Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A fájdalom- és lázcsillapítók akut veseelégtelenséget okozhatnak

Az un. nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k), amelyek a leggyakoribb, vény nélkül is kapható népszerű fájdalom és lázcsillapítók szedése súlyos vesekárosodást eredményezhet, amelyet, ha nem fedeznek fel időben, veseleállást okoznak, amely dialízis vagy veseátültetés hiányában halált okoz. Mivel ezeket a fájdalomcsillapítókat ízületi panaszaikra különösen gyakran szedik idősebb emberek, a legnagyobb veszélyben ők vannak. A folyamatosan kialakuló, egyre súlyosbodó veseelégtelenség nem feltétlen jár lecsökkent vizelet kiválasztással, ezért felismerése sokszor késik.

(Ez az összefoglaló részben Dr. Randy Luciano PhD és Dr. Mark A Perazella: NSAIDs: Acute kidney injury (acute renal failure), UptoDate. 2015 áprilisi összefoglalója alapján készült Az egyéb forrásokat külön feltüntetem.)

 

 

A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) egy gyógyszercsalád, amelyet fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre használnak. Az NSAID-ok különféle vesekárosodásokat okozhatnak, úgymint akut vesekárosodást, elektrolit és sav-bázis zavarokat, akut vesegyulladást, amely veseelhalással párosul vagy a vese egyes részeinek elhalását. Az elektrolitzavarok közé azon problémák tartoznak, amikor valamilyen fémiont a vese nem tud kiválasztani (pl. veszélyesen magas káliumszint alakulhat ki), vagy más fontos ionokat nem tud visszaszívni (így pl. súlyos nátriumhiány alakulhat ki). Az elektrolit zavarok gyengeségtől a súlyos izomgörcsökön keresztül a szívritmuszavarokig és szívmegállásig sok mindent okozhatnak. A vese csökkent működése nem feltétlen jár csökkent vizelet kiválasztással, de ha ez is romlik, ödémák és magas vérnyomás alakulhat ki.

Az akut vesegyulladások (több típus is van) kialakulása nem dózisfüggő, azaz nem feltétlen sokszori szedésre alakul ki, elég lehet egy-két tabletta is (Praga és Appel, 2015). A lappangási idő 1 naptól 18 hónapig is terjedhet. Az NSAID-ot szedők 1-5%-nál alakulhat ki vesebetegség. Az NSAID-ok forgalma alapján ez csak az USA-ban 2.5 millió beteget jelent, amit magyar viszonyokra átszámítva 80 ezer beteget jelent. Akinél már egyszer ilyen reakció megjelent, az NSAID-ok ismételt alkalmazásakor ismét kialakulhat! Ez azért is veszélyes, mert több tünetmentes veseelégtelenségi periódus halmozódhat az időszakonként szedett NSAID-tól, ami az idők során észrevétlenül egyre romló vesefunkcióhoz vezethet. Sokszor tünetmentes a betegség, de émelygés, hányás, rossz közérzet, fáradtság,étvágytalanság,hasi és lágyéki fájdalom, ízületi és izomfájdalmak, fejfájás, gyakori vizelés, éjszakai bepisilés is jelentkezhet, A vizsgálatokban a betegek felénél vizeletcsökkenés jelentkezett. Viszketés, allergiaszerű tünetek jelenthetnek meg. A fehérjeürítés nem feltétlen figyelhető meg. A labor leletekben kórosan emelkedett eozinofil-szám tapasztalható. Megemelkedik a kreatinin szint is (Praga és Appel, 2015).

121 ezer idős embert vizsgálva az NSAID-ot szedők közt 1.5-2.4-szeresre nőtt az akut veseelégtelenséggel kórházba kerülés kockázata az NSAID-okat nem szedőkhöz képest. A legnagyobb kockázatot a naproxen szedése okozta, amely más vizsgálatokban éppenséggel a legkisebb kardiovaszkuláris kockázatot képviselte (lásd. ebben a cikkben )

Különösen nagy a kockázata a veseelégtelenség kialakulására azoknak, akik krónikus vesebetegségben szenvednek, vízhajtókat szednek, alacsony a GFR mutatójuk (a vesefunkció egyik fontos mutatója), hánynak vagy hasmenésük van, alacsony a vérnyomásuk vagy szívelégtelenségben szenvednek, esetleg máj cirrózisuk van, vagy kórosan magas a kalciumszintjük. Bizonyos orvosságok NSAID-okkal való együttszedése szintén fokozza a veseelégtelenség kialakulásának a kockázat- Ilyenek az ACE gátlók, az angiotenzin blokkolók és vízhajtók. És valószínűleg ide tartoznak a protonpumpa gátlók (egyfajta, népszerű savcsökkentők) is, mivel önmagukban is okozhatnak veseelégtelenséget.

Egy másik, korábban igen népszerű fájdalomcsillapító, a phenacetin (Antineuralgica) is komoly kockázatot jelent(ett) a veseelégtelenség kialakulására. Szedése egy vizsgálatban ötszörös kockázatot jelentett veseelégtelenség kialakulására. Ugyanebben a vizsgálatban a paracetamol rendszeres szedése 3-szoros kockázatot jelentett a veseelégtelenség kialakulására (Sandler és mtsi., 1989). A phenacetin vesekárosító hatásának egyik oka az lehet, hogy a phenacetin paracetamolra bomlik le a szervezetben. Tekintve, hogy a paracetamolt vény nélkül árusítják rengetegféle fejfájás és náthaellenes szerekbe keverve, különösen nagy súllyal vetődik fel a kérdés, hogy májelhaláson túl (lásd itt és itt) károsíthatja-e a vesét is.A vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy igen, az élet során szedett paracetamol tabletták halmozódó károsodást okoznak a vesében és ebből könnyen kialakulhat veseelégtelenség és veseleállás (Fored és mtsi., 2001). Sokat vizsgálták az aszpirint is, mert patkányvizsgálatokban elég nagy dózisra kialakul a veseelégtelenség, ám az aszpirin viszonylag kevésbé veszélyes, különösen, ha csak magában szedik. De a fentebb felsorolt rizikócsoportba tartozók az aszpirint sem szedhetik kockázat nélkül (D'Agati, 1996). Az aszpirin más NSAID-al vagy paracetamollal bevéve azonban súlyosbítja e gyógyszerek vesekárosító hatását. Különösen veszélyes a különféle fájdalomcsillapítókat kombinálni, amit pedig sokan megtesznek, amikor csak nem akar csillapodni a fejfájás vagy nem csökken a láz. Ilyenkor az egyes gyógyszerekből való túladagolást elkerülendő, egymás után többfélét is bevesznek, s ezek együttes hatása még súlyosabb.

A mini aszpirint (75 mg tablettánként) előszeretettel írják fel és ajánlják a vérrög képződés megelőzésére. Azonban, különösen idős betegeknél már ez a kis dózis is negatív irányú elváltozásokat okoz a vesékben (Caspi és mtsi., 2000). A rendszeres vesefunkció ellenőrzés még mini aszpirin szedése esetén is erősen javallt, különösen idős embereknél (Segal és mtsi., 2006).

Sajnos a bőrön alkalmazott NSAID tartalmú krémek sem veszélytelenek, mert felszívódnak, és eljutnak a vesébe.

A különféle gyulladáscsökkentők végső soron a gyulladáskeltő prosztaglandinok termelődését csökkentik, amik speciel a vesében értágító hatásúak, és védik a vesét.

Tekintve, hogy a túlsúly és elhízottság, a prediabétesz és már kialakult diabétesz, a magas vérnyomás igen elterjedt állapotok, melyek már eleve károsítják a vesét, az ilyen állapotokban szedett különféle fájdalomcsillapítók csak fokozzák a vesefunkciók romlását. A vesefunkció romlását előidéző állapotok és gyógyszerek szedésének gyakorisága visszatükröződik azokban az adatokban,miszerint a krónikus vesebetegség 30 év fölött már 7.2%-os, 64 éves kor felett viszont már- vizsgálatonként ugyan változó mértékű-, de 23-35%-os gyakoriságú (Zhang és Rothenbacher, 2008).

Mit lehet tenni?

Sokakat valószínűleg nagyon rosszul érint ez a hír, hiszen ízületi és egyéb fájdalmaikkal csak úgy tudnak együtt élni, ha folyamatosan szednek NSAID-okat. Egy 12 ezer fős vizsgálatban az NSAID-ot szedők 5%-ánál alakult ki csökkent vesefunkció, de a krónikus veseleégtelenség veszélyére való figyelmeztetés sem befolyásolta a további NSAID szedést (Plantinga és mtsi., 2011). Az NSAID-kat szedőknek fontos tanács a vesefunkciók gyakori ellenőrzése, hiszen művesén élni sem vidám dolog. Fontos azt is tudni, hogy nincs biztonságosnak tekinthető kis adag, akár egy tabletta is kiválthatja az akut veseelégtelenséget, ami tovább romolhat krónikus vesebetegséggé a további gyógyszerszedésre.

Végül egy tanács azoknak, akik továbbra is csak kacérkodnak a paleóval, vagy netán nem is tervezik az áttérést. Már önmagában a sütőolajok, azaz az omega-6 zsírsavak fogyasztásának csökkentése jelentős előrelépés lehet a vesék működésének megőrzésében, mert vizsgálat igazolja, hogy az omega-6 akár egyszer fogyasztása is mérhetően rontja a vesefunkciókat, míg az omega-3 kifejezetten javítja (Hassan és Gronert, 2009. A kezdőknek ez lehet az első lépés, de a paleóra soha át nem térők is sokat profitálhatnak a sütőolajok elhagyásából. Pár év múlva ugyis ez lesz a hivatalos álláspont is. Végül, szándékosan kerültem a paleóra való rábeszélést. De visszatartani sem akarom a fontos információkat. A paleo gyulladáscsökkentő étrend, ezért rengeteg olyan fájdalmat, mint izületi, menstruációs, fejfájás, stb. enyhít vagy megszüntet, amire az emberek NSAID-kat szednek. aki nem hiszi, olvasgassa a Gyógyulástörténeteket.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Irodalom

 

  • Caspi D, Lubart E, Graff E, Habot B, Yaron M, Segal R. The effect of mini-dose aspirin on renal function and uric acid handling in elderly patients. Arthritis Rheum. 2000 Jan;43(1):103-8.
  • D'Agati V. Does aspirin cause acute or chronic renal failure in experimental animals and in humans? Am J Kidney Dis. 1996 Jul;28(1 Suppl 1):S24-9.
  • Fored CM, Ejerblad E, Lindblad P, Fryzek JP, Dickman PW, Signorello LB, Lipworth L, Elinder CG, Blot WJ, McLaughlin JK, Zack MM, Nyrén O. Acetaminophen, aspirin, and chronic renal failure. N Engl J Med. 2001 Dec 20;345(25):1801-8.
  • Hassan IR, Gronert K. Acute changes in dietary omega-3 and omega-6 polyunsaturated fatty acids have a pronounced impact on survival following ischemic renal injury and formation of renoprotective docosahexaenoic acid-derived protectin D1. J Immunol. 2009 Mar 1;182(5):3223-32.
  • Plantinga L, Grubbs V, Sarkar U, Hsu CY, Hedgeman E, Robinson B, Saran R, Geiss L, Burrows NR, Eberhardt M, Powe N; CDC CKD Surveillance Team. Nonsteroidal anti-inflammatory drug use among persons with chronic kidney disease in the United States. Ann Fam Med. 2011 Sep-Oct;9(5):423-30.
  • Praga, M; Appel, GB: Clinical manifestations and diagnosis of acute interstitial nephritis. UptoDate,2015
  • Sandler DP, Smith JC, Weinberg CR, Buckalew VM Jr, Dennis VW, Blythe WB, Burgess WP. Analgesic use and chronic renal disease. N Engl J Med. 1989 May 11;320(19):1238-43.
  • Segal R, Lubart E, Leibovitz A, Iaina A, Caspi D. Renal effects of low dose aspirin in elderly patients. Isr Med Assoc J. 2006 Oct;8(10):679-82.
  • Zhang QL, Rothenbacher D. Prevalence of chronic kidney disease in population-based studies: systematic review. BMC Public Health. 2008 Apr 11;8:117. doi: 10.1186/1471-2458-8-117.