Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Paul Fassa-Szendi G:
A sztatinok Parkinsont okoznak - mit tegyünk még a megelőzésért?

Fordította, kiegészítette: Szendi Gábor

Forrás: Paul Fassa: Cholesterol-lowering Statin Drugs May Cause Parkinson's Disease

A koleszterincsökkentők (sztatinok) fokozzák a Parkinson betegség (és más neurológiai betegségek) kockázatát is. De annál többet is tehetünk a betegség megelőzéséért, ill. romlásának lassításáért, minthogy elhagyjuk a sztatin szedését.

 

 

A Penn Állami Orvosi Egyetem epidemiológiai vizsgálata arra szólítja fel sürgősen az orvosokat, hogy ne írjanak fel sztatinokat Parkinson betegségben szenvedőknek. Korábbi vizsgálatok szerint a koleszterincsökkentő gyógyszereket úgy tekintették, hogy azok alkalmasak a Parkinson betegség kivédésére.

Elképesztő módon ez a gyakorlat egy ideje már folyik, köszönhetően számos megkérdőjelezhető és ellentmondásos vizsgálatnak, amely a sztatin használat és a Parkinson betegség vizsgálatára vonatkozott. A legújabb vizsgálatot a Penn Állami Orvos Egyetem kutatói végezték el 2017 elején.

A Kutatók következtetése azt erősíti meg, hogy a sztatin gyógyszereket nem szabad a Parkinson betegség megelőzésére használni. Egy korábbi vizsgálat azt állította, hogy azok a betegek, akik abbahagyták a sztatinok használatát, sokkal hajlamosabbak voltak a Parkinson betegségre. Ebből következően a sztatin gyógyszerek segíthetnek a Parkinson betegség megelőzésében. A Penn vizsgálat bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy ennek pont az ellenkezője az igaz. A sztatin gyógyszerek használata Parkinson betegséghez vezethet.

A Parkinson betegségről

A Parkinson betegség egy brit gyógyszerész, James Parkinsonról lett elnevezve, aki annak idején, 1817-ben megjelentetett egy "Esszé a remegéssel járó bénultságról" c. tanulmányt.

A Parkinson kór nem új jelenség, de korábban nem tekintették betegségnek. Történeti feljegyzések szerint a Parkinson betegséget az ókor óta ismerjük. A Parkinson betegség egy progresszív központi idegrendszeri betegség, egyre romló tünetekkel. Jellegzetessége a kontrollálhatatlan remegés, gyakran indul az egyik karon, merev izmokkal, lassú, meg-megálló mozdulatokkal és pontatlan motoros kontrollal jellemezhető.

A Parkinson betegség elsősorban a középkorúakat és a 60 év felettieket jellemzi, s kevésbé a más korcsoportokat. Igaz, olykor fiatalabb nőket és férfiakat is sújthat. A betegség a sérült és károsodott ganglionok okozta dopaminhiánnyal álla kapcsolatban. A ganglionok az agy alsóbb részéhez tartoznak. A dopamin nevű ingerületátvivő anyag általában a memóriában, a jutalmazó rendszerben, a gondolkodásban, figyelemben és a viselkedésben játszik fontos szerepet. A dopamin ganglionok szoros kapcsolatban állnak a testi mozgásokkal.

Tisztázandó a sztatinhasználat és a Parkinson betegség közötti ellentmondásokat

A Penn Állami Egyetem kutatói együtt dolgoztak és leveleztek más kutatókkal, így jutottak olyan következtetésre, amely ellent mondott egy korábbi, 2013-as tajvani vizsgálatnak, amelyre gyakran hivatkoztak iránymutatóként abban a vonatkozásban, hogy a sztatin gyógyszerek alkalmasak a Parkinson betegség megelőzésére vagy megállítására. Ez a korábbi vizsgálat arra következtetett, hogy azoknál, akik abbahagyták a zsírban oldódó sztatinok szedését, 58 %-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki náluk Parkinson betegség azokhoz képest, akik folytatták a gyógyszer szedését. Csakhogy ez az 58 %-os kockázatnövekedés a zsírban oldódó sztatin gyógyszereket és a vízben oldódó sztatin gyógyszereket szedők közötti összehasonlításból fakadt, nem pedig azokra vonatkozott, akik teljes mértékben abbahagyták a sztatin típusú gyógyszer szedését.

A tajvani egészségügyi rendszer előírja az orvosoknak, hogy hagyják abba az sztatin gyógyszer felírását, ha a beteg koleszterinszintje kellő mértékben lecsökkent. Jou-Wei Lin, a tajvani vizsgálat egyik kutatója azt nyilatkozta, hogy a tajvani receptfelírási szokások "lehetővé tették számunkra, hogy megvizsgáljuk van-e különbség a Parkinson betegség kockázatában azoknál az embereknél akik abbahagyták a sztatin gyógyszerek szedését a gyógyszert tovább szedőkhöz képest".

Annak idején a következtetések azon a tényen alapultak, hogy a zsíroldékony sztatin gyógyszerek sokkal inkább átjutnak a vér-agy gáton, mint a vízoldékonyak. S mivel a Parkinson betegség 58 %-kal gyakrabban fordult elő azok között, akik nem szedték többé a vízben oldódó sztatinokat azokhoz képest, akik folytatták a zsíroldékony sztatin szedését, a kutatócsoport ebből arra következtetett, hogy a sztatin gyógyszerek csökkentik a Parkinson betegség kockázatát (Lee és mtsi., 2013).(Azaz, úgy okoskodtak, hogy akik az agyba inkább bejutó zsíroldékony sztatinokat szedik, azok védettebbek a Parkinson betegséggel szemben, mivel az ő kockázatuk látszott alacsonyabbnak.)

Úgy tűnik, ezt a következtetést érdemes felülvizsgálni. A mostani 2017-es vizsgálat kutatócsoportjának néhány tagja részt vett egy korábbi 2015-ös vizsgálatban, amely kimutatta, hogy akiknek magasabb a koleszterinszintje, azoknak alacsonyabb a Parkinson betegség kockázata azokhoz képest, akiknek alacsony a koleszterinszintje (Huang és mtsi., 2015).

Ez nem meglepő azoknak, akik ismerik a koleszterin fontosságát az agysejtek és a központi idegrendszerben védő funkciót ellátó myelin hüvely felépítésében. A myelin hüvely egy zsíros anyag, amely szintén serkenti az idegsejtek kommunikációját. A lecsökkent koleszterinszint lecsökkenti azoknak az anyagoknak a szintjét is. amelyek szükségesek volnának a jól működő agynak és az idegrendszer védelméhez. A mostani 2017-es vizsgálat adatainak az elemzése szerint a korábbi sztatinszedés kapcsolatban áll a nagyobb Parkinson betegség kockázattal, És ez sokkal szembetűnőbb a gyógyszerszedés bevezető szakaszában. Az egyetem közegészségügy tudományi társprofesszora, Guodong Liu a következőket nyilatkozta:

"A sztatinszedés magasabb, nem pedig alacsonyabb Parkinson betegség kockázattal jár, és ez a kapcsolat sokkal szembetűnőbb a zsíroldékony sztatinok esetében. Ez a megfigyelés nem konzisztens azzal a jelenleg érvényben lévő hipotézis el, miszerint ezek a sztatinok védenék az idegsejteket. Ráadásul ez az összefüggés még markánsabb azoknál, akik két és fél évnél kevesebb ideig szedik a sztatinokat, ami azt sugallja hogy a sztatinok serkenthetik a Parkinson betegség megjelenését"(Rossi és mtsi., 2017).

A hamis feltevésből kiinduló vizsgálatnak hamis lesz a következtetése

Sajnálatos módon, sok orvos valószínűleg nincs tudatában annak a legutóbbi, 2015-ös vizsgálatnak, amely azt mutatta ki, hogy a magasabb koleszterinszintű embereknek alacsonyabb a Parkinson betegség kockázata.

Ahogy az lenni szokott, a kutatók továbbra is ajánlják a sztatinok szedését, ahogy azt az orvos előírja, hacsak nem a Parkinson betegség megelőzésére adná. Az orvostudományi kutatás főárama általában tudomást sem vesz arról, hogy a koleszterin fontos számos egészséggel kapcsolatos folyamatban, különösen a neurológiai funkciókban. Azontúl, hogy a sztatinok fokozzák a Parkinson betegség kockázatát, sok sztatint szedő azért hagyja abba gyógyszere szedését, mert a memóriaromlás tüneteit vagy Alzheimer betegséget tapasztal. A sztatin gyógyszereket nem érdemes szedni, mivel fokozza a neurológiai betegségek kockázatát és nem előzi meg a szívbetegséget, mi több növeli a szívelégtelenség kockázatát. Ennek ellenére a hamis koleszterin teória, mely szerint a telitett zsírok okozzák a szívbetegséget, továbbra is érvényben van.

Szendi G: Mit tegyünk a betegség megelőzésére ill. romlása megállítására?

A sztatint szedők minden egyéb egészségügyi előny nélkül egyszerűen fokozzák a Parkinson betegség kockázatát, hiszen a koleszterin hipotézis már rég hamvában halt (lásd. koleszterin-cikkek). De sajnos parkinson beteggé nem csak sztatinszedés révén válhat valaki. A paleo nem alaptalanul javasolja a tej és tejtermékek elhagyását: régóta ismert, hogy a tej- és tejtermékek fogyasztása fokozza a Parkinson betegség kialakulását (Kistner és mtsi., 2014). A naponta 10 dkg sajt vagy 200 gramm (kb. 2 dl) tej elfogyasztása 17%-kal növeli a betegség kialakulásának kockázatát (A joghurt és a vaj veszélytelen.) (Jiang és mtsi., 2014).

A paleo ugyancsak javasolja a finomított szénhidrátok elhagyását. A Parkinson betegség sokkal gyakoribb cukorbetegek körében, s ezt az inzulinrezisztencia magyarázza, ami természetesen nem csak a cukorbetegekre, hanem szinte mindenkire jellemző, aki nyugati étrenden él (Athauda és mtsi., 2016).

A (Szendi-féle) paleo kezdetektől ajánlja a kévefogyasztást, aminek gyakorlatilag nem ismert hátránya, előnye annál több. A rendszeresen kávézók a napi elfogyasztott kávé mértékében csökkenő kockázatot mutatnak Parkinson betegségre. A legtöbb kávét fogyasztóknak 80%-kal csökkent a betegség kockázata a kávét (és koffeint) nem fogyasztókkal szemben (Ross és mtsi., 2000). Akinek már kialakult Parkinson betegsége van, az is sokat remélhet a kávétól (vagy más formában fogyasztott koffeintől), mert a koffeint jelentősen csökkenti a Parkinson betegség motoros és nem motoros tüneteit egyaránt (Prediger, 2010).

Az alacsony húgysavszint általában minden neurológiai betegség kockázatát fokozza, így a Parkinson betegségét is (Sakuta és mtsi., 2017). ennek oka, hogy a húgysav a szervezet leghatékonyabb antioxidánsa. A húgysavszintet inosine adásával is lehet növelni, s úgy tűnik, az inosine önmagában is hatásos Parkinson betegségben, még akkor is, amikor még nem növeli a húgysavszintet (Cipriani és mtsi., 2014).

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Athauda D, Foltynie T. Insulin resistance and Parkinson's disease: A new target for disease modification? Prog Neurobiol. 2016 Oct - Nov;145-146:98-120.
  • Cipriani S, Bakshi R, Schwarzschild MA. Protection by inosine in a cellular model of Parkinson's disease. Neuroscience. 2014 Aug 22;274:242-9.
  • Huang X, Alonso A, Guo X, Umbach DM, Lichtenstein ML, Ballantyne CM, Mailman RB, Mosley TH, Chen H. Statins, plasma cholesterol, and risk of Parkinson's disease: a prospective study. Mov Disord. 2015 Apr;30(4):552-9.
  • Jiang W, Ju C, Jiang H, Zhang D. Dairy foods intake and risk of Parkinson's disease: a dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. Eur J Epidemiol. 2014 Sep;29(9):613-9.
  • Kistner A, Krack P. Parkinson's disease: no milk today? Front Neurol. 2014 Sep 5;5:172.
  • Lee YC, Lin CH, Wu RM, Lin MS, Lin JW, Chang CH, Lai MS. Discontinuation of statin therapy associates with Parkinson disease: a population-based study. Neurology. 2013 Jul 30;81(5):410-6.
  • Prediger RD. Effects of caffeine in Parkinson's disease: from neuroprotection to the management of motor and non-motor symptoms. J Alzheimers Dis. 2010;20 Suppl 1:S205-20.
  • Ross GW, Abbott RD, Petrovitch H, Morens DM, Grandinetti A, Tung KH, Tanner CM, Masaki KH, Blanchette PL, Curb JD, Popper JS, White LR. Association of coffee and caffeine intake with the risk of Parkinson disease. JAMA. 2000 May 24-31;283(20):2674-9.
  • Sakuta H, Suzuki K, Miyamoto T, Miyamoto M, Numao A, Fujita H, Watanabe Y, Hirata K. Serum uric acid levels in Parkinson's disease and related disorders. Brain Behav. 2016 Oct 31;7(1):e00598