Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A HPV oltás korai petefészek kimerülést (menopauzát) okozhat?

Egy ideje újabb lehetséges mellékhatás borzolja a kedélyeket: 6 lány orvosi szaklapokban megjelent esetismertetése alapján arra lehet következtetni, hogy a HPV oltás ugyan ritkán, de visszafordíthatatlan menopauzát idézhet elő tizenéves lányoknál is. Az esetismertetések meglehet, csak a jéghegy csúcsa, hiszen a fiatal lányok közül sokan szednek fogamzásgátlót, ami sokáig elfedi a menopauzát. A hírt hitelesen nem lehet cáfolni sem, mert a gyártó cégek soha nem is vizsgálták, miként hat az oltás hosszabb távon a nemi működésekre.

 

 

Deirdre T. Little és munkatársai két egymást követő esetismertetésben (Little és mtsi.,2012 és 2014) összesen három 16-18 év közötti fiatal lányról számoltak be, akiknél korai petefészek kimerülés jelentkezett a HPV oltásokat követően. A korai petefészek kimerülés gyakorlatilag az 50-es évek vége felé bekövetkező klimax korai bekövetkezése. Súlyos következményekkel jár, hiszen ezek a nők többé nem tudnak teherbe esni és gyermeket szülni, súlyos csontritkulás alakul ki náluk, és a menopauzát követő minden hormonális és organikus problémájuk megjelenik már 16-18 éves korukban. (Egy svéd vizsgálatban azon nőknél, akiknél 10 évvel korábban jelent meg a menopauza, 40%-kal nagyobb kockázatot mutattak a szívelégtelenségre. E lányok esetében 40 évvel korábban alakult ki a menopauza!) A korai petefészek kimerülés ilyen fiatal korban igen ritka, általában valami autoimmun betegség, mérgezés, durva hormonbehatás vagy fertőzés következményeként szokott kialakulni. Mivel a lányoknál mind genetikai, mind egyéb okok kizárhatók voltak, a szerzők arra következtettek, hogy a HPV oltásnak szerepe lehetett a korai petefészek kimerülés kialakulásában. A feltételezett oksági kapcsolatot megerősíti az, hogy különféle állatvizsgálatokban a HPV oltásban is megtalálható alumínium adjuváns (hatást erősítő adalékanyag) a petefészket, a herét és a nemi hormon rendszert károsítja (Little és mtsi., 2014; Gruber és Shoenfeld, 2015).

Serena Colafrancesco és munkatársai (2013) további három fiatal nő esetét ismertette, akiknek az oltást követően számos HPV oltásra jellemző tünetük is megjelent (hányinger, fejfájás, alvászavar, ízületi fájdalmak és pszichiátriai tünetek), köztük a korai petefészek kimerülés. Mindannyian egészségesek voltak az oltás előtt, nem szenvednek semmilyen olyan betegségben vagy örökölt zavarban, amely magyarázta volna a menstruációs ciklusuk megszűnését. Esetükben is hatástalannak bizonyult a menstruációs ciklus hormonális újraindítása. A menstruáció végső leállását megelőzően mindegyiküknek először rendszertelenné vált a menstruációja, s ami volt, az csekély vérzéssel járt. Az egyik fiatal lánynak már az első oltás után megjelentek a tünetek, de megkapta a további két oltást is.

20 éves kor alatt a petefészek kimerülés 10 ezer nőből egynél fordul elő. Különös, hogy mind a hat esetben ez a ritka probléma mindannyiszor a HPV oltást követte.

Egy dán kutatásban 53 olyan lányt vizsgáltak meg, akik a HPV oltás utáni két hónapban kialakult felálláskori vérnyomás esésről és ájulásról számoltak be. A fogamzásgátlót nem szedett vizsgált lányok 48%-a számolt be fájdalmas menstruációról, rendszertelen ciklusról, és nagyon erős menstruációs vérzésről (Brinth és mtsi.2015).

Little beszámolt róla, hogy külön felszólításra, a négy komponensű HPV oltás biztonsági vizsgálatait támogató cég elismerte, hogy volt két eset a 011 és 012 vizsgálatban, amelyben két lánynál amenorrea (azaz a ciklus leállása) alakult ki (Miller, 2006a).

A Gardasil 2006-os bevezetése óta a VAERS-nek (Vaccine Adverse Event Reporting System) 213 olyan mellékhatást jelentettek, amelyben menstruáció megszűnés (amenorrea) ill. korai petefészek kimerülés szerepelt, s ezen esetek 88%-ban a Gardasil volt az oltóanyag. A két komponensű Cervarix a jelentett esetek 4-8%-ával áll kapcsolatban. A HPV oltásokat megelőző időszakban, 1990 és 2006 között összesen 32 amenorreás esetet és egyetlen petefészek kimerülést nem jelentettek. A tartós amenorreára vagy petefészek kimerüléses esetekre szűkítve az eseteket, a VAERS-ben 89 eset található, s ezek közül 86 köthető a Gardasilhoz (Scott és Field, 2016)).

Miként okozhat az oltás petefészek kimerülést?

Több kutató is azt feltételezi, hogy az alumínium adjuváns arra hajlamos személyekben autoimmun folyamatokat indít el, ezt nevezzük ASIA szindrómának (Gruber és Shoenfeld, 2015). Colafrancesco és mtsi. (2013) mindhárom esetüknél levezették, hogy az ASIA szindróma kritériumainak megfelelnek az esetek. Két lánynál még a kialakult autoimmunitást is bizonyítani lehetett.

Vannak állatkísérletes adatok, amelyek arra utalnak, hogy az alumíniumvegyületek károsítják a petefészket, ill. felborítják a nemi hormonműködéseket (Gruber és Shoenfeld, 2015).

Miért nehéz a korai petefészek kimerülés és a HPV oltás kapcsolatát vizsgálni?

Noah Gruber és Yehuda Shoenfeld (2015) és Little és munkatársai (2014) tanulmányukban a következő okokat sorolták fel:

1, a HPV kifejlesztése során az állatkísérletekben nem vizsgálták az oltás nemi működésekre, hosszútávú szaporodási funkciókra gyakorolt hatását, ilyen adat a mai napi nincs. Mivel a petefészek károsodás csak jóval később következik be, az oltás utáni pár hétben ez nem észlelhető. Korábbi állatkísérletek szerint az alumínium adjuváns okozhat petefészek károsodást.

2, Állatkísérletekben csak két oltást kaptak az állatok, nem hármat

3, A mai felfogás szerint oltási szövődményként az oltást követő két hétben bekövetkező tüneteket lehet esetlegesen az oltással kapcsolatba hozni. A hónapokkal későbbieket nem, pedig a korai petefészek kimerülés, vagy autoimmunbetegségek nem azonnal, hanem hónapokkal, sőt évekkel később is megjelenhetnek.

4, Mivel a kamaszlányok igen nagy része fogamzásgátlót szed, ez elfedi a korai petefészek kimerülést, erre csak sok év múlva derülhet fény, amikor az illető nő gyermeket szeretne. A 007-es, 013-as és 015-ös vizsgálatban eleve arra kérték a résztvevő fiatal nőket, hogy szedjenek fogamzásgátlót (Little és mtsi,, 2014).

5, a beoltottak hosszú távú követése nem megoldott és nem is érdeke senkinek. A 016-os vizsgálatban 240 lányból egy éves követés után 52% "elveszett", azaz további adatot nem szolgáltattak.

6, Az oltás termékenységre gyakorolt hatását nem vizsgálták az oltás bevezetését követően sem, bár több nagy vizsgálatban ellenőrizték, megjelentek-e autoimmun betegségek. Az oltásbiztonsági vizsgálatokban a mellékhatások egyik fő beazonosítási módja mindig a kórházi ápolás vagy a sürgősségi beavatkozás szükségessé válása. A petefészek elégtelenség, menstruációs problémák nem igényelnek ilyen ellátást, mert ezekre eleve lassan derül fény, és akkor is endokrinológushoz, nőgyógyászhoz, családorvoshoz fordulnak a nők. Azaz a szűrőn fenn sem akadhatnak ilyen esetek.

Little és mtsi. azt is leírják, hogy a 018-as vizsgálatban 587 olyan kislány vett részt, akik fiatal koruk miatt még nem menstruáltak, és az oltást követő egy év múlva sem volt ez másként. Így az oltás ciklusra gyakorolt hatását nem lehetett vizsgálni (Little és mtsi, 2014).

Mint Dr. Little írja, Ausztráliában, még ha fel is merülne egy orvosban, hogy oltás mellékhatásként jelentse a korai petefészek kimerülést, ettől elveszi a kedvét az a szakmai közvélekedés, hogy nincs ésszerű kapcsolat az oltás és a petefészek kimerülése között, azaz csak blamálná magát ilyen oltás mellékhatás jelentéssel (Little, 2015).

Nem tekinthető egyelőre bizonyítottnak, hogy a HPV oltások (a 4 és több komponensűek) korai petefészek kimerülést okoznak. Azonban az eddig feltárt tények felvetnek egy ilyen lehetőséget, amit a hatóságok és a vakcina gyártók azért nem tudnak cáfolni, mert nem áll rendelkezésükre semmiféle vizsgálat, amelyben ezt a veszélyt valaha is vizsgálták volna. A gyanút erősíti, hogy számos olyan állatvizsgálati eredmény áll a kutatók rendelkezésére, amely igazolja, hogy az alumínium adjuváns károsítja a petefészket és a nemi hormonműködéseket. Ilyen komoly veszély esetén nem bizonygatni kéne, hogy "áh, az képtelenség", hanem komoly követéses vizsgálatokat kéne elindítani a már oltottak között, ill. pótolni kéne azokat az állatkísérleteket, amelyeket még az oltás bevezetése előtt el kellett volna végezni.

Az oltással kapcsolatban félrevezető a propaganda, ugyanis az oltás nem a méhnyak rák ellen véd, hanem 2-4 HPV vírus ellen, amelyek rákot okozhatnak. De nem véd a többi olyan HPV vírus ellen, ami szintén rákot okozhat. Ezért az oltott nőknek ugyanúgy el kell járni évente rákszűrésre. Az oltásnak ilyen értelemben tehát komoly haszna nincs, ezzel szemben újra és újra felmerülnek újabb és újabb ritka,de veszélyes mellékhatások. A vélt kis előnyt kell tehát mérlegre tenni a valós, bár ritka súlyos kockázattal szemben.

További cikkek a témában itt olvashatók

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Brinth, L., A. Theibel, and K. Pors, Suspected side effects to the quadrivalent human papilloma vaccine. Danish Medical Journal, 2015. 62(4): p. 1-5.

Colafrancesco S, Perricone C, Tomljenovic L, Shoenfeld Y. Human papilloma virus vaccine and primary ovarian failure: another facet of the autoimmune/inflammatory syndrome induced by adjuvants. Am J Reprod Immunol 2013; 70:309-316.

Dr. Deirdre Little a Skót parlamenthez benyújtott petíciója. Web: https://www.parliament.scot/S4_PublicPetitionsCommittee/General%20Documents/20151025_PE1574_H_DrLittle.pdf

Gruber N, Shoenfeld Y: A link between human papilloma virus vaccination and primary ovarian insufficiency: current analysis. Curr Opin Obstet Gynecol. 2015 Aug;27(4):265-70.

Little DT, Ward HR. Premature ovarian failure 3 years after menarche in a 16- year-old girl following human papillomavirus vaccination. BMJ Case Rep 2012; 2012:6879-6888

Little DT, Ward HRG. Adolescent premature ovarian insufficiency following human papillomavirus vaccination: a case series seen in general practice. J Invest Med High Impact Case Rep 2014; 2:1-12

Miller NB. Clinical Review of Biologics License Application for human papillomavirus 6, 11, 16 and 18 L1 Virus Like Particle Vaccine (S. cerevisiae) (STN 125126 Gardasil). Rockville, MD: Center for Biologics Evaluation and Research Food and Drug Administration; 2006a. p198. (idézi: Dr. Deirdre, 2015)

Miller NB. Clinical Review of Biologics License Application for human papillomavirus 6, 11, 16 and 18 L1 Virus Like Particle Vaccine (S. cerevisiae) (STN 125126 Gardasil). Rockville, MD: Center for Biologics Evaluation and Research Food and Drug Administration; 2006b. p 143. (idézi: Dr. Deirdre, 2015)

Scott S. Field, MD; "New Concerns about the Human Papillomavirus Vaccine," American College of Pediatricians, January 2016. http://www.acpeds.org/the-college-speaks/position-statements/health-issues/new-concerns-about-the-human-papillomavirus-vaccine