Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. Aseem Malhotra*:
A telített zsír lényegtelen kérdés

Romboljuk hát le azt a mítoszt, hogy szerepe van a szívbetegségben

*Dr. Aseem Malhotra intervenciós kardiológus a londoni Croydon Egyetemi Kórházban

Fordította: Szendi Gábor

Forrás: Dr. Aseem Malhotra: Saturated fat is not the major issue. Let's bust the myth of its role in heart disease BMJ 2013;347:f6340

A koleszterinhipotézis órái meg vannak számlálva. Rendre jelennek meg a koleszterindogmát kikezdő írások és elemzések, miközben a konzervatív orvoslás még mindig makacsul ragaszkodik ehhez a bukott tévtanhoz, s ezzel évente sokezer ember halálát okozzák, mert megfosztják betegeiket a hatásos beavatkozás lehetőségétől. Az alábbi cikk érdekessége, hogy egy kardiológus írta, és hogy a British Medical Journalban jelent meg.

 

 

A tudósok a világon mindenhol elfogadják, hogy a transzzsírok, amelyek a gyorsételekben, péktermékekben és margarinokban találhatók, gyulladásos folyamatokon keresztül fokozzák a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát (1). De a telített zsírok egy másik történet. Az étrendi ajánlásokat és az irányelveket négy évtizede az a mantra uralja, hogy a telített zsírokat el kell távolítani az étrendből, hogy csökkentsük a kardiovaszkuláris kockázatokat. Csakhogy a tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy ez a tanács, paradox módon fokozta a kardiovaszkuláris kockázatokat. Ráadásul a kormányzat megszállottsága az összkoleszterinnel kapcsolatban, amely mellesleg milliók sztatinokkal való fölösleges kezeléséhez vezetett, elterelte a figyelmünket a sokkal horrorisztikusabb kockázati faktorról, az atheroszklerózist okozó diszlipidémiáról. (Ami magyarul az apró cseppekből álló, sűrű LDL-t, a magas triglicerid és az alacsony HDL szintet jelenti. Az elhízás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, metabolikus szindróma tipikus velejárói - Sz. G. megj.) A telített zsír azóta démonizált, mióta Ancel Keys mérföldkőnek tekintett "hét ország" vizsgálata megjelent 1970-ben (2). Ez arra következtetett, hogy korreláció (statisztikai együtt járás) áll fenn a szív koszorúér megbetegedések és az összkoleszterin szintje között, amely viszont a sok telített zsír fogyasztással korrelál.

Csakhogy a korreláció együtt járást jelent és nem oki kapcsolatot. Ennek ellenére azt tanácsolták nekünk, hogy a teljes energia felvételünkben 30% alatt legyen a zsír, a telített zsír pedig legyen 10% alatt (3). Úgy gondolták, hogy a telített zsírnak van a legnagyobb hatása a kardiovaszkuláris kockázatra, azáltal, hogy megnöveli az LDL szintet. Csakhogy a telített zsírok bevitelének csökkenése csak a nagy, könnyű, úgynevezett "A típusú" LDL részecskék csökkenését eredményezi, miközben a szívbetegségben a szénhidrátfogyasztásra kialakuló apró cseppekből álló, sűrű, "B típusú" LDL részecskék játszanak szerepet (4).

S valóban, egy nem rég megjelent követéses vizsgálat semmiféle szignifikáns kapcsolatot nem talált a telített zsírfogyasztás és a szívbetegség kockázat között (5). Mi több, a telített zsírok fogyasztása védőhatásúnak bizonyult. A tejben található telített zsírok (azaz a vaj) szintén védőhatásúnak bizonyult (6-9). A vörös húsok is a telített zsírok komoly forrásai. A feldolgozott húsok, de nem önmagában a vörös húsok, kapcsolatban állnak a szív koszorúér megbetegedéssel és a cukorbetegséggel, amit a feldolgozott húsokban található tartósítószerek és más vegyi anyagok magyarázhatnak (10).

A zsír rossz hírét az kelti, hogy a fehérjékhez és szénhidrátokhoz képest nagyobb a kalóriatartalma. Azonban a biokémikus Richard Feinman és az atomfizikus Eugene Fine termodinamikai vizsgálatai és a különféle étrendek anyagcsere előnyeinek elemzése azt bizonyította, hogy a szervezet a különféle tápanyagokat nem egyformán bontja le (11). Kekwick és Pawan végezték el az egyik első elhízás kísérletet, melyet a Lancet-ben közöltek 1956-ban (12). Három csoportot hasonlítottak össze: az egyik csoport 90% zsírt, a másik 90% fehérjét és a harmadik 90% szénhidrátot fogyasztott, és a legnagyobb súlycsökkenést a zsírcsoport érte el. A szerzők arra következtettek, hogy "az étrend összetétele sokkal fontosabb, mint a bevitt kalóriák száma".

Az "egyik kalória nem azonos a másik kalóriával" elmélet további alátámasztást nyert egy frissen megjelent JAMA tanulmány által, amely azt bizonyította, hogy "az alacsony zsírtartalmú étrend lecsökkentette az energia felhasználást, egészségtelen vérzsír összetételt és fokozott inzulinrezisztenciát eredményezett, összehasonlítva az alacsony glikémiás indexű, kevés szénhidrátot tartalmazó étrenddel" (13). Az elmúlt harminc évben a zsírból származó energia felvétel 40%-ról 30%-ra csökkent (bár az elfogyasztott zsír mennyisége ugyanaz maradt, mert az emberek többet esznek), az elhízás gyakorisága viszont rakéta sebességgel nő.

Az egyik ok: amikor eltávolítjuk a zsírt, az ételek íze romlik. Az élelmiszeripar ezt úgy kompenzálta, hogy a telített zsírt cukorral helyettesítette. Egyre gyarapodnak a tudományos bizonyítékok arról, hogy a cukor egy független kockázati faktora lehet a metabolikus szindrómának (a metabolikus szindróma része a magas vérnyomás, a magas vércukor, az emelkedett triglicerid, az alacsony HDL és a megnövekedett derék körfogat /hasi elhízás/).

A korábbi generációkban a kardiovaszkuláris betegség általában önmagában létezett. Manapság az akut szívinfarktussal korházba került emberek kétharmadának metabolikus szindrómája van - de ezen betegek 75%-ának teljesen normális az összkoleszterin szintje (14). Ez azért lehet, mert az összkoleszterin nem is valóságos probléma?

A Framingham Szív Vizsgálat szentesítette az összkoleszterint, mint a szívbetegség kockázati tényezőjét, a sztatinokat téve ezzel az USA második leggyakrabban felírt gyógyszerévé, és a hajtóerejévé vált egy dollár multimilliárdokat profitáló világméretű üzletágnak. Angliában ma már nyolc millió ember szed rendszeresen sztatinokat, 10 éve még csak 5 milliónyian voltak. Az évi hatvan millió sztatin recept ellenére nehéz bizonyítani a sztatinok bármily csekély pozitív hatását is a szívhalálozásra, ami valamit is hozzátenne a dohányzásról való leszokás és a bypass műtétek szívhalálozást csökkentő hatásához (15).

Szemben azzal a közhiedelemmel, miszerint a magas koleszterinszint szignifikáns kockázati tényezője a szívkoszorúér betegségnek, számos független, egészséges felnőttek populációján végzett vizsgálat bizonyította, hogy az alacsony összkoleszterin a kardiovaszkuláris és a nem szíveredetű halálozással áll kapcsolatban, jelezve, hogy a magas összkoleszterin szint nem jelent kockázatot (16-18).

Egy új keletű "való világ" típusú vizsgálatban (azaz nem manipulált klinikai vizsgálatban) 150 ezer sztatint szedő embertől gyűjtött adatok szerint a mellékhatások elfogadhatatlanok: izomfájdalmak, gyomor- és bélrendszeri tünetek, alvási és memóriazavarok és merevedési problémák jelentkeznek a sztatinok szedése során,amelyek miatt a betegek 20%-a abbahagyja a gyógyszer szedését (19). Ezek az adatok köszönő viszonyban sincsenek a nagy, gyógyszeripar által lefolytatott sztatin vizsgálatok eredményeivel, amelyek szerint az izomműködési zavarok és izomfájdalom tízezer sztatint szedő közül egynél fordul elő.

A döntően a gyógyszeripartól származó (tehát kedvezőbb) adatok összevont elemzése szerint az alacsony kockázatú 60-70 évesek közt, ahhoz, hogy egy szíveseményt megelőzzenek, 345 embert kell sok éven át sztatinnal kezelni (20). Ha szívinfarktus után -függetlenül a koleszterinszinttől- írják fel a sztatint (ezt nevezik másodlagos megelőzésnek), arra szoktak hivatkozni, hogy a sztatin gyulladáscsökkentő és stabilizálja a szív erekben a plakkokat. Ilyen emberek csoportjában, hogy egy ember ne haljon meg, 83 embert kell kezelni öt éven át. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki profitál egy kicsit a gyógyszerszedésből, és egy pedig megmenekül a haláltól, hanem azt jelenti, hogy 82 embernél semmi kimutatható előnye nincs a kezelésnek! (21) Az infarktus utáni mediterrán étrendre való áttérés önmagában háromszor hatékonyabban véd a szívhaláltól, mint a sztatinok. (A mediterrán étrendnél azonban sokkal hatékonyabb a paleo. - Sz.G. megj.)

A mostanában publikált PREDIMED véletlenszerű besorolást és kontrollt alkalmazó vizsgálatot idő előtt leállítottak etikai okokból, mert azt derült ki, hogy nagykockázatú embereknél a mediterrán étrenddel 30%-kal jobban csökkentek a szívesemények az "alacsony zsírtartalmú" étrendhez képest (22).

A gyógyszeres terápia enyhítheti a tüneteket, de nem változtathatja meg patológiás folyamatokat. Az orvosoknak magukhoz kell ragadni a megelőzést és a kezelést is. A legnagyobb javulást a megbetegedésben és a halálozásban nem annyira a személyes odahatástól, hanem sokkal inkább a közegészségügytől várhatjuk. Ideje lerombolni azt a mítoszt, hogy a telített zsírok okozzák a szívbetegséget és korrigáljuk annak az étrendi ajánlásnak a káros hatását, amely elősegítette az elhízást.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

a-telitett-zsir-lenyegtelen-kerdes.htm

 

Irodalom

1, Wallace S, Mozaffarian D. Trans-fatty acids and non lipid risk factors. Curr Atheroscler Rep 2009;11:423.
2, Keys A (ed). Coronary heart disease in seven countries. Circulation 1970:41(supp):s1-211.
3, Committee on Medical Aspects of Food Policy. Diet and cardiovascular disease: report of the panel on diet in relation to cardiovascular disease. 1984
4, Musunuru K. Atherogenic dyslipidaemia: cardiovascular risk and dietary intervention.Lipids 2010;45:907-14.
5, Siri-Tarino PW, Sun Q, Hu FB, Krauss RM. Meta-analysis of prospective cohort studies evaluating the association of saturated fat with cardiovascular disease. Am J Clin Nutr 2010;91:535-46.
6, Alonso A, Nettleton JA, Ix JH, de Boer IH, Folsom AR, Bidulescu A, et al. Dietary phosphorus, blood pressure and incidence of hypertension in the atherosclerosis risk in communities study and the multi-ethnic study of atherosclerosis. Hypertension 2010;55:776-84.
7, Sacks FM, Willett WC, Smith A, Brown LE, Rosner B, Moore TJ. Effect on blood pressure of potassium, calcium, and magnesium in women with low habitual intake. Hypertension 1998;31:131-8.
8, Geleiijnse JM, Kok FJ, Grobee DE. Blood pressure response to changes in sodium and potassium intake: a metaregression analysis of randomised trials. J Hum Hypertens 2003;17:471-80.
9, Mozaffarian D, Cao H, King IB, Lemaitre RN, Song X, Siscovick DS, et al. Trans-palmitoleic acid, metabolic risk factors, and new-onset diabetes in US adults: a cohort study. Ann Intern Med 2010;153:790-9.
10, Micha R, Wallace SK, Mozaffarian D. Red and processed meat consumption and risk of incident coronary heart disease, stroke and diabetes mellitus: a systematic review and meta analysis. Circulation 2010;121:2271-83.
11, Feinman R, Fine E. A calorie is a calorie violates the second law of thermodynamics. Nutr J 2004;3:9.
12, Kekwick A, Pawan GL. Calorie intake in relation to body-weight changes in the obese. Lancet 1956;271:155-61.
13, Ebbeling CB, Swain JF, Feldman HA, Wong WW, Hachey DL, Garcia-Lago E, et al. Effects of dietary composition on energy expenditure during weight-loss maintenance. JAMA 2012;307:2627-34.
14, Champeau R. Most heart attack patients' cholesterol levels did not indicate cardiac risk.UCLA Newsroom. 2009. http://newsroom.ucla.edu/portal/ucla/majority-of-hospitalizedheart-75668.aspx.
15, British Heart Foundation. Trends in coronary heart disease, 1961-2011. 2011. www.bhf.org.uk/publications/view-publication.aspx?ps=1001933.
16, Nago N, Ishikawa S, Goto T, Kayaba K. Low cholesterol is associated with mortality from stroke, heart disease, and cancer: the Jichi Medical School Cohort Study. J Epidemiol 2011;21:67-74.
17, Bae J-M, Yang Y-J, Li Z-M, Ahn Y-O. Low cholesterol is associated with mortality from cardiovascular diseases: a dynamic cohort study in Korean adults. J Korean Med Sci 2002;27;58-63.
18, Simes RJ. Low cholesterol and risk of non-coronary mortality. Aust N Z J Med 1994;24:113-9.
19, Zhang H, Plutzky J, Skentzos S, Morrison F, Mar P, Shubina M, et al. Discontinuation of statins in routine care settings. Ann Intern Med 2013;158:526-34.
20, Cholesterol Treatment Trialists' (CTT) Collaborators, Mihaylova B, Emberson J, Blackwell L, Keech A, Simes J, et al. The effects of lowering LDL cholesterol with statin therapy in people at low risk of vascular disease: meta-analysis of individual data from 27 randomised trials. Lancet 2012;380:581-90.
21, Newman D. Statins given for 5 years for heart disease prevention (with known heart disease). NNT. www.thennt.com/nnt/statins-for-heart-disease-prevention-with-knownheart-disease.
22, Estruch R, Ros E, Salas-Salvadó J, Covas MI, Corella D, Arós F, et al. Primary prevention of cardiovascular disease with a Mediterranean diet. N Engl J Med 2013;368:1279-90.