Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor
A negyven évet sem élt ősember

Paleo válaszok IV.

A "rákos" ősember | Az érelmeszesedett ősember | A "gabonafogyasztó" ősember | A korán haló ősember | D-vitamin és ételallergia

A korán haló mosónők és a nyugati ember annyira szeretné hinni, hogy az ő orvostudománya adott neki oly sok évet. Milyen kiábrándító azzal szembesülni, hogy a mai ember alig él tovább, mint az ősember.

 

 

A múltkor a dietetikusok szövetségének elnökével találkoztam, s megkért arra, ne pocskondiázzam a dietetikusokat, mert sértő számukra, hogy dilettánsnak, meg hasonlóknak nevezem őket. Elismerem, néha elfog az indulat. Tehát minden indulat nélkül: a fenti címmel a Magyar Nemzet Online oldalon jelent meg egy írás, amely forrásként a dietetikus szövetséget jelentette meg.

Emlékezetes még az MDOSZ paleóról szóló hírlevele (kritikáját lásd. Támadás a paleo ellen cikkemben!), mint az ábra mutatja, a téves információk akkor is terjednek, ha már azt régen megcáfolták. Az újságírók írni szoktak és nem olvasni.

A cikk első állítása, hogy az őskorban az emberek 40, maximum 50 éves korukig éltek. Ezzel az állítással egyedül az a baj, hogy légből kapott. Az emberi élethossz a természetes szelekció hatására vált egyre hosszabbá, ugyanis sikeresebben szaporodtak (több utóduk lett, több példány hordozta génjeiket) azok az emberek, akiknek szülei besegítettek az utódnevelésbe és az élelemgyűjtésbe. Ez "nagymama hipotézis" néven ismert (Hawkes, 2003). Adataink másik forrása a kőkori körülmények közt élő természeti népek, akik "itt rekedt" ősemberek valójában. Előadásaimban be szoktam mutatni, hogy a különféle természeti népeknél a fiatal felnőttkort megért emberek élettartama simán eléri a 72-76 évet, és a népesség 20%-a ennél is tovább él (erről bővebben: A civilizációs betegségek és az ipari forradalom cikkemben). Ebből az a sajnálatos tény következik, hogy a nyugati ember mindössze 5-10 évvel él tovább a kőkori körülmények közt élő természeti emberhez képest, miközben a modern társadalom nyújtotta vívmányok (orvoslás, közegészségügy, higiénia, biztonság) legalább 30-40 év különbséget kéne hogy teremtsenek. Ráadásul a természeti ember élete végig aktív és egészséges, míg a magyar ember 65 éves kor fölött még átlagosan 3-5 év egészséges évet remélhet, s utána 10 évet krónikus betegséágben fog eltölteni. 70 évesen a magyar emberek 20%-a már halott, 40%-a még egészséges, 40%-a már krónikus betegségben szenved.

A cikk szerzője összekeveri a várható élettartamot az élethosszal. A várható élettartam annak a kiátlagolása, meddig élnek adott társadalomban. Ahol nagy a csecsemőhalandóság, ott alacsony a várható élettartam. Az 1800-as években ugyanúgy legalább 70 évig eléltek az emberek, de a várható élettartam a nagy csecsemő és gyermekhalandóság miatt 40 körül mozgott.

A cikk a továbbiakban, mintha leleplezné a paleót, bizonygatja, hogy az ember fogazata mindenevő. És? Ki mondott mást? Ugyanez vonatkozik a főzés hangsúlyozására. Ki állította, hogy a paleósok nyersen esznek olyasmit, amit más megfőzni szokott? A nyersevés egy külön irányzat, semmi köze a paleóhoz.

A "tudja-e, hogy a legősibb kenyér 23 ezer éves" szöveg mit akar jelenteni? Még ha volna is ilyen, és nem megint félreolvasásról volna szó, az emberi szervezet akkor sem alkalmazkodott a 19. században nemesítéssel kialakult gluténhez (lásd. A glutén teljesen új megvilágításban cikkemet), sem a rengeteg gyorsan felszívódó szénhidráthoz.

Na, és megint egy múlthamisítás, hogy a jelen problémáit elfedjük: elhízás már az őskorban is létezett, írja a névtelen szerző. Ha volt, akkor sem volt egészséges. Szórványos esetek bizonyára voltak, hiszen nem lehetetlen elhízni bármikor is. Azonban az elhízás olyan járványos méreteket soha nem öltött, mint napjainkban. Még a 19. század végén is a népesség 0.5%-a volt elhízott, most meg a magyar emberek 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. És végül, ha az emberiség áttérne paleóra, a Föld összes állata és növénye is kevés volna? Egyrészt a "szakértők kiszámolták" dumát miért kéne annyiszor bevennünk, ahányszor leírják? Ez csak egy hitelesítő fordulat. Nem számolta ki senki. Másrészt, minden ilyen becslés csak az ipar és a mezőgazdaság pillanatnyi állapotát és céljait jellemzi. Ha a középkorban valaki azt hirdette volna, hogy mindenki igyon meg naponta fél liter tejet, azaz évente 150 litert, akkor kritikusai kiszámolták volna, hogy az akkori tehenek napi fél liter hozama miatt annyi tehenet kellett volna tartani, mint ahány ember él a Földön, azaz kb. egymilliárd tehenet kellett volna naponta megfejni. Ki tudna ennyi tehenet gondozni, legeltetni, naponta megfejni, a rengeteg tejet összegyűjteni és eljuttatni mindenkihez? Akkor ezt elképzelhetetlen fantazmagóriának tűnt volna, ma ezt tejiparnak nevezik, és megoldott kérdés. A történelemből tudjuk, hogy amikor az emberiség a fejébe vesz valamit, azt mindig meg is oldja. A Panama csatorna, a repülőgép, a Holdra szállás, a számítógép, a szervátültetés, a 3D-s tévé mind utópiának tűnt, de, mert akarták, megvalósult. Nincs okunk tehát aggódni. Ha hirtelen mindenkinek megjönne a kedve a paleóhoz, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság villámgyorsan reagálna rá, és megoldaná a problémát, erre mérget vehetünk. A dietetikus szerzőknek leginkább az róható fel, hogy tudományhoz méltatlanul, egyszerűen zsigeri ellenszenvüket próbálták racionálisnak ható érvekbe önteni, de az ellenérveik mind tájékozatlanságból, gyerekes okoskodásból születtek. Ezzel sajnos kiírják magukat abból a jövőből, amikor a dietetikusok új nemzedéke már a paleo vagy ahhoz közeli elveket fogja vallani.

Irodalom a Paleo válaszok V. végén

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre