1. dia

Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között.

"Kevesebb ajánlásra és több információra volna szükség"
Gerald Reaven

2.dia

A közegészségügy dolga volna, hogy megfelelő, tudományosan megalapozott ajánlásokkal biztosítsa a népesség megfelelő egészségi állapotát.
A közegészségügyi ajánlások hatására a lakosság 60% túlsúlyos v. elhízott, 10-15%-uk cukorbeteg, 20-40%-uk metabolikus szindrómában szenved, 54%-a szívbetegségben, 30%-a rákban hal meg.
A közegészségügy zsír, vitamin és napfényfóbiás, és szenvedélyesen ajánlgatja a szűrővizsgálatokat, amelyek csak detektálják a betegségeket, de nem előzik őket meg.
Tudományos megalapozottság nélkül népesség szintű ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek óriási népegészségügyi károkat okoznak. A legújabb gyöngyszem a glutén 4 és 6 hónapos kor közötti bevezetése. Ennek a következménye várhatóan az lesz, hogy fokozódik az autoimmunbetegek és a gluténérzékenyek száma. Ezt mindössze egy vizsgálatra alapozták, aminek viszont ellent mond másik 100.

3.dia

D vitamin

Az OÉTI honlapján olvasható a hivatalos ajánlás:
18 éves korig napi 10 mikrogramm (400 NE) D3
Felnőtteknek 5 mikrogramm (200 NE)

Az ember az evolúció során folyamatosan napon volt. A mediterrán és trópusi vidékeken az emberek D vitamin vérszintje 54 és 90 ng/ml között van. Ezt tekintjük normál vérszintnek. Az emberek ilyen vidékeken naponta 10-15 000 NE D vitamint szintetizálnak.

4.dia

D vitaminhiányról akkor beszélünk, ha a vérszint 10-15 ng/ml alatt van. Ekkor már a mellékpajzsmirigy-túlműködés és csontvesztés lép fel.

A grafikonok látható, hogy kb. 30/ng/ml fölött normalizálódik a melékpajzsmirigy működése.

5.dia

Közép-Európában a lakosság 40-60%-ának D vitaminhiánya van a téli hónapokban, de nyáron sem haladja meg a 30 ng/ml minimális szintet.

6.dia

A D vitaminszint erősen meghatározza a rákkockázatot. Mit jelent e tekintetben a hivatalos ajánlás?

Látható, hogy a közegészségügy által ajánlott 200 NE D-vitamin fatális D-vitamin hiányhoz vezet, amely kb. a tizede annak a szintnek, amitől máér azt mondhatjuk, hogy nincs hiány. Ez még persze messze van az optimális 80-90 ng/ml szinttől.

7.dia

A mellrák kockázat jelentősen csökken a növekvő D vitaminszint mellett:

8.dia

Ugyanez a helyzet a vastagbélrákkal is:

9.dia

Napi 2000 NE D-vitamin szedésének hatására átlagosan 25%-al csökkenne a világon a rákos halálozás, a várható élettartam 2-3 évvel nőne meg. 2000 NE nem az optimális, hanem a minimális dózis.

10.dia

Koleszterin

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének honlapján található egy TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevélsorozat. A 2010 novemberi számban (III. évfolyam 11. szám) a zsírokról lehet olvasni.

A hírlevél szlogenje: "A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási eredményekről."

Vizsgáljuk meg, menyire hiteles, mennyire tudományos és menyire legújabb!

A hírlevélben ez áll:
"A táplálkozás-epidemiológiai adatok bizonyítják és ma már a közgondolkozásban is ismert, miszerint gyakrabban szenvednek érelmeszesedésben azok, akiknek a vérében a koleszterin szintje magas. Ezt a szintet a táplálékkal bevitt koleszterinen kívül az étkezések során elfogyasztott zsírok mennyisége és minősége is befolyásolja; a telített zsírsavak növelik, a telítetlen zsírsavak csökkentik. A szív- és érrendszeri betegségek elkerülése szempontjából az alacsony zsír- és koleszterintartalmú élelmiszerek előnyösek. "

11.dia

A szív és érrendszeri halálozás nem függ össze a koleszterinszinttel:

A koleszterinszint alapján nem lehet megkülönböztetni a szívbetegeket és az egészségeseket. A Framingham vizsgálat visszatérő megállapítása, hogy a koleszterinszint ötvenéves korig kockázati faktor, 50 év felett pedig védőfaktor. A Framingham vizsgálat 30 éves követésének eredményeit ismertető tanulmány megismételte a korábbi állítást:
"Nincs kapcsolat a 60 éves kori koleszterinszint és a szívhalálozás között. ... A csökkenő koleszterinszint megnövekedett összhalálozással és megnövekedett szívhalálozással járt mind a férfiakban, mind a nőkben" (Anderson és mtsi., JAMA, 1987).

12.dia

A World Health Organization MONICA* vizsgálata 1980-tól 1990-ig tízmillió ember adatát vizsgálta 21 ország 38 területén.

"A különböző populációk változó szívbetegség aránya egyáltalán nem mutatott kapcsolatot a standard kockázati tényezők változásaival" (Laurance, BMJ, 1999) Ez abból látszik, hogy azonos koleszterinszintekhez (függöleges tengely) egészen különböző szívhalálgyakoriságok tartoznak.

13.dia

Koleszterin frakciók szerint nézve

A magas HDL szint nem véd meg a szívbetegségtől
Vera Bittner és munkatársai 2763 nő adatait elemezték, és azt találták, hogy a szívbeteg nők 20%-nál a HDL 60 mg/dl vagy még ennél is több volt. A szerzők idézik, hogy a Framingham vizsgálatban az 5o év feletti szívbeteg nők közt 11%-nak volt a HDL szintje nagyobb, mint 64 mg/dl, 20%-uknak pedig 55 és 64 mg/dl közé esett (Bittner és mtsi., Am Heart J, 2000)

A szívhalálozás nem az LDL szinttel, hanem a CRP-vel függ össze Paul Ridker és munkatársai a Nők Egészsége Vizsgálatban 27 939 nő egészségnek alakulását követték nyolc éven át. Mivel az LDL szintjét tekintik az infarktus egyik jó előrejelzőjének, a szerzők elcsodálkoztak azon, hogy az infarktusok 77%-a 160 mg/dl LDL szint mellett következett be, az infarktusok 46%-a pedig a 130 mg/dl LDL szintűek közt történt Az infarktusokat valójában a C-reaktív fehérje szintje jósolta be. A C-reaktív fehérje (CRP) és az LDL szintje 0.08 szinten korrelált. (Ridker és mtsi., N Engl J Med, 2002).

Látható, hogy a növekvő szintű (Quintile azt jelenti, öt csoportra osztották az embereket LDL és CPR szintjük alapján) LDL alig, a CPR viszont erősen összefügg a szívhalálozással.

14.dia

Sem az LDL sem a HDL szint nem jósol be semmit.

Ha az infarktust szenvedettek LDL és HDL szintje normális eloszlást mutat, akkor ezt azt bizonyítja, hogy ez a két változó nem függ össze a szívinfarktussal, mint függő változóval. Ha a HDL védene infarktussal szemben, akkor a nagyon alacsony értékekhez nagyon sok beteg tartozna! Ha az LDL oka violna a szívinfarktusnak, akkor a 100-as értéktől nem csökkene, hanem növekedne az infarktusos betegek aránya. A két normális eloszlás egyszerűen azt mutatja, az emberek hány százalékénak van adott szintű LDL és HDL szintje.

15.dia

Azok élnek tovább, akiknek magas a koleszterinszintje
Irwin Schatz és munkatársai 2001-ben jelentették meg a Honolulu Szívvizsgálat húsz éves követéses vizsgálat idősekre vonatkozó adatait. 3570 hetvenegy és kilencvenhárom év közé eső ember koleszterinszintje alapján azt a következtetést vonták le, hogy minél alacsonyabb az idősek koleszterinszintje, annál valószínűbben halnak meg. A legmagasabb koleszterinszintűeknek 40%-al nagyobb eséllyel éltek sokáig. A szerzők vizsgálatuk úgy foglalták össze, hogy "Eredményünket képtelenek vagyunk megmagyarázni. Ezek az adatok kétségbe vonják annak a tudományos megalapozottságát, hogy a 180mg/dl vagy annál alacsonyabb koleszterinszintű időseknél koleszterinszint csökkentést alkalmazzanak" (Schatz és mtsi., 2001).

Stefano Volpato és munkatársai 4128 idős, átlagosan 79 éves embert vizsgáltak, és az alacsony koleszterinszintűek (<160 mg/dl) a normál vagy magas koleszterinszintűekhez képest szignifikánsan valószínűbben következett be halál (Volpato és mtsi., 2001).

16.dia

A koleszterin szint csökkentése nem csökkenti a szívhalálozást

A koleszterinszint csökentők tényleg csökkentik a koleszterinszintet, de nem a szívhalálozást. Éveken át, több ezer koleszterincsökentőt szedő ember sorsát hasonlították össze placebót szedő emberekével, és nula volt a különbség.

17.dia

Nem a zsírok, hanem a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása okozza a szívbetegséget

Látható a minden idők legnagyobb összefoglalója alapján, hogy a különféle zsíroknak nincs kapcsolata a szívbetegséggel és szívhalálozással.
(Forrás: Skeaff CM, Miller J. Dietary fat and coronary heart disease: summary of evidence from prospective cohort and randomised controlled trials. Ann Nutr Metab. 2009;55(1-3):173-201.)

18.dia

A magas glikémiás indexű szénhidrátok okozzák a szívbetegséget: tertile Jakobsen és mtsi.(2010): 53 644 embert 12 éven át követtek. Az 5%-nyi zsír szénhidrátra cserélése a következőképen befolyásolta a szívinfarktus kockázatot.

Egyedül a gyorsan felszívódó szénhidrátoknak volt kapcsolata a szívhalálozással. Ugyanez a kutatócsoport azt is megállapította ugyanebben a vizsgálatban, hogy a zsfogyasztásnak nem volt köze a szívhalálozáshoz.
(Forrás:Jakobsen MU, Dethlefsen C, Joensen AM, Stegger J, Tjonneland A, Schmidt EB, Overvad K. Intake of carbohydrates compared with intake of saturated fatty acids and risk of myocardial infarction: importance of the glycemic index. Am J Clin Nutr. 2010 Jun;91(6):1764-8.)