Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Bill Gottlieb:
A megfázás és az influenza megelőzésének legegyszerűbb módja

Fordította: Mezei Elmira

Forrás: Bill Gottlieb: The Easiest Way to Prevent Colds and Flu. The Huffington Post

Évek óta tudott, hogy az influenza és a felsőlégúti megbetegedések oka elsősorban az emberek D-vitaminhiánya. Nem veszélyes és hatástalan védőoltásokkal kell ezeket megelőzni, betegség esetén pedig antibiotikumokkal gyógyítani, hanem egyszerűen megfelelő mennyiségű, a hivatalosan ajánlottan jóval több D-vitamint kéne fogyasztani.

 

 

Amerika csúnyán meg van fázva.

Évente együttesen egymilliárd megfázáson köhögjük, szipogjuk, és tüsszögjük keresztül magunkat, miközben 1,5 milliárd dollárt költünk orvosokra, és 2 milliárd dollárt recept nélkül kapható köhögés és megfázás elleni gyógyszerekre. A megfázásba szerencsére csak kevesen halnak bele. De az influenzáról már nem mondható el ugyanez.

Az influenza vírus évente több mint 200.000 amerikait juttat kórházba, és 36.000-et öl meg, akiknek a jó része 65 év feletti. (És az influenza elleni oltás sem garancia.)

Vajon van-e arra mód, hogy ellenállóbbá váljunk e két fertőzés ellen?

Igen, van - állítja egy júniusban közzétett vizsgálat eredménye a Plos One nevű szabadon hozzáférhető online orvosi szaklapban. A kulcs, hogy biztosítani kell a D-vitamin átlagosnál magasabb vérszintjét.

Álljon itt, hogy mit kell tudni erről a vizsgálatról és az alkalmazásáról.

A vizsgálatot Dr. James R. Sabetta vezette, a Yale Egyetem School of Medicine karán. Kollégáival megfigyelték a nyilvánvalót: az "akut légzőszervi fertőzések" (megfázások és influenza) száma megnövekszik ősszel és télen. De miért? Lehetséges, hogy az az oka, hogy a vér D-vitamin szintje drámaian lecsökken azokban a hónapokban, amikor a bőrünket kevés napsütés éri?

Hogy a végére járjanak, a kutatók havonta mérték a 195 egészséges felnőtt résztvevő D-vitamin vérszintjét. A mérések szeptember harmadik hetében kezdődtek, és 4-5 hónapon át folytatódtak. Ezzel párhuzamosan a résztvevőknek be kellett számolniuk az esetleges akut légúti megbetegedéseikről. Az eredmények bizonyító erejűek voltak.

Azok, akiknek a vérszintje 38 ng/ml alatt volt, kétszer annyi megbetegedést tapasztaltak, mint akiké magasabb volt. (A magyar laborokban egy másik mértékegységben, nmol/L-ben adják meg az értéket, amit 2,5-el elosztva kapjuk meg a ng/ml értéket.)

Abból a 18 emberből, akik következetesen megtartották a 38 ng/ml vérszintet, 15-nek egyáltalán nem volt semmiféle felsőlégúti problémája (megfázás vagy influenza!) (Ebből a 18-ból 13 szedett D-vitamint. Erről mindjárt többet.)

És amikor a 38 ng/ml csoport mégis elkapott valamit, akkor a betegség rövidebb ideig tartott. Az akut felső légúti betegséggel töltött napok száma a 38 fölötti csoportban 4,9-szer kevesebb volt, mint a 38 alattiban.

A többi 180 résztvevő közül - akiknek folyamatosan 38 ng/ml alatt volt a D-vitamin vérszintje - 81-nél alakult ki megfázás vagy influenza.

A vizsgálat statisztikai összefoglalója: a 38 ng/ml szint fölötti csoportnak kétszer alacsonyabb volt a rizikója a megfázásra és az influenzára.

A Yale kutatói nem az elsők, akik összefüggésbe hozzák a D-vitamin szintet az influenzával. Az American Journal of Clinical Nutrition 2010 márciusi számában megjelent egy beszámoló egy vizsgálatról, amelyben japán orvosok 334 gyereket vizsgáltak, akiknek a fele naponta 1200 NE D-vitamin szedett. A D-vitamint szedő gyerekek közül 18 lett influenzás, míg a vitamint nem szedők közül 31, ami 58% rizikócsökkenést jelentett. Egy korábbi vizsgálatban 19.000 felnőttet és fiatalt vizsgáltak, és azt találták, hogy azok, akiknek a legalacsonyabb volt a D-vitamin szintje, 40 százalékkal valószínűbben számoltak be egy, a közelmúltban lezajlott megfázásról vagy influenzáról, mint azok, akiknek a legmagasabb. Egy másik vizsgálatban azoknál a nőknél, akik a csontjaik védelmében napi 2000 NE D-vitamin szedtek, átlagban kilencszer fordult elő megfázás vagy influenza a D-vitamin szedés három éve alatt, míg a napi 200 NE-t szedőknél átlagosan harmincszor.

De a Yale vizsgálat volt az első, amely módszeresen nyomon követte a D-vitamin szinteket és a megfázások/influenza előfordulását az őszi-téli szezonban. Mit mondanak a Yale kutatói a saját meglepő eredményeikről?

"A 38 ng/ml vagy ennél magasabb vérszint megtartása szignifikáns mértékben csökkentheti az akkut vírusos légúti fertőzések előfordulási gyakoriságát és a belőlük kialakuló betegségeket, legalábbis az őszi-téli időszakban." Könnyű ezt mondani.

A D-vitamin hiány hihetetlenül gyakori - mondja Dr. John Cannell, a D-vitamin Tanács (www.vitaminDcouncil.com) elnöke és az "Epidemic Influenza and vitamin D (A D-vitamin és az influenza járvány) című tanulmány társszerzője, amely a Journal of Epidemiology and Health című szaklapban jelent meg. Az az igazság, hogy a D-vitamin hiány kockázata 50% - minden két amerikaiból egynek valószínűleg 20 ng/ml alatt van a vérszintje.

Dr. Cannell valójában meg van róla győződve, hogy az alacsony D-vitamin szint az oka, hogy az emberek ennyire ki vannak szolgáltatva az influenzának és a megfázásos vírusfertőzéseknek. "A D-vitamin drámai mértékben növeli a szervezet saját antimikrobiális fehérjéinek a termelődését," - mondta nekem Dr. Cannell. "Ha eléggé magas a D-vitamin szintje a vérünkben, akkor elég ilyen fehérjéjük van ahhoz, hogy megöljék a vírusokat, mielőtt áthatolhatnának a nyálkahártya védőrétegen."

Dr. Cannell azt ajánlja, hogy félévente ellenőriztessük a D-vitamin szintünket. Beutaló sem kell hozzá, több laborban is meg lehet csináltatni a tesztet.

Továbbá ajánlja, hogy tartsuk a vérszintünket 50 és 80 ng/ml között. Míg a 38 ng/ml általában védőhatásúnak bizonyult a Yale vizsgálatban, Dr. Cannell azt mondja, hogy a kutatások szerint ez a magasabb szint szükséges ahhoz, hogy a D-vitamin tárolódjon az izmokban és a zsírszövetben, és a leghatékonyabban el tudja látni a megelőzés feladatát. Ez pedig komoly munkát jelent. Az elmúlt évek vizsgálatai kimutatták, hogy a D-vitamin segíthet megelőzni (és gyakran kezelni) a rákot, a szívbetegséget, a 2-es típusú cukorbetegséget, az oszteoporózist, az elhízottságot, a depressziót, az asztmát, a szklerózis multiplexet, a fekélyes colitist, és sok egyéb betegséget. Valójában a magas D-vitamin szintet mindenféle halálozási ok csökkenésével összefüggésbe hozták. (Ennek a tápanyagnak azért van ennyire szerteágazó hatása - mondja Dr. Cannell - mert több mint 2000 gént céloz meg, a humán genom 10 százalékát.)

Szedjenek D-vitamint! Dr. Cannell napi legalább 5000 NE-t ajánl. (Ha D-vitaminnal dúsított tejből akarnánk ugyanezt a mennyiséget bevinni, akkor ehhez naponta 50 pohárnyit kellene meginni.) "Bárki, aki rendszeresen szedi ezt a mennyiséget, nem kéne, hogy megfázzon vagy influenzát kapjon" - mondta nekem. "Ha mégis elkapja, akkor enyhe lefolyásúnak kell lennie." A D3 vitamint (cholecalciferol) ajánlja, és nem a D2 vitamint (ergocalciferol), ami a szintetikus megfelelője. "A D3 vitamin az az anyag, amit a bőr természetes körülmények között napfény hatására szintetizál, és ez erőteljesebb és biztonságosabb, mint a D2 vitamin." És ne aggódjunk a túladagolás miatt - mondja Dr. Cannell. "Az orvostudomány történetében egyetlen egy ismert D-vitamin toxicitás eset sincs napi 25 000 NE alatt. (Az ideális D-vitamin táplálék kiegészítő co-faktorokat is tartalmaz, pl. magnéziumot és cinket - mondja Dr. Cannell, és ő megalkotta a saját márkáját a Purity Productsban (www.purity.com), a neve Dr. Cannell's Vitamin D.)

A nyári hónapokban töltsenek időt napvédő krém nélkül a napon. Dr. Cannell ajánlása szerint közel naponta kéne teljes testfelületen napozni 5-10 percet, amikor a nap a legmagasabban jár az égen.

A D-vitaminról további cikkeket itt olvashat

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre