Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. Mercola:
Hogyan teszi lehetővé az emberi agy plaszticitása a szellemi teljesítmény javítását és a korral járó szellemi leépülés megelőzését?

Régen azt gondolták, hogy az agyi funkció elvesztése helyrehozhatatlan. Ma, az emberi agy plaszticitásával foglalkozó tudományos kutatások arra világítanak rá, hogy ez nem éppen így van. Ellenkezőleg, életünk során az agy folyamatosan fejlődik, építi ki az idegsejtek közötti újabbnál újabb kapcsolatokat, válaszul a mentális aktivitásra.

Forrás: How Innate ‘Plasticity’ of Your Brain Allows You to Improve Cognitive Performance and Prevent Age-Related Decline 2012. december 9.

Fordította: Mezei Elmira

 

 

Dr. Merzenich tudományos karrierjének az alapjait az emberrel foglalkozó filozófia, az emberi egyéniség természete és eredete iránti érdeklődés, illetve az agyi folyamatok az egyén képességeire kifejtett fejlesztő hatásainak a megismerése adta. Úgy vélte, hogy a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek esetében az agyi folyamatok természetes fejlődésébe hiba csúszott.

Használod vagy elveszíted! - az agyi plaszticitás alaptörvényei

Az agy veleszületett plaszticitását 30 évvel ezelőtt fedezték fel, és nem sokkal később már állatkísérletekkel bizonyították, hogy az agy leépülése és öregedése valójában visszafordítható, ha az agyat megfelelően használjuk. Dr. Merzenich a következőképpen írja le az agy plaszticitását:

"Az alapkoncepció nagyon egyszerű. Ahogy új képességeket, készségeket sajátítunk el, az agy fizikai, funkcionális és kémiai módon változik. Ezt ösztönösen tudjuk. Képességeink fejlődésével vagy új képességek tanulásakor változás következik be. Az új készség gyakorlásával lényegében újramodellezzük az agyunkat; ezek a fizikai változások adnak számot a tanulásról.

Ilyenkor az agy valójában a lokális huzalozást, a viselkedést kontrolláló gépezet részleteit változtatja meg. Maga az agy is változik különböző fizikai, kémiai és funkcionális módokon. Ezek a változások együttesen magyarázzák a különféle emberi képességek fejlesztését vagy megszerzését.

Lehet, hogy nem vesszük észre, de abban a pillanatban, ahogy szert teszünk egy képességre - például az olvasás képességére - egy addig nem létező rendszert hozunk létre az agyban, ami a nem-olvasóknál nem található meg. A képesség és az agyfunkció, ami kontrollálja, valójában kifejlődik, mivel tapasztalat és tanulás útján keletkezett.

Dr. Merzenich magyarázata szerint az agy folyamatos stimulációra és kihívásra terveztetett, illetve hogy gondosan megvizsgálja, megoldja, és értelmezze a környezetet. Az emberiség fejlődésének kezdetén az ember közvetlen környezetéhez tartozó apró részletek nyomon követése nélkülözhetetlen volt a túléléshez.

Azonban napjainkban igencsak hajlamosak vagyunk arra, hogy eltávolodjunk az apró részletektől. Például ahelyett, hogy fejből megjegyeznénk a találkozóink, teendőink dátumát, idejét, elektronikus szerkentyűk emlékeztető programjait hívjuk segítségül. Az utcák ki vannak kövezve, meg vannak világítva, tehát gyakorlatilag nem kell figyelmet fordítanunk arra, hogyan jussunk el egyik helyről a másikra. Ha az agyat nem stimuláljuk kellőképpen új, meglepő információkkal, akkor egy idő után elkezd leépülni.

"Általánosságban elmondható, hogy az élet harmadik vagy negyedik évtizedében az agy működése már nem javul, hanem romlani kezd," - mondja Dr. Merzenich. Ebben az időszakban új készségek elsajátítása helyett többnyire a már korábban megszerzett képességeinket használjuk. Ezt úgy értem, hogy a munkánk illetve a mindennapjaink során használt alapvető képességeink többségét már fiatal korban megszereztük, és azt 'automatikus üzemmódban' használjuk.

Többnyire tudatos jelenlét nélkül tevékenykedünk. Lényegében ki vagyunk kapcsolva: 'alvajáróként járjuk végig az életet'.

A részletek figyelmen kívül hagyása lényegében a modern kultúra hozadéka. A modern kultúra egyre inkább minimalizálja a környezeti kihívásokat és meglepetéseket. Alapvető tevékenységeinkhez lebutított sztereotípiákat használunk, hogy az agyunk sokkal elvontabb szinteken működhessen. Már nem érdekelnek minket a világ részletei. Mivel az agyunk funkcionális működése nagyban támaszkodik az információk részletekben való regisztrálására, ennek híján lassan leépülésnek indul. A részletek regisztrálása nélkül az emlékezet rövidülni kezd, és az agyműködés sebessége lassul."

A kognitív hanyatlást kiváltó tényezők, és azok ellensúlyozása

Az agy plaszticitásával foglalkozó kutatások arra mutatnak rá, hogy az agy megfelelő ingerlésével miként előzhető meg annak leépülése. Az agyműködés fejlesztéséhez kulcsfontosságú a kitűzött feladat végrehajtásához szükséges szándék komolysága. Azaz a feladat bírjon fontossággal, legalábbis legyen értelmes vagy érdekes, képes legyen lekötni a figyelmünket. Az értelmetlen vagy lényegtelen dolgok gépies memorizálása vagy akár a kihívás nélküli feladatok kemény munkával történő megoldása nem fogják stimulálni az agyat új kapcsolatok és neuronok létrehozására.

Dr. Merzenich kifejlesztett egy számítógépes fejlesztő "agytorna" programot, amely egy sor készség csiszolására használható: többek között az olvasási, megértési készségektől az emlékezőtehetség fejlesztéséig sok mindent fejleszt. A programot HQ Agynak (Brain HQ) hívják.

"Számos ingyenesen elérhető hasznos gyakorlat található a www.BrainHQ.com honlapon, ami közérthető formában mutatja be, hogyan lehet az agyat megfiatalítani, jó kondícióban tartani. A BrainHQ gyakorlatait használva, az emberek többsége bármilyen életkorban gyors javulást érhet el az agyműködés sebességét és pontosságát illetően, ezzel újrahuzalozva az agyat, hogy ismét részleteiben tudja feldolgozni az információkat."- állítja Dr. Merzenich.

Kinek használ az "Agytorna"?

Mindenkinek az agya formálható, nem számít hány éves vagy milyen szinten működik az agya, bizonyos mértékig mindenképpen fejleszthető. Dr. Merzenich és társai főleg tanulási nehézségekkel küzdő és sérült gyermekeket vontak be az agytornába. Eddig több mint 4 millió, nehézségekkel küszködő gyermek vett részt a gyakorlatokban. Egyre több idős és középkorú ember is használja a programokat a BrainHQ.com lapon. Minden korosztály jelentős javulást ért el.

"Az iskolában legrosszabbul tanuló gyermekeket középszintre, vagy a fölé emeli. És ez esélyt nyújt a kiemelkedésre a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára."

Időskorúakról szóló tanulmányok is megjelentek a tudományos folyóiratokban. 40 órás számítógépes tréning után az átlagos kognitív teljesítmény 14 éves javulást mutatott. Átlagosan tehát, egy 70 éves ember 40 óra agytorna után egy 56 éves kognitív képességeit mutatta. Hasonlóan erős vagy még jobb eredményeket hozott a 40 és 50 éves korosztály körében elvégzett tréning. Aki egyénileg dolgozott a BrainHQ gyakorlatain otthon, ugyanúgy teljesített, mint aki kórházban vagy kutató intézetben végezte el azokat.

Hogyan fejleszthető az agyműködés a mindennapokban?

Attól eltekintve, hogy Dr. Merzenich számítógépes agytornát ajánl, felsorol még néhány olyan gyakorlatot, amely a mindennapok során képes kondícióban tartani az agyunkat:

  • Szánjunk naponta 15-30 percet testgyakorlatra, és összpontosítsunk arra, hogy az agyunk irányítja a mozdulatainkat. Tehát kapcsoljuk ki az iPod-ot és helyette figyeljük meg a környezetünk részleteit.

    "Megfigyelt környezeted részleteit elevenítsd fel az elmédben. Alapjába véve arra lettünk teremtve, hogy a fizikai környezetünket részleteiben ismerjük fel, értelmezni tudjuk és újraképezzük azt. Ez számunkra fontos gyakorlat, amely által finomítjuk a tájékozódó képességünket -, hogy alapjaiban nézzünk a könnyen felismerhető pontokra, lássuk a részleteket, rögzítsük azokat részleteikben." - mondja Dr. Merzenich.

    Másodsorban keresd meg és jegyezd meg a környezeted meglepő részleteit. "Ha figyelmesen végigsétálsz egy tájon, nem tudsz 15, 20 vagy 30 percig úgy sétálni, hogy ne vennéd észre a különböző változásokat, amik meglepetésre, gyönyörködésre adnak okot." állítja. "És az agy kedveli a meglepetéseket, mert a jelentését valahogy interpretálni kell."

    Végül figyeljük meg a fizikai testünket. "Újra éreznünk kellene a testünket. Mikor tudatosítottad utoljára a mozgás közben tapasztalt érzeteket?"

  • Fordítsunk nagyjából 5 percet naponta valamelyik testrészünk finomítására. Dr. Merzenich kifejti:

    "Mozogjunk nagyon változatos és kontrollált módon - változó sebességgel, változó célkitűzésekkel, például a nagy lábujj vagy kisujj, vagy a hátad vagy az állkapcsod mozgatása. Naponta állíts fel magadnak egy konkrét célt. Ezt én szisztematikusan csinálom, mert közben próbálom megfigyelni az idegrendszer ellenőrző mozgását. Erősen tudatában vagyok a mozdulataim által kiváltott érzéseknek."

  • Találjunk módot valami újnak a megtanulására, és ez folyamatosan legyen az életünk része. Például egy új hobbi vagy új készség tanulása.
  • Ápoljuk a szociális kapcsolatainkat.
  • Gyakoroljuk az "éberséget" , figyelmesen összpontosítva a minket körülvevő világra, mintha azt most látnánk először.
  • A táplálkozás és az agy egészsége

    Egy másik fontos tényező az étkezés. Az ételek jelentős hatással vannak az agyra, a mentális és fizikai egészségre. A testmozgás mellett a cukorfogyasztás (különösen a fruktóz) és a gabonafélék kerülése segít az inzulinszint normalizálásában.

    Ez egy fontos szempont, hiszen a cukor krónikus gyulladást okoz, amely megzavarja a szervezet normális immunműködését és nagy pusztítást visz véghez az agyban. A cukor szintén elnyomja az agyi eredetű neurotróf faktort (BDNF), amely nélkülözhetetlen a memória megfelelő működéséhez, és úgy tűnik, a depressziónál is fontos szerepet játszik. Azt biztosan tudjuk, hogy a BDNF szintje általában kritikusan alacsony a depressziós emberekben, és néhány állatkísérletnél bebizonyították, hogy a BDNF fehérje alacsony szintje lehet oka is a depresszió kialakulásának.

    Az orvosi irodalom arra is rámutat, hogy a kókuszolaj jótékony hatást fejt ki az agy egészségére, és anekdotikus bizonyítékok vannak rá, hogy nagyon hasznos lehet az Alzheimer-kór kezelésében is. A ketontestek is képesek táplálni az agyat és megelőzni a sorvadását. Az agy károsodása után is helyre tudják állítani és megújítani a neuron- és sejtfunkciókat. A ketonok azok, amiket a szervezet termel, amikor a zsírt (és nem a glükózt) használja az energiatermeléshez. A ketontestek elsődleges forrása a közepes szénláncú trigliceridek (MCT), amelyek pl. a kókuszolajban találhatók. Egyéb étrendi ajánlások az agy egészségének megőrzéséhez és fejlesztéséhez:

    • Optimalizáljuk a D-vitamin szintet biztonságos napozással, biztonságos szolárium használattal és/vagy D3-vitamin szedésével.
    • Fogyasszunk jó minőségű állati eredetű omega-3 zsírsavakat. Javaslom a jó minőségű halolaj fogyasztását az optimális mennyiségű omega-3 beviteléhez, amely nélkülözhetetlen az egészségmegőrzéshez és a szellemi leépülés elleni harcban.
    • Kerüljük a feldolgozott élelmiszerek és a cukor, főleg a fruktóz fogyasztását - A túlzott cukor- és gabonafogyasztás vezető tényező az inzulinrezisztencia kialakulásában, és az agyat védő stratégiák nagyon hasonlóak a cukorbetegség elkerüléséhez szükséges lépésekhez. Nem kérdés, hogy az inzulinrezisztencia az egyik legerőteljesebb hatás az agykárosodás kialakulása során, mivel masszívan hozzájárul a gyulladáshoz, amely az agy idő előtti leépüléséhez vezet.
    • Ideális esetben a napi összfruktóz fogyasztás 25 g alatt legyen. Ebbe beletartozik a túlzott gyümölcsfogyasztás kerülése is. Ha napi 25 gramm-nál több fruktózt fogyasztunk, akkor az inzulin- és leptinrezisztencia, valamint a megnövekedett húgysavszint miatt a sejtek károsodhatnak.
    • Kerüljük a gabonák fogyasztását - Még a biotermesztésű, teljes gabonaszemek is cukorrá alakulnak a szervezetben és így az inzulinszint kiugrik.
    • Kerüljük a mesterséges édesítőszereket - Az aszpartám például egy excitotoxin, amely szó szerint megsemmisítheti az agysejteket. Számos tanulmány hívja fel a figyelmet az aszpartám veszélyeire. Például az egyik 2000-ben publikált tanulmány szerint az aszpartám megrövidíti a memóriaválaszt, károsítja az emlékezetet és a hipotalamusz sejtjeit az egereknél.
    • Kerüljük a szóját - A nem erjesztett szójatermékek fogyasztását is mellőzzük, ha az egészséges agyfunkciók megőrzésére törekedünk.

      Egy epidemiológiai vizsgálat a tofu fogyasztásával hozta összefüggésbe az agy gyors, idő előtti öregedését. Azoknál a férfiaknál, akik legalább kétszer ettek tofut hetente, komolyabb kognitív károsodást figyeltek meg, mint azoknál a férfiaknál, akik ritkán, vagy soha nem ettek szójababsajtot, és a kognitív teszteredményeik az öt évvel idősebb korú férfiak teszteredményeivel voltak egyenértékűek. Ezen felül összefüggést találtak a későközépkorban rendszeresen fogyasztott tofu és az alacsony agysúly között. Az agy zsugorodása a kor természetes velejárója, de az öregedés jelei gyorsabban jelentkeztek azoknál a férfiaknál, akik az átlagosnál több tofut fogyasztottak.

     

     

    Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

    Feliratkozás hírlevélre