Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Raatikainen és mtsi.:
A házasságnak ma is védőhatása van a terhességre nézve

Forrás: Marriage still protects pregnancy by Kaisa Raatikainen, Nonna Heiskanen, Seppo Heinonen: BJOG: an International Journal of Obstetrics and Gynaecology October 2005, Vol. 112, pp. 1411-1416

Fordítás, kivonat: Mezei Elmira

A vizsgálat célja a házasságon kívüli terhességek rizikó faktorainak és kimenetelének vizsgálata az 1990-es években - Finnországban - a teljes állapotos populáció által igénybe vett, magas színvonalú terhességi ellátás mellett.

 

 

25,373 terhesség vizsgálata történt, házasságban, illetve életközösségben élőknél. Az egyedülálló státusz szorosan összefüggött különböző szociális hátrányokkal és rizikó faktorokkal, mint pl. a munkanélküliség, a dohányzás, vagy a korábbi terhességmegszakítás, amelyek azután visszahatottak a terhesség kimenetelére. Szignifikánsan több alulfejlett (abszolút különbség 45%), koraszülés (17,5%), és alacsony születési súlyú (26 %) csecsemő volt az egyedülálló, mint a házasságban élő anyák között. A magzat elhalása illetve a kora csecsemőkori halálozás is gyakoribb egyedülálló nőknél.

A nyugati társadalmak változásban vannak: a házasság nélküli együttélés egyre gyakoribb, és a nem házasságban történő gyermekvállalás manapság már nem megbélyegző. Európán belül még mindig nagy a megoszlás, míg Skandináviában pl. 40% a házasságon kívül született gyermekek aránya, addig Görögországban vagy Olaszországban csak 10%. A tendecia mindenhol azt jelzi, hogy növekszik a nem házasságban született gyermekek száma: 1989-ben 22,9% volt, 2001-ben már 39,2%. Bizonyos vizsgálati eredmények szerint a nem házas nők terhessége kimenetelének a rizikója magasabb olyan országokban, ahol ez kevésbé elfogadott.

Lehet, hogy a hajadon státusz nem önálló rizikófaktor, hanem egyéb rizikófaktorokat tükröz. Nagyon keveset tudunk azokról a mechanizmusokról és háttérről, amelyek a nem-házas nőknél a terhesség nemkívánatos kimeneteléhez vezetnek. A társadalmi-gazdasági feltételek, az érzelmi stressz, a társadalmi segítség hiánya mind közrejátszik a házasságon kívüli terhességek kimenetelében.

Korábbi vizsgálatok szerint a megnövekedett rizikó részben a terhesgondozás nehezebb elérhetősége miatt van. Azonban Finnországban a terhesgondozás mindenki számára ingyen elérhető és lényegében a teljes állapotos populáció igénybe is veszi. Ennek a vizsgálatnak a célja a házasságnak a terhesség kimenetelére tett hatásának vizsgálata volt, egy olyan társadalomban, ahol nagy százalékban fordulnak elő nem házasságon belüli terhességek, magas színvonalú terhesgondozás mellett.

A résztvevőket ezekbe a csoportokba osztottuk: férjezett, élettársi közösségben élő, özvegy, elvált, egyedülálló. A "nem-házas" csoport minden egyéb kategóriát tartalmazott, újabb két alcsoportra osztva: "élettársi közösségben élő" és "egyedülálló". Az utóbbi kategóriába soroltuk az özvegyeket és elváltakat is.

A terhességi problémákat különböző kategóriákba soroltuk: koraszülés, 37.-ik hét előtti szülés, túlhordás, 42.-ik hét utáni szülés, terhességi mérgezés (preeklampszia), többszörös 149/90-et meghaladó vérnyomás, és kissúlyú csecsemő (2500 g alatt).

Egyéb faktorok felmérése is megtörtént: dohányzás, alkoholfogyasztási szokások, kábítószerhasználat (elenyésző volt), alacsony hemoglobin szint, túlsúly, 35 év feletti vagy 17 év alatti életkor, terméketlenség a múltban, munkanélküliség, vetélések, magzatelhalás, abortuszok, az előző terhesség óta eltelt idő, fogamzásgátlás használata a terhesség előtt, korábbi műtéti hegek a méhen, gesztációs diabétesz, vagy bármilyen krónikus betegség.

Eredmények

A Kuopio kórházban 1989. január és 2001. december között szülő nők 32,5%-a volt hajadon. Ebből 74,6% együtt élt a társával, és 25,3% volt hajadon, elvált, vagy özvegy. Az időre született házas nők csecsemői nagyobb súllyal születtek, mint a nem-házasoké. Az egyedülálló anyáknál több szociális rizikó faktor állapítható meg, pl. kamaszkor, munkanélküliség, második terhesség kevesebb, mint 12 hónapon belül az első után, több abortusz, a terhesség előtti és alatti dohányzás, alkoholfogyasztás. A terhességi cukorbetegség is gyakoribb volt az egyedülálló csoportban. Azonban a hajadonok csoportjában kevesebb előzetes nőgyógyászati probléma, vetélés, méhen belüli elhalás, múltbeli terméketlenség vagy műtéti heg volt, mint a házas nőknél, és a férjezett nőknél gyakoribb volt a terhességet komplikáló krónikus betegség.

A korioamnionitisz (magzatburok gyulladást okozó bakteriális fertőzés) előfordulása statisztikailag különböző volt a házas és egyedülálló nők körében, a házas nők javára. Az Rh immunizáció szignifikánsan magasabb volt a házas nőknél. Az egyedülálló nőknél több koraszülés, alulfejlett és alacsony születési súlyú csecsemő volt.

A férjes asszonyok és az összes többi csoport között, beleértve az együttélőket is, jelentős különbség volt a korához képest alulfejlett, a kis súllyal született, a koraszülött és az intenzív osztályra került nők száma között. Az egyedülálló nőknél sokkal gyakoribbak voltak ezek a problémák, de érdekes módon az együttélőknél is rosszabb statisztikák mutatkoztak, mint a házasoknál.

Megbeszélés

A vizsgálat célja a nem férjezett státusz hatásának vizsgálata volt a terhességre nézve. Azt találtuk, hogy a házasságon kívül hordott terhesség még 1990-ben is jelentősen megnövelte a problémás terhességek rizikóját. Eredményeink ellentmondanak a közelmúlt néhány olyan vizsgálati eredményének, amely azt állította, hogy a házasságnak már nincs olyan jelentősége a terhesség kimenetelére nézve, mert a szokások változásával egyre több együttélő, de nem házas pár van. A mi vizsgálatunk mást mutat. A házasságon kívüli terhességeknél több korához képest alulfejlett csecsemő, több koraszülés, több kissúlyú gyermek születik, valamint a magzati és csecsemőkori halálozás is magasabb. Vizsgálatunk egyik erőssége, hogy a Kuopio Kórházban alkalmunk volt kiértékelni a nők terhességet megelőző szokásait és életformáját is, mert a kórház adatbázisában szerepelnek ezek a változók.

A házasság azáltal is védi az egészséget, hogy redukálja a kockázatos szexuális viselkedést, viszont megnöveli az egészséges viselkedést a hagyományos házasságban élő családmodell iránti pozitív attitűd által. A terhesség alatti fertőzések, különösen a bakteriális vaginózis és a korioamnionitisz, szintén gyakoribb a nem házas, mint a férjezett nőknél. A házasság növeli a szociális támogatottságot, és egy stabil házasság valószínűleg kevésbé vezet érzelmi stresszhez, mint az egyedülálló státusz. A stressz terhességre tett negatív hatása pedig számos vizsgálat által jól dokumentált jelenség. Egyre növekszik az egyedülálló anyák száma, ami sajnos ezt a tendenciát erősíti.

Következtetés

Konklúziónk, hogy még a mai modern terhességi ellátás mellett is, a nem házasságban kihordott terhességeknél szembetűnő, összesen 20%-os emelkedett kockázat van. Az emelkedett kockázat az élettársi közösségben élő nőknél is jelentkezett, tehát a házasság intézményének szekularizációja nem változtatta meg a házasság védőhatását a terhességre nézve.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre