Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Le Houézec:
A Hepatitis B oltás jelentős szklerózis multiplex kockázattal jár

Fordította: Szendi gábor

Forrás: Forrás: Dominique Le Houézec: Evolution of multiple sclerosis in France since the beginning of hepatitis B vaccination. Immunologic Research, November 14, 2014.

Mióta Franciaországban bevezették a tömeges oltást a Hepatitis B ellen, az olykor az oltást követően megjelenő szklerózis multiplex nemzetközi epidemiológiai vizsgálatokhoz vezetett. Ez igazolta az újonnan diagnosztizált szklerózis multiplexes esetek éves kiugrásában mutatkozó éles kiugrás, amiről a francia egészségbiztosító számolt be az 1990-es években. Majdnem húsz évvel később egy retrospektív reakció körvonalazható ezekből a hivatalos adatokból és a nemzeti mellékhatás jelentés adataiból. Ezen adatokból nyert statisztikai adatok szignifikáns együtt járást mutatnak a Hepatitis B oltás száma és a mellékhatást vizsgáló rendszer oltás követő egy-két évben jelentkező szklerózis multiplexes esetek száma között. A Hill kritériumokat alkalmazva ezen adatokra, azt jelzik, hogy a Hepatitis B oltás és a szklerózis multiplex jelentkezése között oki kapcsolat lehet.

 

 

Majd fél évszázada, Miller vetette fel először, hogy az oltások szklerózis multiplexet (továbbiakban SM) okozhatnak (1). A hepatitis B oltása különösen aggodalmat keltett, mert viszonylag rövid időn belül vezették be tömegesen Franciaországban. A WHO 1992-ben javasolta az univerzális Hepatitis elleni oltás csecsemőknek, hogy kiirtsák a hepatitis vírust a világból. A WHO a tinédzserek oltását ugyancsak javasolta az alacsony fertőzöttségi szintet mutató országokban is. 1994-ben a francia közegészségügy minden első gimnazista gyermeket beoltatott. Következő évben az oltás része lett a csecsemők és pretinédzserek oltási protokolljának. Mivel a felnőtteket is bátorították az oltásra, egy oltási hullámban 20 millió felnőttet is beoltottak 1994 és 97 között. Néhány beoltott felnőttnél SM jelentkezett, ami miatt a mellékhatást figyelő rendszer vizsgálatot kezdeményezett. A vizsgálat 1994-ben kezdődött, és még tartott, amikor a média 1998-ban megszellőztette az oltás és az SM kapcsolatát. Ekkor a francia hatóságok azonnal leállították a pretinédzserek iskolai oltását és a felnőttek körében is ritkábbá vált az oltás.

Számos epidemiológiai vizsgálatot folytattak le 10 év alatt. A legtöbb vizsgálat nem talált kapcsolatot (2-6) vagy enyhe megnövekedett kockázatot, ami nem volt szignifikáns (7-8). Azonban más vélemények is megjelentek. Például egy D. Costagliola által vezetett vizsgálat egy már megjelent vizsgálat (9) adatai kapcsán a mellékhatások aluljelentését mutatta ki. Ez a nem publikált vizsgálat kimutatta, hogy a hivatalosan jelentett esetek (10) számánál 2-2.5-szer gyakoribb volt az SM jelentkezése. Ez az utólagos számítás alapján Fourrier és mtsi. vizsgálata (9) jócskán szignifikáns kapcsolatot mutatott. Egy másik esetkontrollos epidemiológiai vizsgálatot az USA-ban folytattak le az ottani mellékhatás figyelő rendszer adataival. E szerint az oltott felnőttek körében 5.2-szer volt gyakoribb az SM kialakulása Hepatitis B oltás után (11). Egy angol vizsgálatban, amely oltás után 3 éven át követte a felnőtteket, 3.1-szeres SM kockázat jelentkezett az oltás hatására (12). Egy francia vizsgálat az Engérix B oltás hatását vizsgálva gyermekeknél 3 éves követés során 2.77-szeres kockázatnövekedést talált, igaz, csak trendként (azaz nem szignifikáns az eredmény).

Ezzel a kiindulási alappal, mi (a szerző) a Hepatitis B időbeli eloszlása és az SM előfordulása között keresett kapcsolatot Franciaországban a mellékhatás figyelő (ANSM) rendszer és a nemzeti egészségbiztosítás adatai alapján (CNAM). Az elemzés szignifikáns kapcsolatot mutatott az oltások és az SM esetek megnövekedett száma között.

Az elemzésben demyelinizációról beszéltek, ha csak egy állapotromlás, és SM-ről beszéltek, ha legalább két állapotromlás (sub) fordult elő valakinél. Mivel a francia mellékhatás figyelő "spontán jelentések"-re épít, úgy lehet kalkulálni, hogy a valós esetek 1-10%-át jelentik csupán (16). Az adatokat kiegészítették a REVAHB szervezet adataival. A REVAHB a Hepatitis B oltás károsultjainak adatait gyűjti. A mellékhatás figyelő nem számolja azokat az eseteket, amelyeknél az orvosnak visszaküldött, megerősítést kérő levél megválaszolatlanul maradt. Ez lehet az aluljelentés egyik forrása.

1993-ban az új SM betegek száma stabilan évi 2500 volt. A következő években, különösen 1996-tól, az esetek száma növekedni kezdett, s 2003-ban 4500 új beteget regisztráltak. 1993-ban 100 ezer lakosra jutott 5.3 új SM beteg, 10 évvel későbbre ez a szám 8.7/százezerre nőtt. Ez 10 év alatt 65%-os növekedést jelentett a frissen megbetegedettek számában. Franciaországban Burgundy régióban 1993-97 közt százezer lakosra 4.3 új SM beteg esett, míg 2001 és 2007 között 7.6, majd 8.5 új beteg esett százezer lakosra. A 1994-ben százezer emberből 40 szenvedett SM-ben (ez nem az új betegek, hanem az adott pillanatban létező betegek száma, azaz prevalenciája). 12 évvel később már 95 SM beteg jutott százezer emberre.

A grafikonon látható, hogy az adott évben beadott Hepatitis B oltások számra igen erős együtt járást mutat a következő évben jelentett SM betegek számával. (a korreláció 0.9365863 volt egy év után, és 0.7350417 volt a két év után jelentett SM betegek és az oltások száma közt)

Ez az ábra azt mutatja, hogy az évente megjelenő SM betegek száma az oltási hullám után nem lecsökkent, hanem folyamatos növekedésben van, ami azt jelenti, hogy az oltás után évekkel is fokozódik az SM kockázat.

A kutatás egyértelműen igazolta a kapcsolatot a HB oltás és az SM között. Ezt a hatást elsősorban az alumínium adjuvánsnak lehet tulajdonítani.

Az SM és a HB oltás kapcsolatát tagadó vizsgálatok a gyógyszeripartól kaptak a vizsgálat elvégzésére ösztöndíjat (2-5). Más vizsgálatok túl rövid időintervallumot vizsgáltak (4, 7-8). Ennek a vizsgálatnak az ereje, hogy 20 millió ember adatait dolgozta fel, és figyelembe vette, hogy az alumínium adjuváns sok évig jelen van a szervezetben, és az SM később is jelentkezhet.

Ezt a kockázatot mindenképen figyelembe kell/kéne venni, amikor oltatjuk magunkat, ill. amikor kötelezővé tesznek egy oltást. (Sz. G. megjegyzése)

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Hivatkozott irodalom

 

  1. Miller H, Cendrowski W, Schapira K. Multiple sclerosis and vaccination. Br Med J. 1967;2:210-3.
  2. Zipp F, Weil JG, Einhaulp KM. No increase in demyelinating diseases after hepatitis B vaccination. Nat Med. 1999. doi:10. 1038/12376.
  3. Sadovnick AD, Scheifele DW. School-based hepatitis B vaccination programme and adolescent multiple sclerosis. Lancet. 2000. doi:10.1016/S0140-6736(99)02991-8.
  4. Ascherio A, Zhang SM, Hernan MA, et al. Hepatitis B vaccination and the risk of multiple sclerosis. N Engl J Med. 2001. doi:10.1056/nejm200102013440502.
  5. DeStephano F, Verstraeten T, Jackson LA, et al. Vaccinations and risk of central nervous system demyelinating diseases in adults. Arch Neurol. 2003. doi:10.1001/archneur.60.4.504.
  6. Ramagopalan SV, Valdar W, Dyment DA, et al. Canadian Collaborative Study Group. Association of infectious mononucleosis with multiple sclerosis. A population-based study. Neuroepidemiology. 2008. doi:10.1159/000201564.
  7. Touze E, Fourrier A, Rue-Fenouche C, Ronde-Oustau V, Begaud B, Alperovitch A. Hepatitis B vaccination and first central nervous system demyelinating event: a case-control study. Neuroepidemiology. 2002. doi:10.1159/000059520.
  8. Sturkenboom MCJM, Abenhaim L, Wolfson C, Roullet E, Heinzlef O, Gout O. Vaccinations, demyelination and multiple sclerosis study (VDAMS): a population-based study in the UK. Pharmacoepidemiol Drug Saf. 1999;8(Suppl):S170-1.
  9. Fourrier A, Begaud B, Alperovitch A, Verdier-Taillefer MH, Touze E, Imbs JL. Hepatitis B vaccine and first episodes of central nervous system demyelinating disorders: a comparison between reported and expected number of cases. Br J Clin Pharmacol. 2001. doi:10.1046/j.1365-2125.2001.01364.x.
  10. ANSM. Vaccination anti-He´patite B, mise a` jour des donne´es et des e´tudes de pharmacovigilance. Fe´vrier 2000 (in French). http:// ansm.sante.fr/var/ansm_site/storage/original/application/b460abed 4a9a61d8dad78d4364033354.pdf. Accessed 31 Oct 2014.
  11. Geier DA, Geier MR. A case-control study of serious autoimmune adverse events following hepatitis B immunization. Autoimmunity. 2005. doi:10.1080/0891693050014448438.
  12. Hernan MA, Jick SS, Olek MJ, Jick H. Recombinant hepatitis B vaccine and the risk of multiple sclerosis. Neurology. 2004. doi:10.1212/01.WNL.0000138433.61870.82.