Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Hogyan épül a kártyavár?

2012 júniusának végén a média új szenzációja volt, hogy az Atkins típusú étrend fokozott kardiovaszkuláris kockázattal jár. Míg az újságírócskák Atkinson gúnyolódtak, felháborodott orvosok és más szakértők élesen bírálták a British Medical Journalt, hogy ezt a - mind módszertanilag, mind következtetéseiben elfogadhatatlan- vizsgálatot egyáltalán publikálta. Jól kivehető trend, hogy a nyugati táplálkozástudomány konzervatív képviselői, akik nagyban felelősek a nyugati civilizáció egészségügyi kríziséért, utóvédharcban próbálnak befeketíteni minden előremutató táplálkozási irányzatot, köztük az Atkinst és a lowcarbot.

 

 

A British Medical Journalban 2012 június végén egy szánalmasan silány vizsgálat jelent meg "Alacsony szénhidrát-magas fehérje étrend és a kardiovaszkuláris szívesemények előfordulása svéd nőknél: prospektív cohorsz vizsgálat" címmel. A lap szerkesztői "Szakértők az Atkins-típusú étrend szignifikáns kardiovaszkuláris kockázataira figyelmeztetnek" címmel kürtölték szét a szenzációsan ostoba vizsgálatot, amelyet hamarosan a lapnál szokásos "Gyors válaszok" részben orvosok és szakértők pillanatokon belül ízekre szedtek és a független hozzászólók egybehangzó álláspontja az volt, hogy a tanulmányt nem lett volna szabad megjelentetni. Szerintem meg érdemes volt leközölni, mert a jövőben e tanulmányon, az őt reklámozó szerkesztői közleményen és a kettő által gerjesztett médiavisszhangon lehet demonstrálni a dilettantizmus kártékony hatását. Természetesen a magyar média is azonnal lecsapott a hírre, hisz nincs jobb annál, mint kárörvendeni azon, ha egyesek egészségesebben akarnak élni. Mivel a tanulmányt kommentáló médiahírek alkalmasak értelmes emberek összezavarására is, vizsgáljuk meg tüzetesebben a tanulmány módszertanát és következtetéseit. A vizsgálat a "Hogyan építsünk kártyavárat" kategóriába sorolható, azaz kiinduló adatai és következtetései egyaránt teljesen megbízhatatlanok.

Röviden, a tanulmány állítása szerint 15.7 éven át követtek 48 ezer 30-50 év közötti svéd nőt, s elemezték étrendjük hatását a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatára. A szerzők állítása szerint az alacsony szénhidrát-magas fehérje tartalmú étrend fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedés és halálozás kockázatát. Eddig a mese, s most jöjjön a rideg valóság.

A vizsgálat a következőképen zajlott. Kérdőívet küldtek ki 96 000 svéd nőnek, akikből 49 ezer válaszolt. Komoly vizsgálatban már itt elakad a dolog, hiszen nem tudjuk, ki miért, és ki miért nem küldte vissza a kérdőívet. Aztán meg hogyan is nézett ki ez a kérdőív? A kérdőívben megkérdezték, mit evett az illető az elmúlt hat hónapban. Tudna Ön egy ilyen kérdőívre válaszolni? Hogy átlagosan hat hónapon át mit evett? Az ilyen kérdőívekre más vizsgálatok szerint az emberek erősen torzítva válaszolnak, kevesebb kalóriát vallanak be és több egészséges(nek vélt) élelmiszert sorolnak fel, ill. tagadják egészségtelen szokásaikat. Ennek nyomát fel is leljük a vizsgálatban, hiszen a nők által bevallott átlagos energia-felvétel 1561 kcal volt, miközben svéd nemzeti felmérésből tudni, hogy a svéd nők átlagosan 2990 kcalt fogyasztottak a felmérés idején. Hogy a bevallott 1561 kcal irreálisan alacsony, nem hozta zavarba a vizsgálat kutatóit, észre sem vették a bakit. Az így begyűjtött adatokat eltették, majd vártak 15 évet, feltételezve, hogy a nők 15 éven át pontosan ugyan úgy fognak táplálkozni, mint a felmérést megelőző 6 hónapban. Ez a módszer talán működne egy istállóba bekötött tehénnél, de nem egy embernél, akinek élete és táplálkozása 15 év alatt ezer okból változik. Meghízik, megbetegszik, öregszik, elszegényedik, divatos diétákat követ, stb. És: leszokik a dohányzásról, az ivásról, sportolni kezd, vagy éppen fordítva, egészségtelen szokásokat vesz fel. Mindez a kutatókat nem érdekelte, ők bíztak abban, hogy minden változatlan. Valódi vizsgálatokban ezt feltételezve évente-ötévente újra felmérik a vizsgálati személy életmódjában bekövetkezett változásokat. A vizsgálatot már e ponton a szemétkosárba kellett volna hajítani, ugyanis teljesen megbízhatatlan adatokból kiindulva valóban csak kártyavárat lehet építeni.

De rögtön itt van a következő gond. A szerzők csak azt kalkulálták, mennyi szénhidrátot, mennyi zsírt, mennyi fehérjét fogyasztottak, de nem érdekelte őket e makrotápanyagok minősége. Nem kell paleolit táplálkozási szakértőnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, egyáltalán nem mindegy, milyen típusú szénhidrátot, milyen típusú zsírt fogyasztunk, és fehérjében sem közömbös, hogy mondjuk hallal avagy a veszélyes szójafehérjével tömjük a fejünket. Ha két embert veszünk, akik mennyiségre ugyanannyi szénhidrátot, zsírt és fehérjét fogyasztanak, de az első omega-6-ot és transzzsírt, a második sok kókuszzsírt és omega-3-at fogyaszt zsírként, az első fehérkenyeret, sok cukrot és fruktózt fogyaszt szénhidrát gyanánt, a másik csak zöldségeket, s az első sok feldolgozott húst, szóját, stb. fogyasztott fehérjeként, a másik pedig színhúst és halat, akkor az elsőnek irdatlan nagy szív- és érrendszeri kockázata lesz a másodikhoz képest. A szerzők mindezzel ismét nem törődtek, holott a táplálkozástudományi kutatások nagy hangsúlyt helyeznek a makrotápanyagok minőségi jellemzőire.

A szív- és érrendszeri betegségek esetén az elhízás és a magas vérnyomás a két legkomolyabb kockázati faktor, alapvető lenne tehát tudni, hogy a 15 év során e tényezők hogyan alakultak. Erről ismét semmit nem tudunk, ugyanis a "követés" annyiból állt, hogy a teszteredményt párosították a betegnyilvántartóból megtudott szív- és érrendszeri betegségekkel.
Na, de hogy is néz ki ez a kártyavár?

A szerzők szerint a "lowcarb étrenden" élőknek fokozott kockázata van a szív- és érrendszeri betegségekre és halálozásra. Ez azt jelenti, hogy a "nagykockázatú" csoportban a nők 1.23%-a szenvedett el valamilyen szív- és érrendszeri eseményt, a "kiskockázatú" csoportban pedig 1.14%. Az abszolút kockázatkülönbség 0.09%. A kockázatkülönbség oly kicsi, hogy ez klinikai értelemben akkor is értelmezhetetlen volna, ha igaz volna. Ha 15 éven át minden nap patikamérlegen mérték volna ki mindenki táplálékát, s azután jött volna ki az az eredmény, hogy a "sok fehérje" 0.09%-kal megnöveli a szív- és érrendszeri esemény kockázatát, még akkor sem volna semmi értelme ezt figyelembe vennünk. De itt valójában kilométerórával akarnak tizedmilliméteres különbségeket mérni.

És kik is ezek a "kockázatosan kevés" szénhidrátot fogyasztó "lowcarbosok"? Ha megnézzük a vizsgálat adatait, a "veszélyes" lowcarbon élők étrendje 40% szénhidrátot tartalmazott. Bocsánat, de ez hol lowcarb? És hol Atkins stílusú étrend? Ez nem más, mint egy kicsit visszafogottabb nyugati étrend. Másként fogalmazva, a szerzők a sok és a még több szénhidrátfogyasztókat hasonlították össze, csak azt nem tudni, a 15 év alatt ki hányszor váltott csoportot, és melyikbe tartozott eredetileg.

A média tehát világgá kürtölt egy olyan vizsgálatot, amit le sem lett volna szabad közölni, s erre hivatkozva akarja elrettenteni az embereket attól, hogy csökkentsék finomított szénhidrátbevitelüket, miközben masszív adatok bizonyítják, hogy a nyugati világban pontosan a nagy szénhidrátfogyasztás miatt hal meg minden második ember szív- és érrendszeri betegségben. Ezért írta a vizsgálat egy kritikusa, hogy ez a vizsgálat nem egyszerűen haszontalan, hanem megbocsájthatatlan károkat okozott.

A nyugati táplálkozástudomány színvonalát jelzi, hogy magukat professzoroknak nevező emberek ilyen vizsgálatokat közlésre benyújtanak, s a magukat lektoroknak nevező emberek a cikket közlésre méltónak találják. A média színvonalát pedig az mutatja, hogy ilyen zagyvaságoknak felülve felelőtlenül megtéveszti az olvasóit.

Ha pedig valaki már kiolvasta a Hócipőt és akar még jót nevetni, elolvashatja a Divány oldalán a Magyar Dietetikusok Szövetségének "Atkins kritikáját". Az öngyilkosságnak két módja van: a gyors, amikor az ember pl. főbe lövi magát, és a lassú, amikor követi a dietetikusok étrendi ajánlásait.

Az eredeti tanulmány itt olvasható: Lagiou P, Sandin S, Lof M, Trichopoulos D, Adami HO, Weiderpass E. Low carbohydrate-high protein diet and incidence of cardiovascular diseases in Swedish women: prospective cohort study. BMJ. 2012 Jun 26;344:e4026.

A szerkesztői beharangozó itt olvasható: Experts warn of significant cardiovascular risk with Atkins-style diets

A tanulmányt kritizáló szakértők véleményei pedig itt olvashatók:

A Divány remek cikke a dietetikus Atkins "kritikájával" itt olvasható: Az Atkins-diéta károsíthatja a szívet, és nem is működik

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre