Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Bert Ehgartner:
Az alumínium csapdájában - a munkahelyen

Fordította:Menyhért Mónika

Forrás: Bert Ehgartner: Alu-Falle Arbeitsplatz

Az alumíniumról egyre sötétebb dolgok derülnek ki. Bár az egyik leggyakoribb elem a Földön, elemi alumíniummal csak a 20. század kezdete óta találkozunk, amióta mindennapi tárgyaink jelentős része alumíniumból készül.

 

 

Az alumíniumfeldolgozó-iparban dolgozni kockázatos. Egy friss svéd tanulmány a krónikus tüdőbetegségek, a központi idegrendszeri daganatok valamint pszichés zavarok szignifikánsan nagyobb kockázatára talált bizonyítékot. Tíz évnél hosszabb ideig alumíniumgyárakban dolgozók kétszer akkora eséllyel kaptak tüdőrákot, mint más iparágakban foglalkoztatottak. Az alumíniumpor veszélyének azonban mindenki ki lehet téve a munkahelyén, pl. amikor az irodai lézernyomtató a tonerport a helyiség levegőjébe fújja. Ez - márkától függően - nagy arányban tartalmazhat ultrafinom alumíniumrészecskéket.

A munkavállalókat érintő egészségügyi kockázatok

Alumíniumot gyártó és feldolgozó ipari üzemekben könnyen belélegezhető alumíniumpor formájában tapasztalható alumínium-terhelés. Ilyen helyeken dolgozóknál különösen súlyos formáit találták a tüdőkárosodásoknak, amelyeket - minden munkavédelmi intézkedés ellenére - hegesztés és csiszolás közben alumíniumrészecskék belélegzése folytán szenvednek el. Bizonyos epidemiológiai tanulmányok pedig szintén hosszabb ideig az alumíniumnak gőzök és por formájában kitett dolgozóknál megfigyelt súlyos idegrendszeri és agykárosodásokra is figyelmeztetnek.

A tudományos szakirodalom egyre több bizonyítékkal szolgál arra, hogy környezetünkben folyamatosan növekszik az alumíniumkitettség. Eddig bizonyítást nyert, hogy a bizonyos dózis feletti alumíniumterhelés osteomalaciához (csontlágyulás), anémiához (vérszegénység) és alumíniumasztmához vezethet. Ezenkívül dialíziskezelésben alkalmazott alumíniumtartalmú gyógyszerekkel és alumíniumtartalmú dialízis-folyadékokkal kezelt betegeknél demencia-eseteket figyeltek meg világszerte. Ez az ún. dialízis-demencia eltűnt, amikor a gyógyszereket elhagyták, ill. amióta a vértisztításra használt vizet szigorúan ellenőrzik az esetleges alumíniumszennyezésre nézve.

Mindezen egyértelmű bizonyítékok ellenére a hosszú távú alumíniumterhelés megbetegítő hatása miatti további kockázatokat, de akár a foglalkozási ártalom lehetőségét is alábecsülik.
Nagyszabású és költséges, nagyobb létszámú csoport vizsgálata alapján készült tanulmányok híján a bizonyítékok nehezen beszerezhetők, részben mert nem egyszerű betekintést nyerni az üzemorvosi rendelők betegaktáiba sem.
Emiatt az egészségügyi hatóságok és kutatásfinanszírozók nem látnak okot a cselekvésre. Így viszont csak vékonyan csordogál a pénz...

A mindezidáig rendelkezésre álló tanulmányok szerint ugyanakkor a légutakra gyakorolt negatív hatás egyértelmű. Az alumíniumgőzök és -por egy sor betegség kockázatát jelentik. Bár már az 1980-as és '90-es években is folytak viták a kérdésről, a legújabb szakirodalom már sokkal gyakrabban jut valóban nyugtalanító következtetésekre.

Demencia az alumíniumportól?

Egy ilyen esetet írnak le esettanulmányukban Christopher Exley és Thomas Vickers, a brit Keele University kutatói.
Egy férfi 1993-ban, 48 éves korában a munkahelyén az űrutazásoknál és a nukleáris iparban használható szigetelőanyag kifejlesztésére kapott megbízást, emiatt 8 éven át alumíniumszulfát-pornak és alumíniumtartalmú gázoknak volt kitéve, védőeszközként csak egy közönséges pormaszkot kapott. Rövid időn belül visszatérő egészségügyi problémák kezdődtek nála: erős fejfájás, fáradtság és fájdalmas, nehezen gyógyuló gyulladások a szájban. 1999-ben egyértelműen megállapítható emlékezetzavarokat tapasztalt és egyre depresszívebb lett. 2003-ban, 58 évesen Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, és 2011-ben meghalt.
Családja és a törvényszéki orvos kérésére agyából vett szövetmintákat küldtek a Keele University-n dolgozó Exley professzornak, aki atomabszorpciós spektroszkópiával vizsgálta azokat: grammonként 2,98 mcg alumínium-szárazanyagot tartalmaztak.
Exley szerint ez háromszorosa Alzheimer-ben nem szenvedő embereknél mért átlagos értéknek, és egy szintén akkoriban vizsgált, alumíniummal összefüggésbe hozható demens páciensnél is hasonló értékeket tárt fel.
Tanulmányuk az alábbi végkövetkeztetésre jut: "Lehetetlen megmondani, hogy az agyban mért magas alumíniumszint váltotta-e ki a betegséget. Ha azonban figyelembe vesszük az alumínium ismert neurotoxicitását, akkor nagyon valószínű, hogy az alumínium hozzájárult a betegség kialakulásához, korábbi kifejlődéséhez és gyors lefolyásához."

Fémpor a lézernyomtatóból

A legtöbb irodában dolgoznak velük, és magáncélú használatuk is egyre gyakoribb. Ugyanakkor a lézernyomtatók robbanásszerű terjedésének megvan az árnyoldala is. E készülékek számos típusa működés közben apró részecskék, ún. nanorészecskék milliárdjait fújja ki, amelyek a környezetvédelmi szakértők és toxikológusok szerint betegségeket okozhatnak. A nanorészecskék 1-100 nanométer nagyságúak - szinte elképzelhetetlenül kicsik (1mm=1000µm; 1µm =1000 nm). A még nem feldogozott tonerpor szemcsenagysága 1-5µm, a nyomtatók által kibocsátott ultrafinom por részecskenagysága viszont már csak néhány nanométer, ennélfogva pedig folyadékhoz hasonlóan viselkedik. A tonerpor - számos, különböző funkciókat betöltő összetevő mellett - különböző fajta fémeket tartalmaz az alumíniumtól a nikkelig.

Különböző vizsgálatok tanúsága szerint a lézernyomtatók, különösen a nyomtatás kezdetén jelentős mennyiségű ultrafinom nanorészecskét löknek ki. 2,5µm-nél kisebb részecskék belélegezhető méretűnek számítanak, mert mélyen behatolnak a légzőszervbe és ott lerakódhatnak. Az ezeknél is sokkal kisebb nanorészecskék hasonlóan viselkednek, és ráadásul áthatolnak a sejtmembránokon is, majd bekerülve a véráramba, átjutnak a vér-agy-gáton is.

A rostocki egyetem patológiai intézetének vizsgálatsorozata is a lézernyomtatók egészségügyi kockázatait hangsúlyozza: "semmi kétség: a tonerport immár a tüdőrák egy újabb kiváltójának tekinthetjük. Elektronmikroszkóppal megvizsgáltuk egy elhunyt szerviztechnikus tüdejét, aki naponta érintkezett tonerporral és egyértelműen nagy számban kimutattuk benne a tonerpor-részecskéket."

Ekkor még mindig fogalmam sem volt (Bert Ehgartnernek), mekkora veszélyeket rejtenek a lézernyomtatók. Nem sokkal később találkoztam azonban Achim Stelting, a "nano-Control" alapítvány elnökének közleményével, akik sok éve foglalkoznak a nyomtatók által kibocsátott gázok egészségügyi ártalmaival és ma már 3000 olyan embert képviselnek, aki ilyen módon érintkezve váltak ezen "nyomtatógázok" potenciális áldozataivá.

Állításuk szerint a lézernyomtatók tonerje akár 25%-nyi alumíniumport is tartalmazhat, ill. hogy a kibocsátott por bizonyítottan alumínium-nanorészecskéket tartalmaz. Az alapítvány folyamatosan tudományosan igazolni igyekszik emberek millióinak alumíniumterhelését - gyártók, szakmai érdekképviseletek és hatóságok érdekeivel szembemenve.

Előzetes vizsgálataikkal már eddig is sikerült pácienseiken (oxidatív stressz, DNS-sérülés, gyulladások, allergiás reakciók) és emberi tüdősejteken a közvetlen károsodást bizonyítani.
Ezenkívül már emberi szövetekben is kimutatták a Carbon Black-et nanorészecskék formájában. Aggodalomra adnak okot a 3000 náluk regisztrált érintett személynél különösen a légutakban előforduló nyálkahártya-gyulladások, mentális képességcsökkenés, elsősorban a szennyezésnek erősen kitett szerviztechnikusok körében.

A nano-Control által készíttetett kibocsátási tesztek hatására több nyomtatógyártó több ízben is önkorlátozó lépésekre kényszerült. Például amikor az alsó-szászországi igazságügyi minisztérium több mint 4000 db "Samsung ML-3471dn" típusú nyomtatót cseréltetett le idő előtt újabb modellekre. Tizenhárom ilyen típusú nyomtatón elvégzett tesztek szerint az ultrafinom por kibocsátása különösen magas, jelentősen meghaladja a 2014-ben érvényes kötelező határértéket. Azóta egyre több cég és hatóság, köztük az német szövetségi elnöki hivatal is, követte példájukat. Emellett néhány nagy nyomtatógyártó cég máris bejelentette, hogy a jövő a gél- vagy tintasugaras nyomtatóké. Az Epson cég pl. "bye bye lézer" reklámszlogennel népszerűsíti ezeket.


További cikket olvashat az aluminiumról az Aluminium részben

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre