Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A sztatinok cukorbetegséget okoznak

Forrás: Elképesztő világban élünk. A gyógyításra felesküdött orvosok gyógyhatás szempontjából hatástalan, de súlyos mellékhatásokat okozó gyógyszereket írnak fel betegeiknek. Korunk egyik legnagyobb összeesküvése a koleszterin teória, amelynek nevében százmilliók szednek sztatinokat. Mint kiderült, ezek komoly kockázatot jelentenek a cukorbetegségre.

 

 

Újra és újra bebizonyosodott, hogy a koleszterint, ha mérni érdemes, leginkább azért, nehogy túl alacsony legyen, hiszen minél magasabb az LDL-szint, annál tovább élünk (lásd. erről itt). Sok orvos azonban süket és vak a meggyőző elemzésekre, s a felvilágosultabbja is azzal nyugtatja lelkét, hogy a sztatinok azért mégiscsak életet mentenek a szívbetegek esetében, jóllehet ezt is alaposan megcáfolja minden korrekt elemzés (lásd. erről itt). Egyedül az apró, sűrű LDL részecskék ártalmasak (lásd. erről itt) ezek szintjét viszont a szénhidrátok fogyasztása emeli meg.

A sok mellékhatáson túl (ezekről itt olvashat)újabban a kutatások egyre inkább megerősítik, hogy a sztatinok szedése fokozza a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát - és természetesen rontja a már meglévő cukorbetegek állapotát.

A történet 2001-ben kezdődött, amikor a Nyugat Skóciai Koronária Megelőzési Vizsgálat annyi hazugsága mellett még azt is bejelentette, hogy a pravastatin 30%-kal csökkentette (igen, csökkentette, nem növelte) a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát (Freeman és mtsi., 2001). Ez a koleszterincsökkentők boldog békeideje volt, amikor még nem kellett kiszolgáltatni a vizsgálatok nyersadatait, és mindenki azt hazudott, amit akart. Mert azért mégis furcsa, hogy az alább idézett vizsgálatban pedig már rögtön 60%-kal növelte a kockázatot (Culver és mtsi., 2012). Ennyivel azért nehéz elmérni a dolgokat. 2004 után (amikor már nem lehetett lódítani) más vizsgálatok is 25 és 36%-os kockázatnövekedést találtak a pravastatin szedőknél (Zaharan és mtsi., 2013). Persze, a gyógyszeripar még mindig abból él, hogy 2004 előtt orrba-szájba lehetett hamisítani, manapság ugyanis, ha csinálnak egy metaanalízist (sok vizsgálat összevont elemzését), az ilyen hamisított vizsgálatokkal annyira le lehet nyomni az átlagos kockázat értékét, hogy az már nulla is lehet. Ezzel a trükkel élt Swapnil Rajpathak és csoportja (Rajpathak és mtsi., 2009). A vizsgálat igaz mentora az AstraZeneca embere, Paul Ridke volt, aki vezető szakembere volt egy másik pravastatin vizsgálatnak- a JUPITER-nek- , amelyet félidőben leállítottak.

Annie Culver és csoportja 153 840 diabéteszben nem szenvedő nőt követett átlagosan 7 éven át. A sztatint szedők között 70%-kal nött a cukorbetegség kialakulásának kockázata, ami 50%-os kockázatra csökkent, ha egyéb kockázati tényezőket is figyelembe vettek (Culver és mtsi., 2012). ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy amikor egy vizsgálatban az "egyéb kockázati faktorokat" is figyelembe veszik (pl. dohányzás, elhízás, mozgáshiány, stb.) egyfelől jogosan járnak el, hiszen nem akarják a sztatinok rovására írni az egyéb tényezők hatását. Ugyanakkor, kifordított okoskodással azt mondhatjuk, hogy az egyéb tényezők az egyes emberek esetében átlagosan 20%-os kockázatot jelentettek a cukorbetegségre, amit a sztatinok szedése 70%-ra növelt. Akinek 20%-os a kockázata, az esetleg soha nem lesz cukorbeteg, míg, ha sztatint szed, ettől több mint háromszorosára nő a kockázata. Egyébként meglepő módon, a még csak nem is túlsúlyos (BMI <<25) nőknek nagyobb volt a cukorbetegség kockázata mint az elhízott nőknek: a normál súlyúaknak 90%-kal, az elhízottaknak pedig 20%-kal nőtt meg a kockázata. Érdemes megjegyezni, hogy mindegyik sztatin szedése nagyjából azonos cukorbetegségkockázatot képviselt.

Henna Cederberg és csoportja 8749 személyt követett 6 éven át. A vizsgált személyek induláskor nem szenvedtek cukorbetegségben, ám a követési idő alatt a sztatint szedőknek 46%-kal nőtt a cukorbetegségkockázata (Cederberg és mtsi., 2015). Számszerűsítették a háttérben álló okokat is: az inzulinérzékenység 24% -kal, az inzulintermelés 12% -kal csökkent. Ez utóbbi elég kétségbeejtő, hiszen 2-es típusú cukorbetegségben inkább nőni szokott az inzulintermelés, csak nem tud versenyt futni az inzulinérzékenység csökkenésével.

Mit mond minderre a "bölcsek tanácsa"? A sztatinok szerintük oly mértékben csökkentik a kardiovaszkuláris kockázatot, hogy semmi baj, ha cukorbeteg lesz a beteg, adni kell neki továbbra is a sztatint, és kezelni kell a cukorbetegségét a protokoll szerint (Sattar és mtsi., 2014). Mi vaaan?, kérdezhetnénk csodálkozva. Hiszen a cukorbetegség aránytalanul megnöveli a szívbetegség kockázatát, írja "Cukorbetegség: a kardivaszkuláris betegség nagy kockázati tényezője"írták szerkesztőségi közleményükben az amerikai diabetológusok, a kardiológusok, a gyermekkori cukorbetegség alapítvány, a Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet, az Emésztési és Vesebetegségek Társasága (Joint Editorial, 1999). A cukorbetegségből fakadó érbetegségek 2-4-szeresére növelik a szív koszorúereinek a megbetegedésének és a sztróknak a kockázatát, és 2-8-szorosára a szívelégtelenség kockázatát (Martín-Timón és mtsi., 2014). Figyelembe véve az egyéb kockázati faktorokat is (azaz a vérzsír értékeket is!) a cukorbetegeknél kétszer valószínűbben alakul ki szívbetegség és háromszor valószínűbben kapnak szívrohamot, és a szívhalálozás kockázata is 2-2.5-szerese a nem cukorbetegekhez képest (Chiha és mtsi., 2012).

Érdemes tehát mindenképpen sztatint szedni, sőt kialakult cukorbetegség esetén folytatni, vagy cukorbetegség fennállása esetén derék orvosunk tanácsát követve elkezdeni a sztatinszedést. Különösen ajánljuk annak ezt, aki már megunta életét és szeretne gyorsan véget vetni neki. Mégiscsak kulturáltabb megoldás, mint metró alá ugrálni.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Cederberg H, Stančáková A, Yaluri N, Modi S, Kuusisto J, Laakso M. Increased risk of diabetes with statin treatment is associated with impaired insulin sensitivity and insulin secretion: a 6 year follow-up study of the METSIM cohort. Diabetologia. 2015 May;58(5):1109-17.
  • Chiha M, Njeim M, Chedrawy EG. Diabetes and coronary heart disease: a risk factor for the global epidemic. Int J Hypertens. 2012;2012:697240.
  • Culver AL, Ockene IS, Balasubramanian R, Olendzki BC, Sepavich DM, Wactawski-Wende J, Manson JE, Qiao Y, Liu S, Merriam PA, Rahilly-Tierny C, Thomas F, Berger JS, Ockene JK, Curb JD, Ma Y. Statin use and risk of diabetes mellitus in postmenopausal women in the Women's Health Initiative. Arch Intern Med. 2012 Jan 23;172(2):144-52
  • Diabetes mellitus: a major risk factor for cardiovascular disease. A joint editorial statement by the American Diabetes Association; The National Heart, Lung, and Blood Institute; The Juvenile Diabetes Foundation International; The National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases; and The American Heart Association. Circulation. 1999 Sep 7;100(10):1132-3.
  • Freeman D, Norrie J, Sattar N, Neely R, Cobbe S, Ford I, Isles C, Lorimer A, MacFarlane P, McKillop J, Packard C, Shepherd J, Gaw A. Pravastatin and the development of diabetes mellitus: evidence for a protective treatment effect in the West of Scotland Coronary Prevention Study. Circulation 2001; 103: 357-62
  • Martín-Timón I, Sevillano-Collantes C, Segura-Galindo A, Del Canizo-Gómez FJ. Type 2 diabetes and cardiovascular disease: Have all risk factors the same strength? World J Diabetes. 2014 Aug 15;5(4):444-70.
  • Rajpathak S, Kumbhani D, Crandal J, Barzilai N, Alderman M, Ridker P. Statin therapy and risk of developing type 2 diabetes: a meta-analysis. Diabetes Care 2009; 32: 1924-29
  • Sattar NA, Ginsberg H, Ray K, Chapman MJ, Arca M, Averna M, Betteridge DJ, Bhatnagar D, Bilianou E, Carmena R, Ceška R, Corsini A, Erbel R, Flynn PD, Garcia-Moll X, Gumprecht J, Ishibashi S, Jambart S, Kastelein JJ, Maher V, da Silva PM, Masana L, Odawara M, Pedersen TR, Rotella CM, Salti I, Teramoto T, Tokgozoglu L, Toth PP, Valensi P, Verges B. The use of statins in people at risk of developing diabetes mellitus: evidence and guidance for clinical practice. Atheroscler Suppl. 2014 Jun;15(1):1-15.
  • Zaharan NL, Williams D, Bennett K. Statins and risk of treated incident diabetes in a primary care population. Br J Clin Pharmacol. 2013 Apr;75(4):1118-24