Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi G:
Az életmentő kálium

A genetikai mismatch, azaz össze nem illés számos területen ássa alá a modern ember egészségét. A nyugati étrend rejtett hiányai alattomban ássák alá az egészséget, úgy, hogy a végeredményben kialakuló betegségeket "korral járónak" és sorszerűnek tekintik. Ilyen a magas vérnyomás, a szívbetegség, a sztrók és még sok "apróság", amit az évtizedeken át fennálló káliumhiány eredményez.

 

 

A paleót ismerők számára közhely már, hogy az Európában kb. 5000 éve elterjedt földművelés alaposan megváltoztatta táplálékunk összetételét. A magnéziumhiányról már korábban írtam, most egy másik fontos elem szerepére szeretném a figyelmet felhívni.

A természeti népek és a paleolit kor embere még napi 6-10 gramm káliumot fogyasztott (He és MacGregor, 2008), míg a mai átlag amerikai felnőttek kevesebb, mint 2%-a fogyaszt naponta 4.7 g-nál többet (Cogswell és mtsi., 2012). A nátrium-kálium arány rendkívül fontos a szervezet normál működése szempontjából, a fokozott nátriumfogyasztás csökkent kálium bevitel mellett szív- és érrendszeri betegségeket és egyéb működési zavarokat okoz a szervezetben. Míg a paleolit kor embere 16:1 arányban fogyasztott káliumot és nátriumot, ma a fejlett országokban ez az arány körülbelül 0.6:1. azaz a káliumfogyasztás több mint a huszadára csökkent (Rodrigues és mtsi., 2014). Valójában -szemben a közegészségügyi tanácsokkal - nem a sófogyasztást (azaz a nátriumbevitelt) kéne csökkenteni, hanem a káliumfogyasztást növelni. A közegészségügy által elvárt mértékű sófogyasztás csökkentés tényleges előnyt nem jelent a vérnyomáscsökkentésben (Adler és mtsi., 2014), ugyanakkor jelentősen megnöveli a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát (Stolarz-Skrzypek és mtsi., 2012).

Ha azt kérdezzük, hova tűnt az étrendünkből a kálium, akkor a válasz kettős. Egyrészt káliumot leginkább zöld növények és gyümölcsök fogyasztásával lehet komolyabb mennyiséget bevinni. A sok gyümölcs azonban előnytelen a magas fruktóz és cukortartalom miatt, maradnának hát az alacsony energiatartalmú zöldségek, amiből viszont igen keveset fogyaszt a nyugati ember. Ráadásul 1940 és 1991 között az élelmiszerekben átlagosan 15%-kal, gyümölcsökben 19%-kal csökkent a káliumtartalom (Watts, 2008). Az alacsony szintű zöldségfogyasztás és a káliumbevitel drámai csökkenése közti kapcsolat erősen megkérdőjelezi azt a magyar paleósok közt terjedő divatot, hogy egyesek a ketogént kezdik "igazi" paleóként hirdetni, azt állítva, hogy a ketózis (zsírégetés) volna az ember természetes üzemmódja. Az emberi szervezet fokozott káliumigénye is közvetetten bizonyítja, hogy az ember mindig is sok növényt fogyasztott. A ketogén ásványianyag pótlás nélkül komoly ion kiegyensúlyozatlansághoz vezet.

A sok káliumfogyasztás egészséges embereknél baj nem okozhat, mert a vese a fölösleget kiválasztja. Baj csak akkor lehet a káliumpótlásból, ha valakinek a veséje károsodott és nem képes a megfelelő kálium-nátrium arányt fenntartani. A nyugati népesség kevés káliumot fogyaszt, s mivel a vese maximális kálium visszatartás esetén is folyamatosan káliumot ürít, ezért alacsony kálium és magas nátrium fogyasztás esetén óhatatlanul relatív káliumhiány lép fel, mert a só ürítés fokozza a káliumvesztést (Schaefer és Wolford, 2005).

Kórosan alacsony káliumszintet (hypokalémiát) okozhat pl. a vízhajtók szedése, de a bétablokkolók, penicillin származékok, kortizonkezelés is. Az intenzív osztályra kerülők 20%-a közepes-súlyos hypokalémiában szenved, a baleseti sérülteknél egy az arány 40-70% is lehet (Schaefer és Wolford, 2005). A magnéziumhiány általában káliumhiánnyal is jár, s jól ismert a nyugati népesség nagy része magnéziumhiányban szenved (Galan és mtsi., 1997). A káliumhiány tünetei a fáradtság, izomgyengeség, szívritmus zavarok (különösen szívbetegeknél), székrekedés, és olykor az állandó szomjúság.

Kálium és vérnyomás

Harminckét placebo kontrollos vizsgálat összevont elemzése szerint minden 2 gramm növekmény a káliumfogyasztásban magas vérnyomásban szenvedő betegek esetén átlagosan 4.4/1.8 (szisztolés/diasztolés) vérnyomáscsökkenést eredményez. A káliumpótlásban elsősorban a káliumcitrát és a kálium bikarbonát bizonyult hatásosnak, de a kálium klorid is megfelelőnek tűnt. Egy vizsgálat találta gyengébb hatásúnak a kálium kloridot (Whelton és mtsi., 1997). Természetesen egészségesebb (volna) zöldségek fogyasztásával növelni a káliumbevitelt. Valódi vegetáriánusoknak (azaz nem kenyéren, hanem zöldségeken élőknek) általában alacsony a vérnyomása, akárcsak a természeti népeknek (Lindeberg, 2009). Azonban a reális megoldás a tablettás, vagy a káliummal dúsított só.

Amikor a nyugati étrendet összehasonlították a vegetáriánus és a DASH (gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabona, zsírszegény fehérjék), akkor a DASH étrend bizonyult a leghatásosabb vérnyomás csökkentőnek.

(forrás: Appel és mtsi., 1997)

Ugyanakkor az ideális vérnyomás 115/75, azaz még a legjobb étrenddel is - legalábbis a fenti vizsgálatban- az ideálisnál magasabb vérnyomást lehetett csak elérni. Ez is a kálium mesterséges pótlása mellett érv. A DASH étrend tipikusan a nyugati táplálkozási mítoszoktól fertőzött, ezért ajánlják a só és zsírszegény étrendet az embereknek. Vajon mitől jobb a DASH étrend még a vegetariánus étrendtől is? Ha megvizsgáljuk azonban a DASH étrend összetevőit és összevetjük más vizsgálatokkal, akkor megállapíthatjuk, hogy a zsírszegény étrend nem jobb, hanem rosszabb hatású a vérnyomásra. Egy vizsgálatban a zsírok hatását vizsgálták a vérnyomásra, és úgy találták, hogy a telített (állati) zsírok nem befolyásolják a vérnyomást, az egyszeresen telítettlen zsírok (mint pl. a kókuszzsír, olívaolaj) kifejezetten csökkenti a vérnyomást (Rasmussen és mtsi., 2006). A különbséget még eredményezheti a fehérjebevitel. A DASH étrendben viszonylag magas a fehérjearány. A húgysavszint erős kapcsolatot mutat a vérnyomással (Feig, 2012; Johnson és mtsi., 2003). A húgysavszintet a fruktóz fogyasztás (Nakagawa és mtsi., 2006) jelentősen emeli, s ismeretes, hogy a 20. század során a fruktóz fogyasztás drámaian megnőtt (ezzel édesít manapság mindent az élelmiszeripar). A fehérjefogyasztás ezzel szemben csökkenti a húgysavszintet és a vérnyomást is (Hodgson és mtsi., 2006). Kínában ott a legalacsonyabb a vérnyomás, ahol a legtöbb fehérjét fogyasztják (Lindeberg, 2009).

Paleo étrendre általában rendeződik a magas vérnyomás, ennek több okát láthatjuk. (Bővebben a Paleolit Életmód Magazin 2015/1 számában, ami március 13-án jelenik meg.)

A kálium és a szív

A káliumhiány egyik jellemző hatása a szívkamrai aritmiák és fibriláció (kamraremegés). Ennek különösen nagy a kockázata szívbetegeknél (Weiner és Wingo, 1997).

Minél magasabb a vérben a kálium szintje (a normál érték felső határáig), annál kisebb a kockázata a kamrai tachykardiának (Macdonald és mtsi., 2004).


(Forrás: Macdonald és mtsi., 2004)

A szívelégtelenségben szenvedők 50%-a hirtelen szívhalált hal, melynek hátterében általában az alacsony káliumszintből fakadó szívaritmiák állnak (Macdonald és mtsi., 2004). A hypokalémiás betegek tízszer gyakrabban halnak meg más kórházi betegekhez képest (Paltiel és mtsi., 2001). Magas vérnyomásban szenvedő betegeknek gyakran adnak vízhajtót, amelynek némely típusa hypokalémiát okoz, ha nem pótolják folyamatosan az elvesztett káliumot. Szívinfarktus után életveszélyes aritmiák alakulhatnak ki alacsony káliumszint esetén. A hypokalémiás infarktusos betegeknél 5-ször valószínűbben alakul ki aritmia, míg 4.6 mmol/l szint felett nem figyeltek meg aritmiát (Kjeldsen, 2010). Még a normál intervallumon belül is, az alacsonyabb értéket mutatóknak háromszor nagyobb a kockázata az aritmiára,mint a felső értéket mutatóknak. 7800 beteg adatait feldolgozva kiderült, hogy a 4 mmol/l alatti értéket mutatók a 4 mmol/l és a 4.9 mmol/l közé eső értéket mutatókhoz képest 56%-kal valószínűbben haltak meg általános okokból, 65%-kal nagyobb eséllyel szívbetegségben, és 86%-kal valószínűbben szívelégtelenségben (Kjeldsen, 2010).

30 ezer ember vizsgálatából az derült ki, hogy akik mindennap fogyasztottak zöldséget és gyümölcsöt, azoknak 30%-kal kisebb kockázatuk volt a szívinfarktusra (Yusuf és mtsi., 2004).

Elemzések szerint napi 600 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztása 31%-kal csökkentené a koronária megbetegedések számát (McKee és mtsi., 2006).

Egy idősek otthonában végzett vizsgálatban 1800 idős ember egy részénél bevezették a káliummal dúsított só használatát, s ezáltal 76%-kal nőtt a káliumfogyasztás. A vizsgálat 31 hónapja alatt a káliummal dúsított sót fogyasztók körében 60%-kal csökkent a szív eredetű halálozás, és az idősek 0.3-09 évvel éltek tovább (Chang és mtsi., 2006). Ez egyben üzenet azoknak, akik bedőltek annak a hisztériának, hogy "népirtás" folyik a kálium kloriddal "mérgezett" sóval. Akik felvásárolták a tiszta konyhasót, és azt hiszik, ezzel védik az egészségüket, azok valójában tovább rontották az amúgyis rossz kálium-nátrium arányukat.


(Forrás: Chang és mtsi., 2006)

A grafikonról leolvasható, hogy a vizsgálat 1200. napján a tiszta sót fogyasztók közül már 20%-kal többen haltak meg.

Kálium és sztrók

859 ötven és hetvenkilenc év közötti ember 12 éves követéses vizsgálatából az derült ki, hogy a legtöbb káliumot fogyasztókhoz képest a legkevesebbet fogyasztóknak 2.6-szer volt nagyobb a sztrókkockázata. Minden 400 mg növekmény a káliumfogyasztásban 40%-kal csökkentette a sztrók kockázatot (Khaw és Barrett-Connor, 1987). A káliumfogyasztás a magas vérnyomástól, testsúlytól, életkortól függetlenül védett a sztrókkal szemben.

44 000 ezer ember követéses vizsgálata szerint a napi 2.4 gramm káliumot fogyasztókhoz képest a legalább 4.4 grammot fogyasztóknak 40%-kal kisebb volt a sztrókkockázata. A sztrók kockázat dózisfüggő volt, azaz minél több káliumot fogyasztott valaki, annál kisebb volt a kockázata (Ascherio és mtsi., 1998). Hasonló eredményt kaptak 86 000 nő 14 éves követéses vizsgálatában. Itt a legtöbb káliumot fogyasztóknak 38%-kal csökkent a sztrókkockázata a legkevesebb káliumot fogyasztókhoz képest (Iso és mtsi., 1999).

Elemzések szerint napi 600 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztása 19%-kal csökkentené a sztrókok számát (McKee és mtsi., 2006). A banán az egyik legnagyobb káliumtartalmú növény, 10 dkg banán 400 mg káliumot tartalmaz. Elvileg, ha banánból fedeznénk a napi zöldség és gyümölcsbevitelt, akkor napi 60 dkg banán még mindig csak 2.4 gramm káliumot jelentene, ami még a manapság javasolt napi bevitelt sem fedezi. Ezzel ismét azt szeretném sugallni, hogy ésszerűbb megoldás a káliumot tablettákból pótolni. A vizsgálatok azt igazolják, hogy az elfogyasztott zöldség-gyümölcs káliumtartalma és a mesterségesen pótolt kálium azonos hatású, azaz a kardiovaszkuláris kockázatok csökkentése szempontjából a természetes és vegyület formájában bevitt kálium azonos hatású (He és MacGregor, 2008).

Kálium és izomzat

A káliumhiány, különösen, ha nagy erőkifejtés igénylő sportot űz valaki, izomsejt széteséshez vezethet, továbbá a káliumhiány izomgyengeséget, fáradékonyságot, izomgörcsöket eredményezhet (Weiner és Wingo, 1997).

Kálium és cukoranyagcsere

A káliumhiány rontja az inzulintermelést és a sejteken az inzulinhatást, azaz ront a vércukorszinten (Weiner és Wingo, 1997). A thiazid hatóanyagú vízhajtók jelentős káliumvesztést okoznak. Ötvenkilenc thiazid hatását elemző vizsgálat összevont elemzése azt igazolta, hogy a káliumvesztés jelentősen rontja a inzulinérzékenységet és megnöveli a cukorbetegség kockázatát (Zillich et al. 2006). Ugyanakkor cukorbetegeknél a káliumpótlást óvatosan kell végezni, ha a betegnek már károsodott a veséje. A paleo étrend amúgy javíthatja a károsodott vese funkcióját. Két vizsgálat is megerősítette, hogy a ketogén étrend visszaállítja a vese működését - legalábbis egereknél.

Kálium és vese

A veseciszták egy részét az alacsony káliumszint okozza, és a káliumszint rendezése visszafejlesztheti a cisztákat (Weiner és Wingo, 1997). A fokozott káliumfogyasztás csökkenti a kalciumürítést, s ezáltal egyfelől csökken a vesekő kialakulásának kockázata, másrészt a nagy káliumfogyasztás csökkenti idős korban a csontvesztést (He és MacGregor, 2001).


(Forrás: He és MacGregor, 2001)

A legtöbb vesekő kalciumtartalmú, s mivel a fokozott káliumfogyasztás csökkenti a vesében a kalcium kiválasztást, azáltal jelentősen csökken a vesekő kockázat (Curhan és mtsi., 1993). Ez különösen fontos ketogén étrenden. A magas vérnyomás vesekárosító hatása ismert, így nem meglepő, hogy állatkísérletek szerint a fokozott káliumbevitel kivédi a vesefunkciók romlását. Ráadásul az állatkísérletek szerint ez a védőhatás túlmutat a vérnyomáscsökkentő hatáson is. Embereknél esettanulmányok igazolják a kálium vesevédő hatását (He és MacGregor, 2008).

Összefoglalás

A kálium észrevétlenül lecsökkent táplálékunkban, s a rossz irányba eltolódott kálium-nátrium arány jelentősen hozzájárult a szív- és érrendszeri betegségek elterjedéséhez, s a káliumhiány egyéb következményei rontják a cukoranyagcserét, károsítják a vesét, fokozzák a vesekőkockázatot és a veseciszták kialakulását. A kálium fontos szerepet játszik a szívizom, a vázizomzat, és az erek izomzatának normál működésében. Fontos mindenkinek mesterségesen pótolni a káliumot, azonban károsodott vesefunkció mellett folyamatosan ellenőrizni kell a vérben a káliumszintet, mert a túladagolás sem veszélytelen. Egészséges embernél a vese a fölös káliumot gond nélkül eltávolítja.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Hivatkozott irodalom:

 

  • Adler AJ, Taylor F, Martin N, Gottlieb S, Taylor RS, Ebrahim S. Reduced dietary salt for the prevention of cardiovascular disease. Cochrane Database of Systematic Reviews 2014, Issue 12. Art. No.: CD009217.
  • Appel, L.J., Moore, T.J., Obarzanek, E., et al. (1997) A clinical trial of the effects of dietary patterns on blood pressure. DASH Collaborative Research Group. N Engl J Med 336, 1117-24.
  • Ascherio A, Rimm EB, Hernán MA, Giovannucci EL, Kawachi I, Stampfer MJ, Willett WC. Intake of potassium, magnesium, calcium, and fiber and risk of stroke among US men. Circulation. 1998 Sep 22;98(12):1198-204.
  • Chang HY, Hu YW, Yue CS, Wen YW, Yeh WT, Hsu LS, Tsai SY, Pan WH (2006) Effect of potassium-enriched salt on cardiovascular mortality and medical expenses of elderly men. Am J Clin Nutr 83: 1289-1296
  • Cogswell ME, Zhang Z, Carriquiry AL, Gunn JP, Kuklina EV, Saydah SH, Yang Q, Moshfegh AJ. Sodium and potassium intakes among US adults: NHANES 2003-2008. Am J Clin Nutr. 2012 Sep;96(3):647-57.
  • Curhan GC, Willett WC, Rimm EB, Stampfer MJ (1993) A prospective study of dietary calcium and other nutrients and the risk of symptomatic kidney stones. N Engl J Med 328: 833-838
  • Feig DI. The role of uric acid in the pathogenesis of hypertension in the young. J Clin Hypertens (Greenwich). 2012 Jun;14(6):346-52.
  • Galan P, Preziosi P, Durlach V, Valeix P, Ribas L, Bouzid D, Favier A, Hercberg S. Dietary magnesium intake in a French adult population. Magnes Res. 1997 Dec;10(4):321-8.
  • He FJ, MacGregor GA. Beneficial effects of potassium on human health. Physiol Plant. 2008, 133(4):725-35.
  • He FJ, MacGregor GA. Fortnightly review: Beneficial effects of potassium. BMJ. 2001 Sep 1;323(7311):497-501.
  • Hodgson, J.M., Burke, V., Beilin, L.J. & Puddey, I.B. (2006) Partial substitution of carbohydrate intake with protein intake from lean red meat lowers blood pressure in hypertensive persons. Am J Clin Nutr 83, 780-7.
  • Iso H, Stampfer MJ, Manson JE, Rexrode K, Hennekens CH, Colditz GA, Speizer FE, Willett WC. Prospective study of calcium, potassium, and magnesium intake and risk of stroke in women. Stroke. 1999 Sep;30(9):1772-9.
  • Johnson RJ, Kang DH, Feig D, Kivlighn S, Kanellis J, Watanabe S, Tuttle KR, Rodriguez-Iturbe B, Herrera-Acosta J, Mazzali M. Is there a pathogenetic role for uric acid in hypertension and cardiovascular and renal disease? Hypertension. 2003 Jun;41(6):1183-90.
  • Khaw KT, Barrett-Connor E. Dietary potassium and stroke-associated mortality. A 12-year prospective population study. N Engl J Med. 1987 Jan 29;316(5):235-40.
  • Kjeldsen, K: Hypokalemia and sudden cardiac death. Exp Clin Cardiol 2010;15(4):e96-e99.
  • Lindeberg, S: Food and Western Disease: Health and Nutrition from an Evolutionary Perspective. Wiley-Blackwell, 2009.
  • Macdonald JE, Struthers AD. What is the optimal serum potassium level in cardiovascular patients? J Am Coll Cardiol. 2004 Jan 21;43(2):155-61.
  • McKee M, Lock K, Pomerleau J (2006) Fruit and vegetable consumption and stroke. Lancet 367: 1056
  • Nakagawa T; Hu H; Zharikov S et al. (2006). A causal role for uric acid in fructose-induced metabolic syndrome. Am. J. Physiol. Renal Physiol. 290 (3): F625-31.
  • Paltiel O, Salakhov E, Ronen I, Berg D, Israeli A. Management of severe hypokalemia in hospitalized patients: A study of quality of care based on computerized databases. Arch Intern Med 2001;161:1089-95.
  • Rasmussen BM, Vessby B, Uusitupa M, Berglund L, Pedersen E, Riccardi G,Rivellese AA, Tapsell L, Hermansen K; KANWU Study Group. Effects of dietary saturated, monounsaturated, and n-3 fatty acids on blood pressure in healthy subjects. Am J Clin Nutr. 2006 Feb;83(2):221-6.
  • Rodrigues SL, Baldo MP, Machado RC, Forechi L, Molina Mdel C, Mill JG. High potassium intake blunts the effect of elevated sodium intake on blood pressure levels. J Am Soc Hypertens. 2014 Apr;8(4):232-8.
  • Schaefer TJ, Wolford RW. Disorders of potassium. Emerg Med Clin North Am. 2005 Aug;23(3):723-47
  • Stolarz-Skrzypek K, Bednarski A, Czarnecka D, Kawecka-Jaszcz K, Staessen JA. Sodium and potassium and the pathogenesis of hypertension. Curr Hypertens Rep. 2013 Apr;15(2):122-30.
  • Watts, M: Nutrition and Mental Health: A handbook. Pavilion Publishing and Media Ltd, 2008
  • Weiner ID, Wingo CS. Hypokalemia--consequences, causes, and correction. J Am Soc Nephrol. 1997 Jul;8(7):1179-88.
  • Whelton PK, He J, Cutler JA, Brancati FL, Appel LJ, Follmann D, Klag MJ (1997) Effects of oral potassium on blood pressure. Meta-analysis of randomized controlled clinical trials. JAMA 277: 1624-1632
  • Yusuf S, Hawken S, Ounpuu S, Dans T, Avezum A, Lanas F, McQueen M, Budaj A, Pais P, Varigos J, Lisheng L; INTERHEART study investigators (2004) Effect of potentially modifiable risk factors associated with myocardial infarction in 52 countries (the INTERHEART study): case-control study. Lancet 364: 937-952
  • Zillich AJ, Garg J, Basu S, Bakris GL, Carter BL (2006) Thiazide diuretics, potassium, and the development of diabetes: a quantitative review. Hypertension 48: 219-224