Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Sayer Ji:
A rákos őssejtek a kulcs egy új gyógymód felfedezéséhez?

Forrás: Sayer Ji: Are Cancer Stem Cells the Key to Discovering a Cure? GreenMedInfo, Tuesday, May 8th 2012

Fordította: Szabó-Velvárt László

A hagyományos rákgyógyászat szemszögéből nézve egy multirezisztens rák diagnózis egyenlő a halálos ítélettel. Mire egy ilyen diagnózis megszületik, addigra a beteg szervezetében már visszafordíthatatlan károkat okozott a kemoterápia és a sugárkezelés, az eredetileg kezelt rák helyén pedig még egy annál is agresszívabb rákfajta ütötte fel a fejét.

 

 

A hagyományos rákgyógyászat szemszögéből nézve egy multirezisztens rák diagnózis egyenlő a halálos ítélettel. Mire egy ilyen diagnózis megszületik, addigra a beteg szervezetében már visszafordíthatatlan károkat okozott a kemoterápia és a sugárkezelés, az eredetileg kezelt rák helyén pedig még egy annál is agresszívabb rákfajta ütötte fel a fejét.

A dolog tragédiája, hogy ezek a kezelési módok nemcsak hogy hatástalanok, hanem hatásukra még rosszindulatúbbá válik a kezelt rákbetegség. Ezt a tényt hatásosan elleplezi a multirezisztens rák elnevezés, amely azt sugallja, hogy egy olyan kivételesen ellenálló és agresszív rákfajtával állunk szemben, amellyel egyszerűen nem bírnak a normális esetben hatásos rákellenes gyógyszerek.

De nem volna-e helyénvalóbb a kezelésben magában keresni a csőd okát, visszahelyezve ezáltal a felelősséget a valódi hibásra: az egészségügyre, és elismerve az általa alkalmazott kezelési módszerek hatástalanságát, sőt mi több, rákkeltő mivoltát?

Egyszóval ahelyett, hogy a beteg szervezetét hibáztatjuk a kezelés sikertelenségéért, ideje közelebbről megvizsgálni, hogy miért okoz a hagyományos kemoterápia és a sugárkezelés multirezisztenciát, amelynek következtében a beteg szervezete végül a kezelés mellékhatásainak adja meg magát, és nem az eredetileg diagnosztizált ráknak.

Hogyan válik még rosszindulatúbbá a rák a hagyományos rákkezelési módok hatására?

A multirezisztens rák az onkológusok mindent bevető buzgalmának a következménye, amikor is a kemoterápia és a sugárkezelés ágyújával végül a pácienst találják el, javulás helyett jelentős rosszabbodást okozva állapotában. Miért mondom ezt? Ahhoz, hogy megértsük, hogyan fajul el még jobban a rák a hagyományos kezelési módok következtében, először is nézzük meg, mi a rák.

A daganatok olyan sejtállományok, amelyek meglepően magas szervezettségi szinttel rendelkeznek ahhoz képest, hogy a ma legelterjedtebb álláspont szerint kizárólag véletlen mutációk révén jönnek létre. Képesek saját érhálózat létrehozására (az ún. angiogenezis által), képesek magukat megvédeni az ún. tumorszupresszor gének inaktiválásával, képesek roncsoló hatású enzimek előállítására, amelyek a testben utat törnek számukra a szabad mozgáshoz, anyagcseréjük megváltoztatásával alkalmazkodni tudnak oxigénszegény és savas környezetekhez, és tudják, hogyan távolítsák el saját sejtjeik felszínéről a receptorfehérjéket, hogy észlelhetetlenné váljanak a fehérvérsejtek számára. Korábban, "Lehet, hogy a rák egy ősi túlélési mechanizmus lelepleződése?" című írásomban részletesebben kifejtettem a rák napjainkban kirajzolódó, új elméletét, mely szerint az nem más, mint egy evolúciós visszafajzás, és nem szigorúan véletlen mutációk mellékterméke.

A daganatok nem egyszerűen egy vagy több mutáns sejt "rossz útra térése" és önmaga pontos klónozása által keletkeznek (ahogyan a mutáns gén paradigma és a klonális hipotézis állítják), hanem többféle, igen eltérő fenotípusú sejtből épülnek fel, a kemoterápia és a sugárkezelés pedig mindegyik sejttípusra másképp hat.

A daganatokat alkotó sokféle sejttípus közül több teljesen jóindulatú.

A daganatokban, ill. a vérráknál előforduló legveszélyesebb sejttípus az ún. rákos őssejtek, amelyek az adott rákfajta valamennyi sejttípusává képesek differenciálódni.

Mitózissal képesek akár két őssejtté osztódni (gyarapítva ezáltal az őssejt populációt), akár két leánysejtté, melyek közül az egyik tovább differenciálódik a legkülönbözőbb sejttípusokká, míg a másik megőrzi őssejt tulajdonságait.

Következésképpen a rákos őssejtek tumorigén (tumorképző) tulajdonságúak, és őket kellene a rákkezelés elsődleges célpontjává tenni, mivel mind előidézni, mind fenntartani képesek a rákot. Ezen felül pedig egyre szélesebb körben ismerik fel bennük a rák kiújulásának és az áttétképződésnek az okát is hagyományos kezelések során.

A rákos őssejtek kivételesen ellenállóak a hagyományos kezelési módokkal szemben a következő okok miatt:

1. 10.000 rákos sejtből kevesebb, mint 1 a rákos őssejt, ezért nehéz őket elpusztítani a daganatot alkotó többi sejt elpusztítása nélkül.

2. A rákos őssejtek lassan szaporodnak, ami csökkenti a gyorsabban osztódó sejteket célzó kemoterápia és sugárkezelés hatékonyságát velük szemben.

3. A hagyományos kemoterápiás módszerek a daganatok túlnyomó részét képező differenciált és differenciálódó sejtek ellen irányulnak, amely utóbbiak viszont nem képesek olyan új, differenciálatlan sejtek létrehozására, mint amilyenek a rákos őssejtek.

A rákos őssejtek létezése is azt bizonyítja, hogy a hagyományos rákgyógyászat teljesen rossz helyen keresi a daganatképződés kiváltó okát. E melléfogás egyik oka az, hogy a jelenlegi rákkezelési módok többségét állatmodelleken kísérletezték ki, és a cél mindig a daganat méretének csökkentése volt. És mivel a kísérleteket többnyire egereken végzik, amelyek legfeljebb két évig élnek, a daganatok kiújulását így vizsgálni nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen.

Az első kemoterápiás kezelés sosem pusztítja el az egész tumort, hanem annak mindig csak egy részét. Emiatt a jelenség miatt van szükség az ún. szakaszos kezelésre, amelynek során több (rendszerint hat), egymást követő kezelésen keresztül, fokozatosan csökkentik le a rákos sejtek számát nullára, megóvva közben a páciens életét.

Az ilyen kezelések rendszerint főleg a kevésbé káros sejteket (a leánysejteket) pusztítják el szelektív módon, megnövelve ezáltal a rákos őssejteknek a jóindulatú, ill. a kevésbé rosszindulatú sejtekhez mért arányát. Hasonló dolog játszódik le ahhoz, mint amikor antibiotikumokkal kezelnek egyes fertőzéseket. Olyankor is az történik, hogy a gyógyszer elpuszítja a megcélzott baktériumok, tegyük fel, 99,9%-át, 0,1%-uk azonban rezisztens a szerre, vagy újonnan alakít ki rezisztenciát, és később ez a 0,1% megerősödve visszatér.

Az antibiotikumok ezen felül pedig még a szervezet fertőzések elleni, természetes védelmének részét képező, hasznos baktériumokat is elpusztítják, ugyanúgy, ahogy a kemoterápia a páciens immunrendszerét (a fehérvérsejteket és a csontvelőt) teszi tönkre, ezáltal végső soron megnövelve a betegség kiújulásának kockázatát.

A helyzet az, hogy a kemoterápia, bár csökkenti a daganat méretét, azáltal, hogy növeli a rákos őssejteknek a jóindulatú leánysejtekkel szembeni arányát, valójában rosszindulatúbbá teszi a rákot.

A sugárkezelésről ugyancsak kimutatták, hogy növeli a rákos őssejtek arányát a prosztatában, ami végül a rák kiújulásához és a prognózis romlásához vezethet. És végül a rákos őssejtek létezése lehet a magyarázat arra is, hogy miért jár gyakran kudarccal a kasztráció prosztatarák kezelésében.

Nem toxikus, természetes szerekkel a rákos őssejtek ellen

A természetes rákellenes szerek bizonyítottan rendelkeznek három olyan tulajdonsággal, amelyek alkalmassá teszik őket a kemoterápia és a sugárkezelés kiváltására. Ezek a következők:

1. Alacsony kockázati szint: A kemoterápiás szerekhez, mint pl. az 5-fluorouracilhoz képest a természetes szerek két nagyságrenddel biztonságosabbak.

2. Szelektív citotoxicitás: Csak a rákos sejteket pusztítják el, az egészséges sejteket nem.

3. Rákos őssejt szelektivitás: Képesek célba venni a rákos őssejteket egy daganaton belül.

Az elsődleges oka annak, hogy ezeket a szereket nem használják a hagyományos rákgyógyászatban, az, hogy nem lehet őket levédeni, és profitot csinálni belőlük. Szomorú tény, hogy a gyógyszerek kiválasztásánál nem a biztonságot, a hatékonyságot, a hozzáférhetőséget és a megfizethetőséget szokás szem előtt tartani. Ha nem ez volna a helyzet, akkor a természetes szerek a modern rákgyógyászat kezelési gyakorlatának szerves részét képeznék.

A kutatások szerint az alábbi szerek képesek célba venni a rákos őssejteket (a zárójelekben az őket tartalmazó élelmiszerek nevei olvashatók):

1. kurkumin (kurkuma, kivonatban kapható)

2. rezveratrol (vörösbor, japánkeserűfű, kivonatban kapható)

3. quercetin (hagyma, sárgabarack, kivonatban kapható)

4. szulforafán (brokkolicsíra)

5. partenolid (vörös acsalapu)

6. andrografolid (Andrographis paniculata)

7. genistein (termesztett szója, kávé, kivonatban kapható)

8. piperin (fekete bors)

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre