Feliratkozás hírlevélre

Szendi Gábor:
Afta - volt, nincs

(Részlet Szendi Gábor-Mezei Elmira: Paleolit szakácskönyv II. Ételek a civilizációs betegségek ellen könyvből)

Az afták, azaz a szájban kialakuló szürkés-fehér közepű, gyulladt szélű fájdalmas fekélyek igen sok embernek keserítik meg az életét. Vizsgálatokként változó az érintettek arány, 5% és 66% közé teszik a gyakoriságát. Ma már tudjuk, hogy paleolit táplálkozással örökre megszabadulhat tőle.

 

 

Az afták, azaz a szájban kialakuló szürkés-fehér közepű, gyulladt szélű fájdalmas fekélyek igen sok embernek keserítik meg az életét. Vizsgálatokként változó az érintettek arány, 5% és 66% közé teszik a gyakoriságát. Az afta oka ismeretlen, a kiváltó tényezők általában a száj nyálkahártyájának apró sérülései, amelyeket akár egy kemény falat, fogkefe vagy a fogak harapása okoz (Scully és mtsi., 2003). Az afták már gyermekkorban is elkezdődhetnek, de jellegzetesen felnőtt korban gyakori.

A cöliákia betegséget bár régóta ismerték, a gabonafélékben található glutén, pontosabban az alfa-gliadin szerepét a kialakulásában csak az ötvenes években ismerték fel. A cöliákia vagy lisztérzékenység és az afták kapcsolatát már az 1970-es években felvetették. Wray és munkatársai 1975-ben a visszatérő aftára panaszkodók körében 5%-os gyakoriságúnak találta a lisztérzékenységet (Wray és mtsi., 1975). Fergusson és munkatársai 1976-ban a visszatérő aftára panaszkodók 24%-nál mutatta ki a cöliákia betegséget (Ferguson és mtsi., 1976). Az újabb vizsgálatok messzemenően alátámasztják, hogy az aftára való hajlam és a cöliákia betegség összefüggésben áll. Campisi és munkatársai 2008-ban a cöliákia betegek 23%-nál találtak gyakori aftákat (Campisi és mtsi., 2008). A vizsgálatban a cöliákiás betegeknek a kontrollokhoz képest 4.3-szer gyakrabban volt aftája. Sedghizadeh és munkatársai lisztérzékeny betegek 41%-nál talált gyakori aftákat (Sedghizadeh és mtsi., 2002).

Az afta és a cöliákia betegség kapcsolata minden kétséget kizáróan fennáll. A vizsgálatok eredményeinek értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy ezekben a vizsgálatokban a cöliákia betegséget szigorú kritériumok szerint vették, azaz pl. bélbiopsziával igazolható elváltozások meglétéhez kötötték. Az ilyen megközelítése rendkívül módon beszűkíti azok körét, akiknél a gluténfogyasztás oka lehet az aftáknak. A gluténérzékenység azonban sokkal tágabb fogalom, s igen sok ember reagál különféle bélrendszeri, idegrendszeri tünetekkel, vagy éppen aftákkal a glutén fogyasztásra. A gluténérzékenység fogalmát elsősorban a diagnosztikus módszerekkel igazolható esetekre tartja fenn az orvostudomány, de már ebben a kérdésben is régen meghaladott, pontatlan módszer a vérminta elemzése, bár a napi gyakorlatban még ezt alkalmazzák. Az USA-ban Kenneth Fine kidolgozott egy módszert, amely a székletben vizsgálja a glutén ellenes immunválasz jeleit, s ennek alapján az emberek 30-40%-a reagál a gluténre (Braly és Hoggan, 2002). A gluténérzékenység mai beszűkült szemléletét alapvetően kikezdi az a 2011-ben lefolytatott vizsgálat, amelyben Irritábilis Bélszindrómában szenvedő betegek annak ellenére javultak a gluténmentes étrendre, hogy gluténérzékenység semmilyen módszerrel nem volt igazolható náluk (Biesiekierski és mtsi., 2011).

A glutén és az afta kapcsolatát természetesen azok a vizsgálatok igazolják leginkább, amelyek gluténmentes étrend hatását vizsgálták visszatérő afták esetében. Campisi és munkatársai vizsgálatában 53 cöliákiás és egyben aftás betegből 46 vállalta a szigorú gluténmentes étrendet, ennek hatására 33 teljesen aftamentessé vált, 4-nél az afták gyakorisága és súlyossága erősen lecsökkent, 9-nél nem történt változás (Campisi és mtsi., 2008).

Wray 1981-es vizsgálatában olyan aftás betegeket fogott gluténmentes diétára, akik közt igazoltan egy cöliákiás beteg sem volt. A betegek 25%-a jelentősen javult, és a glutén szerepét igazolta, hogy ha ismét bevezették a glutént az étrendbe, az afták ismét megjelentek (Wray, 1981).

Walker és munkatársai vizsgálatában 10 aftás betegből 4-nél vérminta igazolta a gluténérzékenységet, de egyik beteg sem volt cöliákia beteg. A négy betegből 3 teljes javulást tapasztalt, de ha ismét glutént fogyasztottak, 1 héten belül ismét megjelentek az afták a szájukban (Walker és mtsi., 1980).

Wright és munkatársai hasonló vizsgálatot végeztek, a cöliákia betegeket ők is kizárták. A vizsgált 15 betegből 5 gluténmentes, 1 pedig tejmentes étrendre vált aftamentessé (Wright és mtsi., 1986). További két beteg részlegesen javult tejmentes étrendre. Besu és munkatársai 2009-ben a tejfehérjével szembeni antitesteket vizsgálták aftától szenvedő betegekben, és igazolták, hogy a tejfehérjével szembeni immunválasz az aftás betegekben intenzív. Akiket sikerült tej- és tejtermék mentes étrendre állítani, azoknak az aftája elmúlt - egészen addig, míg újra nem fogyasztottak tejtermékeket (Besu és mtsi., 2009).

A vizsgálatok szerint aftát egyéni érzékenység szerint leggyakrabban még élelmiszer adalékok okoznak, így pl. az azo ételfesték csoport (E102, E104, E107, E110, E122, E123, E124, E127, E128, E129, E131, E132, E133, E142, E151, E154, E155, E180) és más ételtartósítók.

Az aftahajlam hátterében erős genetikai hatást is feltételeznek, mert az aftás személyek felmenői közt gyakoribb az afta és homozigóta ikrek esetén az afta előfordulásában nagy az egyezés az ikrek között (Poter és mtsi., 1998).

Saját személyes tapasztalatom teljes mértékben alátámasztja azt, hogy a glutén cöliákia betegség nélkül is okozhat aftát. Egész életemben sokat szenvedtem a visszatérő aftáktól, lányom is örökölte tőlem ezt a hajlamot, s a paleo étrend hatására mindkettőnknek nyomtalanul eltűnt életünkből az afta. Hasonló tapasztalatokról számolnak be más paleósok is.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Irodalom

  • Besu I, Jankovic L, Magdu IU, Konic-Ristic A, Raskovic S, Juranic Z. Humoral immunity to cow's milk proteins and gliadin within the etiology of recurrent aphthous ulcers? Oral Dis. 2009, 15(8):560-4.
  • Biesiekierski JR, Newnham ED, Irving PM, Barrett JS, Haines M, Doecke JD, Shepherd SJ, Muir JG, Gibson PR. Gluten causes gastrointestinal symptoms in subjects without celiac disease: a double-blind randomized placebo-controlled trial. Am J Gastroenterol. 2011, 106(3):508-14
  • Braly, J.; Hoggan, R.: Dangerous grains: why gluten cereal grains may be hazardous to your health. New York, Avery Trade, 2002.
  • Campisi G, Di Liberto C, Carroccio A, Compilato D, Iacono G, Procaccini M, Di Fede G, Lo Muzio L, Craxi A, Catassi C, Scully C. Coeliac disease: oral ulcer prevalence, assessment of risk and association with gluten-free diet in children. Dig Liver Dis. 2008, ;40(2):104-7.
  • Ferguson R, Basu MK, Asquith P, Cooke WT. Jejunal mucosal abnormalities in patients with recurrent aphthous ulceration. Br Med J 1976; 1: 11-3.
  • Porter SR, Scully C, Pedersen A. Recurrent aphthous stomatitis. Crit Rev Oral Biol Med. 1998, 9(3):306-21.
  • Scully C, Gorsky M, Lozada-Nur F. The diagnosis and management of recurrent aphthous stomatitis: a consensus approach. J Am Dent Assoc. 2003, 134(2):200-7.
  • Sedghizadeh PP, Shuler CF, Allen CM, Beck FM, Kalmar JR. Celiac disease and recurrent aphthous stomatitis: a report and review of the literature. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod. 2002, 94(4):474-8.
  • Walker DM, Dolby AE, Mead J, Llewellyn J, Rhodes J. Effect of gluten-free diet on recurrent aphthous ulceration. Br J Dermatol. 1980, 103(1):111.
  • Wray D, Ferguson MM, Mason DK, Hutcheon, AW, Dagg JH. Recurrent aphthae: treatment with vilamin Bl 2, folic acid, and iron. Br Med J 1975, 2: 490-3.
  • Wray D.: Gluten-sensitive recurrent aphthous stomatitis. Dig Dis Sci. 1981, 26(8):737-40.
  • Wright A, Ryan FP, Willingham SE, Holt S, Page AC, Hindle MO, Franklin CD: Food allergy or intolerance in severe recurrent aphthous ulceration of the mouth. Br Med J (Clin Res Ed). 1986, 292(6530):1237-8.