevetésben tört ki, amikor a felesége csúnyán leforrázta magát. Az Alzheimer kórban szenvedő betegekre ez nem jellemző. (Az Alzheimer-kór csak egy altípusa a demenciáknak)

Dr Rob Buckle, az MR (Medical Research Council) tudományos programigazgatója szerint:

"Ahogy egyre többet tudtunk meg a demencia tüneteiről, ráébredtünk, hogy ez a bonyolult, összetett betegség sokkal több, mint egyszerűen az emlékezet elvesztése. Ezek a felismerések lehetővé teszik, hogy teljes képet alkossunk a változásokról, melyeket a demencia korai szakaszaiban megtapasztalnak az emberek és a betegség előre haladtával pontosabb és minél korábbi diagnózist állítsunk fel. A korai magatartási minták felismerése segít a kutatóknak a betegség különböző típusainak elkülönítésében, valamint a megfelelő kísérleti alanyok kiválasztásában, akik közreműködésével új klinikai vizsgálatokat végezhetnek. "

A kutatásról itt olvashat: Journal of Alzheimer's Disease (Clark et al., 2015)

Demencia: 9 figyelmeztető jel, amit mindenkinek ismernie kell… és azok a memóriazavarok, amelyek miatt nem kell aggódnunk.

 

Majdnem mindenkinek vannak időnként memóriazavarai - ezek azonban általában nem a demencia jelei. Az alább felsorolt tünetek a normálisan működő memória jelenségei:

  • Ha nem jut az eszünkbe valaminek a neve.
  • Ha nem emlékszünk rá, hová tettünk valamit.
  • Ha el kell gondolkodnunk azon, hová parkoltuk le az autónkat.
  • Ha felérvén az emeletre, elfelejtjük, miért is mentünk fel.
  • Ha valami viszonylag jelentéktelen dologra nem emlékszünk, amit valaki közölt velünk.
  • Ezek miatt nincs ok az aggodalomra.

 

 

Az emlékezet működésére hatással van a kialvatlanság, a stressz és a depresszió is. A legtöbb embernek, aki azt gondolja, hogy emlékezetzavarai vannak, valójában nincsenek. Az az ember, akinek komoly memóriazavarai vannak, általában nincs annak tudatában. Gyakran a barátai vagy rokonai hívják fel a figyelmét, hogy vizsgáltassa meg magát.

Kissé aggodalmat keltő memóriazavarok, amelyekre már oda kell figyelni:

 

1., Ha elfelejtjük egy közeli barát vagy rokon nevét.

2., Ha rendszeresen rossz helyre teszünk vissza tárgyakat és nem emlékszünk rá, hogy oda tettük őket.

3., Ha 30 perccel később ugyanazt a kérdést tesszük fel valakinek.

4., Ha gondunk van szavak, arcok, formák és színek felismerésével.

5., Ha gondot jelent ismerős, közelben levő helyeken tájékozódni.

6., Ha nehézségeink vannak összetett, de automatikus feladatok elvégzésekor. Például annak a gyakorlott szakácsnak, akinek gondot okoz egy nagyon egyszerű recept elkészítése.

7., Ha a személyiségben nagy változás következik be, mint pl. annál a társaságkedvelő, nyitott embernél, aki egyszer csak rendkívül befelé fordulóvá válik.

 

A fenti jelek már több aggodalomra adnak okot, de még mindig előfordulhat, hogy csak a stressz, alváshiány vagy lelki bánat okozza őket.

A veszélyt jelző tünetek:

A következő jelek már komolynak tekinthetőek és feltétlenül szakembernek kell őket megvizsgálnia, ha valaki:

1., nem ismeri fel közeli barátját, rokonát.

2., összezavarodik az időt és helyet illetően.

3., nem tudja, mire való egy hétköznapi tárgy - pl. egy teáskanna.

4., nem képes egyszerű dolgokat megítélni - pl télen nyári ruhát vesz föl.

5., teljesen elfelejti egyszerű feladatok végrehajtását, mint pl a mosógép használata.

6.szokatlan helyekre tesz tárgyakat - pl a táskáját a hűtőbe.

7., összezavarodik a családi viszonyokat illetően - pl. nem képes az unokát a megfelelő családdal összepárosítani.

8., olyasmit kér, amit éppen az imént kapott meg - pl. egy csésze kávét.

9., nagyon élénk emlékei vannak a gyermekkorából, de képtelen felidézni emlékeket a legutóbbi időkből.

 

Meglepő kapcsolatról számol be egy új vizsgálat a testsúly és a demencia kockázat között

A normálisnál kisebb súlyú embereknél egyharmaddal nagyobb az esélye a demencia kialakulásának, állítja a vizsgálati tanulmány. Azt is megállapítják, hogy a túlsúlyos embereknél 30 %-kal kisebb az esélye a demenciának, mint a normál testsúlyúaknál.

Ezt a meglepő következtetést a valaha végzett legnagyobb vizsgálat végén vonták le, amelyben középkorú személyeket vizsgáltak. Az eredmények ellentétesek a korábbi vizsgálatokéival, amelyek pozitív kapcsolatot tételeztek fel az elhízás és a demencia között.

Stuart Pocock, aki a Londoni Egészségtani és Trópusi Gyógyászati Intézet professzoraként a vizsgálatot vezetette, így beszélt erről:

" Eredményeink azt sugallják, hogy az orvosoknak, az egészségügyért dolgozó tudósoknak és politikusoknak újra kell gondolniuk a demenciával kapcsolatos rizikófaktorokat.

Oda kell figyelnünk a túl alacsony testsúly és a megnövekedett demencia kockázat közötti kapcsolat okaira és következményeire. Eredményeink érdekes, új utakat nyitnak meg a demenciakutatás számára - ha megértjük, hogy a magas BMI- vel rendelkező emberek esetében miért csökken a demencia kockázata, lehetséges, hogy a későbbiekben a kutatók ezeket a meglátásokat új gyógymódok kifejlesztésére tudják majd felhasználni. "

Csaknem 2 millió kísérleti személy adatait elemezte a kutatás. Közel 10 éven keresztül követték őket, testsúlyukat és a bármilyen típusú demencia diagnózisukat ellenőrizve.

Az eredményekből kiderült, hogy a nagyon túlsúlyos (40-nél magasabb BMI) emberek esetében 29 %-kal kisebb volt a demencia kialakulásának esélye, mint a normál testsúlyú embereknek. Az egészséges testsúly (25 BMI) alattiak esetében pedig nőtt a demencia kockázata! Az egészséges testsúly fölött viszont a demencia kockázat tovább csökkent, de lassabban.

Dr Nawab Qizilbash, a tanulmány első szerzője szerint:

"Nem világos egyenlőre, hogy a magas BMI miért párosul alacsonyabb demencia kockázattal, tovább kell kutatnunk ennek okait. Ha az életünk közepén a megnövekedett testsúly véd a demencia ellen, jelen pillanatban nem értjük ezt a fordított kapcsolatot. Számos különböző tényező játszhat szerepet az étrendtől, a testedzésen, a genetikai faktorokon, veleszületett gyengeségen keresztül a testsúlyváltozásokig."

A kutatástról The Lancet Diabetes & Endocrinology (Qizilbash et al., 2015) folyóiratban olvashat további részleteket.

A vizsgálatot ugyanakkor kritikával kell kezelnünk, írja Deborah Gustafson, mivel minden eddigi vizsgálat a túlsúlyt találta kockázatosnak a demencia szempontjából. Az eredmények értelmezését nehezíti hogy a demencia altípusait nem különítették el (van korai kezdetű, kései kezdetű, Alzheimer-típusú, vaszkuláris, stb.), a haskörfogat (hasi elhízás) jelenti az igazi kockázatot, amit a BMI nem tükröz, a vizsgált emberek közt voltak fiatalok (akik túlsúlyuk ellenére még nem elég öregek a kései demencia kialakulásához) és voltak idősek, akiknél az alacsony testsúly már a kialakulóban lévő demencia előjele volt. A vizsgálat tehát csak újabb kérdéseket vetett fel, de nem tekinthető végső válasznak.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre