Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor
A K2-vitamin fontosságáról

A K2-vitaminból egy 2014-es felmérés szerint a nyugati népesség súlyos hiányban szenved. Ezért már a gyerekek csontozata gyengén fejlődik, s a felnőtt lakosságot átokként sújtja a csontritkulás és a szív- és érrendszer életkorral egyre fokozódó elmeszesedése. Pedig a folyamat megállítható és visszafordítható.

 

 

A múltkoriban kicsit meghökkentett az Oszteoporózis Társaság közleménye, amely egyfelől cáfolta, hogy a K2- vitamin jó volna a csontritkulás megelőzésére, másfelől azt bizonygatta, micsoda remek gyógyszereik vannak nekik a csontritkulás kezelésére. Azóta is néha eszembe jut, hogy vajon ezt a szerzők komolyan gondolták-e, vagy...de ezt inkább hagyjuk. Mindenesetre a biszfoszfonátok, amiket ma orrba-szájba adnak csontritkulásra, nem a csontritkulás okát célozza meg, hanem leállítja a csontanyagcserét, és bizonyos értelemben megöli a csontot, amit pl. a foghúzás után nem ritkán bekövetkező álkapocs csont elhalás alapján nem csak képletesen, hanem szó szerint is kell érteni.

A csontritkulás, az érelmeszesedés és a gyerekek fogszabályozása mindennapos dologgá vált, része az életünknek, és az orvostudomány szemüvegén át nézve elkerülhetetlen. De ezt gondolták a fertőző betegségekről is, amíg fel nem fedezték a mikrobákat, s onnantól egyszeriben érthetővé vált, mi okozza a betegséget és hogyan terjed a kórokozó. A K2 vitamin ugyanolyan láthatatlan, de mivel sokáig észrevétlenül volt jelen a 19. század végéig a táplálkozásban, ugyanolyan észrevétlenül eltűnt. Az ételnek nincs más íze, ha van benne K2, vagy ha nincs.

Weston Price amerikai fogorvos 1930-as években megjelent könyvében számolt be évtizedes világkörüli útjáról, melynek során rájött, hogy a zöld füvet legelő állatok tejében és a belőle készült tejtermékekben, no meg nyilván ezen állatok húsában és belsőségeiben is, van egy anyag, amit ő X aktivátornak nevezett. Ma már tudjuk, hogy ez a K2-vitamin, amit 70 évig haszontalan vitaminnak tekintettek. Price megfigyelte, hogy a K2-vitamin hiánya felelős a fogtolódásért, azaz az alulfejlett álkapcsokért, amelyekben már nem férnek el az "odatervezett" fogak. Azt is felismerte, hogy a szívhalálozás szoros kapcsolatot mutat a K2-vitamin hiányával.

Új vitaminforradalom könyvem K2 fejezetében ezt a kérdést részletesen bemutattam. Könyvem megírásával azonban nem állt le a K2-vitamin kutatása, az összkép mozaikjának kirakása folytatódik.

A K2 vitaminnak durván két hatása van. Az egyik, hogy aktiválja (a kémikusok nyelvén "karboxilálja") az osteocalcin nevű fehérjét, amely így a vérben keringő kalciumot a csontokhoz tudja szállítani. A nem aktív (nem karboxilált) osteocalcint ucOC rövidítéssel jelöljük. A K2 vitamint egy másik fehérjét is aktivál, rövidítve ez az MGP, amely ennek hatására az érfalról eltávolítja az odaigyekvő, vagy már oda beépült kalciumot, azaz az érelmeszesedés ellen dolgozik. Ennek inaktiválatlan formáját dp-ucMGP-vel jelöljük. A K2-vitamin hiányát az jelzi, ha ennek a két inaktivált fehérjének - az ucOC-nek és a dp-ucMGP magas a szintje. Ezek magas szintje azt jelenti, hogy a csontok szépen ritkulnak, az erek pedig meszesednek. A természeti népeknél azért nincs csontritkulás és érelmeszesedés, mert sok K2 vitamint fogyasztanak természetes élelmeiken keresztül.

Egy frissen megjelent vizsgálatban 900 önkéntesben mérték meg az érelmeszesedésért felelős dp-ucMGP szintjét, és azt a drámai összefüggést találták, hogy ez az életkorral rohamosan növekszik, azaz a fokozódó K2-vitaminhiány miatt az érelmeszesedés az emberi életkor előrehaladtával egyre gyorsul (Theuwissen és mtsi., 2014).

Az ábrán minél magasabb az oszlop, annál nagyobb a K2-vitamin hiánya.

A csontépülésben fontos szerepet játszó osteocalcin inaktivált szintje arra utal, hogy a K2-vitamin hiányzik a csontépüléshez. Minden életkorban más az inaktivált osteocalcin szintje, attól függően, milyen intenzív a csontépülés folyamata. Az alábbi ábrán azt látjuk, hogy fiatal korban a legmagasabb az inaktivált osteocalcin szintje.

Ez viszont azt a riasztó tényt mutatja, hogy a 20 év alatti fiataloknál, akiknél gyorsan növekedne a csontozat, igen komoly K2 hiány mutatkozik, ami azt jelenti, hogy a csontok már ekkor gyengék és kistömegűek, ami előrevetíti a későbbi csontritkulás veszélyét. Az idősebb korosztály alacsonyabb ucOC szintje nem arra utal, hogy ők jól el volnának látva K2-vitaminnal (ennek ellentmond az előző ábra), hanem csupán azt jelenti, hogy a csontsűrűség fenntartásához kevesebb osteocalcint is elég volna akvitálni, de ehhez is kevés a K2-vitamin (Theuwissen és mtsi., 2014).

E vizsgálat adatai azért drámaiak, mert egészséges emberek K2-szintjét mérték meg, akik "normális" táplálkozást folytattak. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a nyugati népességben minden életkorban súlyos K2-vitaminhiány áll fenn, és ezért ritkul az emberek csontja és alakul ki szinten mindenkiben érelmeszesedés.

A cukorbetegek még az átlagembereknél is fokozottan hajlamosabbak az érelmeszesedésre. Egy 2014-es vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy minél magasabb egy cukorbeteg vérében a dp-ucMGP szintje, annál gyorsabban meszesedik az érfal (Liabeuf és mtsi., 2014). Egy 11 éves követéses idejű vizsgálat ugyancsak igazolta, hogy a végtagok ereinek meszesedése a magas dp-ucMGP szinttel, azaz a K2-vitamin hiányával függ össze (Dalmeijer és mtsi., 2013).

Igen sok vizsgálat megerősítette, hogy az erek, az aorta és a szívbillentyűk meszesedése egyértelműen a magas dp-ucMGP szinttel, azaz a K2-vitamin súlyos hiányával függ össze. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve a romló vesefunkciót mutatók és a hemodializist kapó betegek, náluk a K2-vitamin hiány különösen súlyos következményekkel jár, jelentősen fokozza a halálozás kockázatát is. A warfarin és némely más típusú vérfolyósítókat ( szedők különösen nagy kockázattal néznek szembe, ugyanis ezek a vérhígítók gátolják a K2 (és a K1) vitamin hatását, azaz gyorsítják az érelmeszesedést. Emberekkel végzett vizsgálatok szerint már napi 45-90 mikrogramm Mk-7 típusú K2 vitamin is jelentősen csökkenti a dp-ucMGP szintjét (Theuwissen és mtsi., 2012).

Knapen és mtsi. 2013-ban jelentették meg egy 3 éves vizsgálat eredményét, melyben napi 180 mikrogramm MK-7 alkalmazásával sikerült jelentősen lelassítani 50 feletti nők csontritkulását a csigolyákban és a combnyakban. Az inaktív osteocalcin (ucOC) szintje 50%-kal csökkent le. A kutatók fontosnak találták megjegyezni, hogy az eredmények eléréshez legalább 1 évig kell szedni a K2-vitamint (Knapen és mtsi., 2013).

Érdemes idézni a Rotterdam vizsgálatot, amelyben már igen kevés K2-vitaminfogyasztásra 50%-kal csökkent a szívhalálozás (Geleijnse és mtsi., 2004). A vizsgálatban az élelmiszerekkel (sajt, tojás, hús) fogyasztott K2-vitamin mennyiségét mérték. Hasonlóan az étrend elemzésével mérték egy másik vizsgálatban is a K2-vitamin bevitelt, és a 32 mikrogramm napi adagot fogyasztókhoz képest a kb. 50 mikrogrammot fogyasztóknak a szívkoszorúerek elmeszesedése 20%-kal alacsonyabb volt (Beulens és mtsi., 2009).

A vizsgálatokból csak mazsolázva is azt láthatjuk, hogy a K2-vitamin szedése komoly védelmet jelent a csontritkulás és a szív- és érrendszeri és egyéb lágyrészek (pl. a vese) meszesedésével szemben. A nyugati népesség súlyos, élethossziglan tartó K2-vitaminhiányban szenved, ma még csak sejtjük, hogy közvetve sok más civilizációs betegség hátterében is a K2-vitamin hiánya is áll. Meglepő módon a K2-vitamin hiánya szerepet játszik többfajta rák kialakulásában, így pl. hiánya súlyosbító tényező prosztatarák esetében is (Nimptsch és mtsi., 2008).

Mivel egyre többen kérdezik, mi volna a K- vitamin természetes forrása, megadom a K2-vitamint tartalmazó fontosabb források K2-tartalmát. A táblázat elkeserítő, hiszen természetes forrásból megfelelő mennyiségű K2-vitaminhoz jutni gyakorlatilag lehetetlen. A táblázat értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy az MK-4, ami a legtöbb élelmiszerben található, rosszul hasznosul, napi 1500 mikrogramm is szükséges a megfelelő hatás eléréséhez.

Ételek K2-vitamin tartalma

100 gramm

Mikrogramm

K2 típusok aránya

Natto

1,103.4

(90% MK-7,10% egyéb MK)

Libamáj pástétom

369.0

(100% MK-4)

Kemény sajt (holland Gouda fajta)

76.3

(6% MK-4,94% egyéb MK)

Lágysajt (francia Brie fajta

56.5

(6.5% MK-4,93.5% egyéb MK)

Tojás sárgája (Hollandiában)

32.1

(98% MK-4,2% egyéb MK)

Libacomb

31.0

(100% MK-4)

Tojás sárgája (USA)

15.5

(100% MK-4)

Vaj

15.0

(100% MK-4)

Csirkemáj (nyers)

14.1

(100% MK-4)

Csirkemáj (sült)

12.6

(100% MK-4)

Cheddar sajt (USA)

10.2

(6% MK-4,94% egyéb MK)

Virsli

9.8

(100% MK-4)

Szalámi

9.0

(100% MK-4)

Csirkemell

8.9

(100% MK-4)

Csirkecomb

8.5

(100% MK-4)

Darált marha (közepesen zsíros)

8.1

(100% MK-4)

Csirke máj (párolt)

6.7

(100% MK-4)

Hot dog

5.7

(100% MK-4)

Szalonna

5.6

(100% MK-4)

Borjúmáj (sütött)

6.0

(100% MK-4)

Savanyú káposzta

4.8

(100% vegyes MK)

Sertéshús (sült)

3.7

(56% MK-4, 29% MK-8, 16% MK-7)

Teljes tej

1.0

(100% MK-4)

Lazac

0.5

(100% MK-4)

Marhamáj (sült)

0.4

(100% MK-4)

Tojás fehérje

0.4

(100% MK-4)

(forrás: Szendi G: Új vitaminforradalom. Jaffa, 2013.)

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre