Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Jon Barron:
A cukor és a "tudományos" vizsgálatok őrült világa

Fordította, kivonat: Mezei Elmira

Forrás: Jon Barron: Sugar and the Insane World of "Scientific" Studies

Joggal gondolhatnánk, hogy a mértéktelen cukorfogyasztást ellenző álláspont mára teljesen világos és elfogadott, és hogy a tudományos világ felsorakozott a cukor ellen. Esetleg azt is gondolhatnánk, hogy csakúgy, mint a cigaretta esetében, a cukros ételek és üdítők fogyasztása is csökken. Egyik feltételezés sem helytálló.

 

 

Joggal gondolhatnánk, hogy a mértéktelen cukorfogyasztást ellenző álláspont mára teljesen világos és elfogadott, és hogy a tudományos világ felsorakozott a cukor ellen. Esetleg azt is gondolhatnánk, hogy csakúgy, mint a cigaretta esetében, a cukros ételek és üdítők fogyasztása is csökken. Egyik feltételezés sem helytálló. Hogy a nagyszerű Mark Twain szavaival éljek: "A cukor haláláról szóló beszámolók erősen túloznak". És ez különösen igaz a cukros üdítő- és sport italokra.

Ugyanúgy, mint, ahogy Alice Tükörországba csöppen, hamarosan mi is belépünk egy bizarr világba, ahol a fent lent van, a bal pedig jobbra. A tudományos vizsgálatok zavaros világába lépünk be, ahol - annak ellenére, amit eddig gondoltak - semmi nem az, aminek tűnik.

A Járványkezelési- és Megelőzési Központ (a továbbiakban CDC) nemzeti egészségi és táplálkozási felmérése

A hivatalos amerikai táplálkozási ajánlások, valamint az alternatív gyógyászok közössége (amelynek képviselői sokkal-sokkal régebben hangsúlyozzák ezt) régóta figyelmeztetnek a cukros italok fogyasztásának csökkentésére. És egy darabig úgy tűnt, hogy az emberek hallgatnak is erre. Ami a tudományos közösséget illeti, az ő üzenetük már határozottan zavarosabb, és talán ez vezetett ahhoz a zűrzavarhoz, amelyet manapság tapasztalunk a lakosság körében. De először nézzük a történelmet.

Az 1990-es években a cukros-szénsavas üdítők fogyasztása évente kb. 3 százalékkal nőtt. De 1999-től a növekedés lelassult, majd 2005-től csökkenni kezdett. Úgy "tűnik", hogy ezután 11 évig folyamatosan csökkent. Ennek egy része tényleg valós volt, mert sokan átváltottak az ásványvíz ivásra. De összességében sajnos mégis illúzió volt, mert rengetegen a szénsavas üdítőkről az energia- és sportitalokra, ice teákra, ízesített vizekre és palackozott kávékra tértek át, amelyek mind jócskán tartalmaznak cukrot.

A CDC szerint a cukros üdítőfogyasztás csökkenő trendje a végét járja, illetve valójában már évek óta nem helytálló. E szerint mind a felnőttek, mind a gyerekek lényegében ugyanannyi kalóriát fogyasztanak el cukros üdítőkből és sportitalokból, mint 2009-ben tették.

Akkor most nézzük meg közelebbről azt a CDC vizsgálatot, ami ennek a cikknek a megírását motiválta.

A beszámoló azzal a ténymegállapítással kezdődik, hogy a cukros üdítőitalok nagyban hozzájárulnak az amerikai felnőtt lakosság kalória- és hozzáadott cukor beviteléhez. Ezután közli, hogy egyéb vizsgálatok szerint a cukros üdítők fogyasztása összefüggést mutat a hízással, a metabolikus szindrómával, a fogszuvasodással és a 2-es típusú cukorbetegséggel. Ezen felül a 2015-2020 hivatalos ajánlások szerint az összkalória bevitel csupán 10%-a legyen hozzáadott cukor, és külön kiemeli a cukros italok elhagyásának fontosságát.

A 20 év feletti felnőttek akik cukros üdítőt isznak (százalékban), az üdítők száma és a nemek szerint: USA, 2011-2014

Észre kell vennünk, hogy az üdítőital fogyasztás az évek számának emelkedésével csökken. A fiatal felnőttek közel háromszor annyit fogyasztanak, mint az idősebb felnőttek.

Mit jelent ez a vizsgálat?

Mindannyian azt feltételeztük, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy a túlzott cukorfogyasztás rosszat tesz az egészségnek és, mint a dohányzás esetében is, csökkenő tendenciát mutat. Azt hittük, hogy mindenki tudja, a cukros italok összefüggésbe hozhatók a gyermekkori elhízással, a későbbi szívbetegséggel, a 2-es típusú cukorbetegséggel, és néhány, az elhízással összefüggő rákkal, amelyek mind járványos méreteket öltöttek az USA-ban. Ám, mint ahogy a CDC vizsgálat kimutatja, tévedtünk. De mi lehet ennek az oka?

Talán az, hogy a cukorbevitel csökkentésére irányuló üzenetek inkább meghallgatásra találtak a magasabb jövedelmű populáció körében. Az alacsonyabb jövedelmű rétegek cukorfogyasztási szokásai erősen bebetonozódottak. Az életkori megoszlás is azt sugallja, hogy az idősebbekre inkább hatott az ajánlás, míg a fiatalokat meglehetősen hidegen hagyta. A hollywoodi és a zenei világ sztárjai között is gyakrabban látunk manapság nagyobb méretekkel bíró egyéneket, ami szintén azt sugallja, hogy túlsúlyosnak lenni nem probléma.

Végül, és talán a legfontosabb ok, hogy a tudományos közösség üzenete eléggé zavaros. Minden egyes olyan vizsgálati eredményre, amely kimutatja, hogy a cukor káros az egészségünkre jut egy vagy két olyan, amely ezt nem támasztja alá, vagy egyenesen megkérdőjelezi. A nagyközönség nyilván nem olvassa magukat a tanulmányokat, de az üdítőital gyártók és forgalmazók kihasználják a zűrzavart és továbbra is reklámozzák a terméküket, sőt, még egészségesnek is pozícionálják őket. Tudta például azt, hogy a Coke és a Red Bull kihangsúlyozzák, hogy a termékeik "gluténmentesek"? És ez nem vicc.

A cukor, az egészség, és a vizsgálatok, amelyek zavarossá teszik a vizet

Nézzük meg, hogy melyek a cukorral összefüggő egészségkárosító területek? Valójában annyira sok van, hogy nincs idő mindet végig venni ebben a cikkben, így koncentráljunk csak a legfontosabbakra:

  • A cukorbetegség
  • A tápanyagbevitelre tett hatás
  • A testsúly kérdése
  • A viselkedésre és az észlelésre tett hatás

Amit most nem tudunk körbejárni:

  • A cukor hatása a májra
  • A szívbetegség
  • A vastagbélrák
  • Az idő előtti öregedés

A fogak egészsége

Az édességek és a lyukas fogak közötti összefüggés annyira átment a köztudatba, a fogorvosok annyira gyakran figyelmeztetnek rá, hogy már senki nem gondolkozik rajta. Rengeteg vizsgálat is van, ami kimutatta ezt az összefüggést.

Egy 2009-es metaanalízis (31 vizsgálat áttekintése) arra a következtetésre jutott, hogy ezek közül 6 vizsgálatban találtak "szignifikáns" kapcsolatot az elfogyasztott cukormennyiség és a fogszuvasodás között, 19 pedig arról számolt be, hogy jelentős kapcsolat van a cukorfogyasztás gyakorisága és a fogromlás között.

De aztán Tükörországba kerülünk, ahol bármilyen ellentmondásos nézetre, amiben hinni akarunk, találunk tanulmányt.

Például, számos vizsgálat állítja, hogy a fluor bevezetésének köszönhetően, a cukorfogyasztás ma már szinte irreleváns a lyukas fogak számának csökkentése szempontjából. És ez se nem vicc, se nem túlzás. Egy 2001-es vizsgálatban kijelentették, hogy "a cukorfogyasztás és a fogszuvasodás közötti kapcsolat sokkal gyengébb a modern korban, mióta bevezették a fluorizált vizet és fogkrémeket." Egy brazil tanulmány szerint egyszerűen csak meg kell emelni a fluorkoncentrációt a magasabb cukorfogyasztás mértékének megfelelően. Sokszor elmagyaráztam már, hogy a fluor haszna meglehetősen kicsi, és a legegészségesebb fogakkal rendelkező gyerekek következetesen a nem fluorizált térségekből származnak. Ezzel együtt a cukorbevitel és a fogszuvasodás közötti kapcsolatot a többség nem kérdőjelezi meg.

A cukorbetegség

Ami a cukorbetegséget illeti, önök jogosan gondolhatják, hogy a kapcsolata a cukorfogyasztással szintén teljesen közismert.

Például egy 2012-es vizsgálati beszámolóban a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy azokban az országokban, ahol magas fruktóz tartalmú kukorica szirupot használnak, a cukorbetegség előfordulása 20% magasabb, mint ahol nem. Egy Harvard School of Public Health vizsgálat 2010-ben kimutatta, hogy napi egy adag cukros üdítőital elfogyasztása 15% -al megnöveli a kockázatot. És hányan isznak naponta két, három, négy vagy több üdítőt?

De amikor megnézzük a másik oldalt, akkor azt látjuk, hogy meglepő számú olyan vizsgálat van, amelynek konklúziója eltér ettől. Ezek azt állítják, hogy az étkezési cukorbevitel és a cukorbetegség között nincs összefüggés, vagy hogy legfeljebb egy jelentéktelen faktor. Hogy lehet megmagyarázni ezt az ellentmondást?

Nézzünk meg egy ilyen vizsgálatot. Dr. Tauseef Khan és Dr. John L. Sievenpiper múlt évben publikálták a European Journal of Nutrition-ben. A konklúziója:

"Összefoglalva, nincs semmi egyedülálló a fruktóz nevű cukorral kapcsolatban. Túlzott fogyasztása káros, de kis adagokban fogyasztva potenciálisan hasznos, ami azt bizonyítja, hogy a többlet energiabevitel a káros benne és nem valamilyen egyedi metabolikus hatás. Ezzel együtt, a túlzott cukorfogyasztás nagymértékű, és a cukrok, mint többlet kalóriák megcélzása jó stratégiának tűnik. Azonban az étrend egészét kell megváltoztatnunk, ezzel csökkenthetjük leginkább a túlsúlyt és a kardiometabolikus kockázatot."

Nem egészen ad zöld utat a cukornak, de majdnem. De ki szponzorálta? Többek között a Kanadai Diabétesz Társaság, és egyéb tiszteletre méltó társaságok. Erre nem is lehet panasz. Talán a kutatók hátterében van valami, ami gyanakvásra adhat okot?

Dr. Khanról nagyon keveset lehet tudni, de Dr. Sievenpiper…. telitalálat!

Mint ahogy a kutatás utolsó bekezdéséből megtudjuk, Dr. Sievenpiper egy sor kutatási szponzorációt kapott különféle jónevű tudományos csoportoktól, és a hosszú sorban megtalálhatjuk a Dr. Pepper csoportot, az Abbott Laboratóriumot, a Kanadai Cukor Intézetet, a Coca-Cola-t és a PepsiCo-t is. És véletlenül az Európai Gyümölcslé Társaságnak is szakértő tagja. Ezek a kapcsolatok nem feltétlenül jelentik azt, hogy a tanulmány elfogult, de mindenesetre felvetik a kételyt.

A tápanyag bevitel

Itt egy másik olyan terület, amelyről joggal gondolhatnánk, hogy nem igényel további magyarázatot. Hány éve is, hogy a cukrot "üres kalóriaként" nevezték el? A finomított cukorban nincsenek vitaminok, ásványi anyagok, mikroelemek, csak energiát generál és serkenti a triglicerid tárolását. Tehát minél több kalóriát fogyasztunk el cukor formájában, annál nagyobb a kockázata az alapvető fontosságú tápanyagok hiányának. Egyszerű matematika, nem igaz? És mégis, számos kutató találja a bizonyítékokat nem egyértelműnek.

Egy példa: "A hozzáadott cukorfogyasztásnak kevés vagy semmi köze nincs az étrend minőségéhez."

A testsúly kérdése

Na, itt már biztosan nincs nézeteltérés. A cukros italok és snackek több száz üres kalóriát adnak a napi étrendhez. Az eredmény elkerülhetetlennek tűnik: folyamatosan növekvő testsúly, és elhízás járvány. Minél több cukrot eszik valaki, annál gyorsabban történik mindez.

És mégis...

Léteznek olyan vizsgálatok, amelyek kimutatják, hogy a túlsúly esélye a legtöbb cukrot fogyasztók körében a legmagasabb. De ne tévedjünk meg, számtalan olyan is létezik, ami a feje tetejére állítja ezt a következtetést. Például egy 2015-ös tanulmány, amely arra a következtetésre jutott, hogy az étkezési zsírbevitel korlátozása nagyobb testzsír vesztéshez vezet, mint a szénhidrátok korlátozása. Ez a vizsgálat azt volt hivatott bizonyítani, hogy az alacsony szénhidrát tartalmú étrendek nem működnek, csak éppen a vizsgálatban használt szénhidrát mennyiség nem volt éppen alacsony. Egy másik vizsgálat szerint viszont a kalóriacsökkentés hatékonyabb, mint a zsírok korlátozása.

Eléggé össze vannak már zavarodva? Hát ne legyenek, mert ez csak egyre rosszabb lesz.

A cukor viselkedésre és észlelésre tett hatása

Mindenki tudja, hogy amikor a gyerekek túl sok cukrot esznek, akkor úgy felspannolódnak, hogy úgy kell őket levakarni a plafonról. És felnőttként is tudjuk, hogy amikor túl sok cukrot eszünk, akkor felvillanyozódunk, aztán utolér bennünket az elkerülhetetlen fáradtság, amit a vércukorszint leesése okoz.

Akkor hogy magyarázzuk meg ezt a tanulmányt a Nutrition Reviews-ban?

"Anekdotikus bizonyítékok ahhoz a feltevéshez vezettek, hogy kapcsolat van a cukorbevitel és a hiperaktív viselkedés között. Egy közelmúltbeli kutatás ezt a hipotézist vizsgálta meg. Egy sor viselkedési és kognitív mérést használtak, cukorra érzékenynek tartott gyerekeknél. Vizsgálták a magas szacharóz (étkezési cukor)-, aszpartám-, illetve szacharin tartalmú étrendek hatását az iskolai teljesítményre. Bár a bevitel meghaladta az átlagos étkezési szintet, sem a szacharóz, sem az aszpartám nem volt negatív hatással a viselkedésre. A régebbi adatokkal együtt, ezek az eredmények azt mutatják, hogy a cukor nem jelentős okozója a hiperaktivitásnak."

Konklúzió

Mint ahogy már többször magyaráztam, a tudományos vizsgálatok nem annyira megkérdőjelezhetetlenek, mint sokan gondolják. Csak azért, mert valami megjelenik egy tanulmányban, még nem jelenti azt, hogy az tényleg úgy is van. Valójában a legtöbb témával kapcsolatban számos, egymásnak ellentmondó vizsgálatot találhatunk. És a tudományos közösség azokat fogja idézni, amelyek alátámasztják az ő véleményüket. Az ellentmondásos eredményeket pedig figyelmen kívül hagyják. Az a probléma, hogy temérdek olyan faktor van, ami egy vizsgálat értékét, megbízhatóságát befolyásolja. Például:

  • A vizsgálat mérete. Minél nagyobb, annál értékesebb az eredmény.
  • Kémcsőben, állatokon vagy embereken végezték? Ne felejtsük el, hogy az állatkísérletek csupán 4-20% vonatkoztatható emberekre, és a kémcsőben végzettek még kevesebb százaléka.
  • Ki finanszírozza a vizsgálatot? Érdekükben áll-e egy bizonyos eredményt kimutatni?
  • Ki végzi a vizsgálatot? Olyanok szponzorálják-e, akiknek érdeke, hogy egy bizonyos eredmény szülessen?
  • Esettanulmány, kohorsz tanulmány, megfigyeléses, intervenciós vagy klinikai vizsgálat? Még a dupla-vak, placebo kontrollált vizsgálatoknak is megvan a maguk gyenge pontja.
  • Az sem mellékes, hogy valóban a tanulmányon szereplő szerzők készítették-e a vizsgálatot vagy csak megfelelő honoráriumért adták hozzá a nevüket? Igen, ilyen is előfordul.

Nézzék, én nem kérdőjelezem meg a vizsgálatok fontosságát. Többek között nekik köszönhető, hogy a "testnedveik kiegyensúlyozása" címszó alatt az orvosok többé nem véreztetik halálra a pácienseiket, mint ahogy 3000 évig tették. De az átlagember túl nagy tudományos jelentőséget tulajdonít akár egyetlen vizsgálatnak, amit egy kémcsőben vagy hat darab egéren végeztek. Gyakran kapunk olyan e-maileket, amelyekben rémülten hivatkoznak egy kérdéses kis vizsgálat eredményére, amit felkap a média, ezzel megkérdőjelezve például egy bizonyos fontos táplálék kiegészítő szedését.

Végezetül a cukorról

Hadd biztosítsam önöket arról, hogy nyugodtan figyelmen kívül hagyhatják az ellentmondásos vizsgálatokat. Ebben az esetben győzzön a józan ész. A leghitelesebb, elfogulatlan vizsgálatok a cukor negatív tulajdonságait mutatják meg. Lehet, hogy nem a "legfőbb gonosz", mint ahogy az alternatív egészségügy gyakran jellemzi, de nem vitás, hogy a túlzott cukor bevitel kétségtelenül okoz:

  • Lyukas fogakat
  • A cukorbetegség megnövekedett rizikóját
  • A testsúly gyarapodását
  • Negatív hatással van a viselkedésre
  • Károsítja a májat
  • Hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához
  • Táplálja a rákot
  • Elősegíti az idő előtti öregedést

A lényeg, hogy mérsékelt mennyiségben, és ezalatt tényleg ezt értem, a cukor egy olyan élvezet, ami csak kis mértékben növeli meg a fent említett problémák kialakulásának rizikóját. De amikor túl sokat fogyasztanak belőle, akkor a negatív hatásai kifejezetten hangsúlyosak, akár halálosak lehetnek. És ne feledjék, ha feldolgozott, előre csomagolt ételeket esznek, és gyakran megfordulnak gyorséttermekben, akkor a cukorbevitelük jó része el lesz rejtve önök elől. Más szóval, amit ön mérsékelt cukorfogyasztásnak hisz, az lehet, hogy megközelítőleg sem az.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre