Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Liam Davenport:
Az egészségtelen táplálkozás agysorvadást okoz

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Liam Davenport: Unhealthy Diet May Shrink the Brain.

Beigazolódott, amit mindig is sejtettünk: a nyugati étrend elbutít. Az egészségtelen nyugati táplálkozás, amelyet a sok hús, hamburger, chips és cukros üdítő fogyasztása jellemez, csökkenti a hippokampusz térfogatát, míg a friss zöldségekben és halban gazdag ételek növelik azt.

 

 

Egy négy éven át tartó, több mint 250 fős mintán végzett követéses vizsgálatból az derül ki, hogy az egészségesen és az egészségtelenül táplálkozó vizsgálati személyek hippokampuszának méretében több, mint 0,2 köbcenti eltérés mutatkozott az előbbiek javára.

"Tudomásunk szerint ez az első humán vizsgálat, amely összefüggést mutatott ki a táplálkozás és a hippokampusz mérete között, és amely igazolta a korábban végzett állatkísérletek ezzel kapcsolatos eredményeit" - írják a Felice N. Jacka professzor, a Táplálkozástudományi Pszichiátriai Kutatások Nemzetközi Társaságának (International Society for Nutritional Psychiatry Research) elnöke által vezetett kutatócsoport tagjai.

"Ezek az eredmények azt sugallják, hogy megfelelő táplálkozással sokat tehetünk agyunk egészségéért, lassíthatjuk annak korral járó sorvadását, és megelőzhetjük a sorvadással járó negatív egészségügyi hatásokat" - teszik hozzá.

A kutatásról a BMC Medicine szeptember 8-i száma számol be.

Táplálkozás és agy

Hogy a táplálkozás és a depresszió illetve a kognitív egészség összefüggnek egymással, azt már korábbi vizsgálatokból is tudjuk. Állatkísérletek eredményei pedig arra látszanak utalni, hogy ebben a hippokampuszban bekövetkezett változások játsszák a fő szerepet.

Például a zsírban gazdag táplálkozás csökkenti az agyi neurotrofikus faktor szintjét, ami hátrányosan hat az idegi plaszticitásra, a tanulási készségre és a viselkedésre.

Az említett tanulmányban a kutatók 255 olyan 60 és 64 év közötti nő és férfi személyiségi és egészségügyi adatait dolgozták fel, akik kitöltötték a Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatószervezet (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) élelmiszerfogyasztási gyakorisággal kapcsolatos kérdőívét.

A vizsgálat résztvevőit két csoportra osztották: az egyik túlnyomórészt friss zöldségekből, salátákból, gyümölcsből és grillezett halból álló egészséges étrenden élt, a másik pedig a nyugati típusú táplálkozási mintát követte, amire a sok sülthús, kolbász, steak, hamburger, chips, sütemények és üdítő fogyasztása a jellemző. Egy 11-es skálán mérve 1 pont különbség a kétfajta étel fogyasztásának gyakorisága között 1 pontos sztenderd eltérésnek felelt meg.

A vizsgálat alanyain négy évvel később MRI vizsgálatot végeztek, amelynek során a bal illetve jobb hippokampuszuk térfogatában bekövetkezett változásokat mérték, és azt találták, hogy a 11 pontos skálán minden 1 pontos eltolódás az egészséges táplálkozás irányába a bal hippokampusz térfogatának 45,7 köbmilliméternyi növekedését eredményezte. Ezzel szemben minden 1 pontos eltolódás az egészségtelen nyugati táplálkozás felé minden más tényezőtől függetlenül a bal hippokampusz térfogatának 52,6 köbmilliméternyi csökkenésével járt. (P = .05).

Egyéb tényezőktől független hatás

A táplálkozás hippokampusz térfogatára gyakorolt hatása nem függött a vizsgált személy korától, nemétől, iskolázottságtól, munkaerő piaci helyzetétől, esetleges depresszív tüneteitől, gyógyszerszedési szokásaitól, attól, hogy sportol-e, dohányzik-e, magas-e vérnyomása vagy szenved-e cukorbetegségben.

A különbség az egészségesen táplálkozók és az egészségtelenül táplálkozók bal hippokampuszának térfogatában 203 köbmilliméter volt, ami a hippokampusz térfogatának négy éve alatt bekövetkező átlagos csökkenésének 62%-a.

Érdekes módon hasonlóan szignifikáns összefüggés a jobb hippokampusz térfogata és a táplálkozási szokások közt nem volt megfigyelhető, bár kisebb eltérések azért itt is adódtak.

Mindazonáltal egy a Medscape Medical News-nak adott interjújában Dr. Jacka hangsúlyozza, hogy kutatási eredményeik megfigyeléseken alapulnak, ezért nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a nyugati típusú táplálkozás a hippokampusz zsugorodásához vezet.

De mint mondja "számos állatkísérlet igazolja, hogy a telített zsírsavakban és finomított cukrokban gazdag táplálkozás rendkívül negatív hatással van azokra az agyi fehérjékre, amelyek védik az idegsejteket az oxidatív stressztől, illetve elősegítik új idegsejtek növekedését a hippokampuszban".

"Ahogy azzal kapcsolatban is számos vizsgálati eredmény áll rendelkezésre, hogy az antioxidánsokban és az omega-3 zsírsavhoz hasonló védő lipidekben gazdag étrend megemeli ezeknek a fehérjéknek a szintjét, míg a "junk food" (kalóriában gazdag, tápanyagban szegény étel) állati megfelelője kedvezőtlenül befolyásolja a hippokampusz által vezérelt tanulási folyamatokat, illetve a memóriát."

Mindent összevetve Dr. Jacka meg van győződve róla, hogy ha a nyugati típusú táplálkozásról egy ésszerűbb táplálkozási sémára térünk át, az a hippokampuszunk térfogatának növekedéséhez vezet.

"Mai ismereteink alapján úgy tűnik, hogy a neurotrofin szintje és a hippokampusz térfogata, illetve működése meglehetősen változékony dolgok, és könnyen befolyásolhatók olyan külső tényezők által, amilyen a táplálkozás vagy a fizikai aktivitás" - mondja.

"Vagyis az egészségtelen táplálkozás okozta károk minden jel szerint visszafordíthatók egy ésszerűbb táplálkozási sémára való áttéréssel, és fordítva".

Ennek jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen a Globális Betegségterhek összesített adatai alapján az egészségtelen táplálkozás ma világszerte a vezető halálok, és a legtöbb globális cselekvőképtelenség mentális betegségekre vezethető vissza.

Nagy horderejű népegészségügyi hatás

Tekintettel arra, hogy egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy összefüggés van az egészségtelen táplálkozás és a mentális, neurodegenaratív és idegrendszeri fejlődési zavarok közt, Dr. Jackának meggyőződése, hogy vizsgálati eredményeiknek rendkívüli népegészségügyi implikációi vannak.

"Először is kiderült, hogy az egészségtelen táplálkozás káros hatásait erősen alulbecsülték, hiszen egyáltalán nem tudták például, hogy az mentális betegségekkel is kapcsolatba hozható. Másodszor is az eredmények ismeretében végre lehetővé vált, hogy konkrét lépéseket tegyünk ezen betegségek népegészségügyi szintű megelőzésére."

Persze mondhatná valaki, hogy az egészségesebb táplálkozásért folytatott kampányokkal eddig sem lehetett túl sok sikert elérni. Akkor vajon miért gondolja Dr. Jacka, hogy ha az üzenet a mentális betegségekre fókuszál, azzal több embert lehet megszólítani?

"Nos, mi úgy véljük, hogy mindenképpen érdemes az egészséges táplálkozással kapcsolatos diszkussziót annak az agyunkra és a mentális egészségünkre gyakorolt hatására kihegyezni. Már csak azért is, mert sokan úgy gondolják, hogy a szívbetegség, a cukorbetegség vagy a rák legfeljebb a távoli jövőben fenyegeti őket, így hajlamosak nem tudomást venni ezekről a veszélyekről, és továbbra is egészségtelenül táplálkoznak. Különösen igaz ez a fiatalokra" - véli Dr. Jacka.

Úgy gondolja, hogy ha az illetékesek kampánytevékenységükben az egészséges táplálkozás és az egészséges agy illetve lélek közötti összefüggésre fókuszálnának "az sok ember számára itt és most nagyobb meggyőző erővel bírna"

Izgalmas végkövetkeztetések

Drew Ramsey, a Columbia Egyetem pszichiáter professzora a fenti kutatási eredményeket egyenesen "lenyűgözőnek" nevezte. "Ez volt az első eset, hogy direkt összefüggést sikerült találni konkrét táplálkozási sémák és bizonyos agyi elváltozások között. Azt régóta tudjuk, hogy a táplálkozás és az agy bizonyos betegségei, mint például a depresszió vagy a demencia valamilyen módon kapcsolatban vannak egymással, és azt is sejtettük, hogy ennek hátterében olyan idegrendszeri folyamatokat kell keresnünk, amelyek bizonyos táplálékoknak az agy növekedésére gyakorolt hatásával függnek össze, de ez az első tanulmány, amely ezt bizonyítékokkal is alá tudta támasztani"- mondja.

Dr. Ramsey azt is hozzátette, hogy ezek után a táplálkozási tanácsadásnak hozzá kellene tartoznia a mentális betegségek kezelésével foglalkozó klinikai gyakorlathoz,

A területen dolgozó szakembereknek már csak azért is sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelniük a táplálkozásnak, mert az egészségtelen ételek fogyasztása olyan kockázati tényező, amely felett a beteg maga is kontrollt gyakorolhat.

Úgyhogy a következő lépés az lehetne - mondja -, hogy sürgősen tanítsuk meg a pszichiátereknek és más, mentális betegségekben szenvedő emberekkel foglalkozó szakembereknek az egészséges táplálkozás alapjait, és ezt tantárgyként vegyük bele a rezidensképzésbe is.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre