Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. Jeremy Dean
Az intelligencia hét lehetséges jele

Fordította: Váradi Judit

Forrás:Dr. Jeremy Dean: 7 Signs That You Are Probably Smarter Than Average

Az intelligencia meglepő jelei közé tartozik többek között az elmebetegségekre, az aggodalmaskodásra és a későn kelésre való hajlam. Ám ezek statisztikai összefüggések, a lusták lehetnek buták és a konzervatívok vagy vallásosak (lásd. Eccles, Einstein) szuperintelligensek.

 

 

1. Elmebetegségek

Egy nemrég publikált vizsgálat szerint a kiemelkedő intelligencia ára lelki instabilitás lehet. Pszichológusok megállapították, hogy a magasabb gyerekkori IQ fiatal felnőttkorban együtt járhat a bipoláris betegség jellegzetes tüneteivel. A vizsgálat tovább táplálja az intelligencia, a kreativitás és a mentális egészség közötti kapcsolatról szóló vitát. Más kutatások szerint az intelligencia és az elmebetegségek közötti összefüggés evolúciós eredetű. A Homo sapiens megnövekedett intelligenciája eredetileg génmutációknak volt köszönhető, melyekkel azonban megnőtt az elmebetegségek lehetősége is. ( Nithianantharajah et al., 2012).

2. Aggodalmaskodás

A kiemelkedő intelligenciájú emberek hajlamosabbak a szorongásra, mint az átlagos társaik. A szorongás együtt fejlődhetett az intelligenciával – a korai emberek túlélési esélyeit valószínűleg növelte. ( Coplan et al., 2012). Sajnos azonban az intelligens emberek gyakran erős szorongással küzdenek.

3. Új gondolatok

Az elmebetegségek és a szorongás gyakoribb előfordulása mellett az intelligencia szerencsére fogékonyabbá tesz az új gondolatokra is. Történelmileg ez egyet jelent a babonák elutasításával és a társadalom megszervezésének új módjaival. Egy vizsgálat szerint ez megmagyarázza, hogy az intelligens emberek nagyobb valószínűséggel ateisták és liberálisok. ( Kanazawa et al., 2010 ). Ez a vizsgálat azt is megállapította, hogy a magukat konzervatívnak tartó vizsgálati alanyok átlagos IQ-ja 95, míg a magukat liberálisnak tartóké 106 volt. (De ezen ne sértődjön meg senki, ez egy vizsgálat eredménye!)

4. Zárkózottság

Újabb vizsgálatok megállapították, hogy az intelligens emberek minél többet érintkeznek barátaikkal, annál kevésbé elégedettek az élettel. Ez a megállapítás szemben áll azzal az elfogadott nézettel, hogy a barátkozás boldogabbá teszi az embereket. Lehetséges, hogy a magas intelligenciájú emberek esetében a barátkozás nem növeli az élettel való elégedettséget.

Egy hosszú távú vizsgálat 18 és 28 év közötti felnőtteket követett. A lakosság sűrűségét vetette egybe az emberek elégedettségével. Az eredmények azt sugallták, hogy azok az emberek, akik kevésbé sűrűn lakott területen éltek, elégedettebbek voltak az életükkel.

A szerzők így magyarázták: „A falvakban és kisvárosokban élő lakosok boldogabbak a kertvárosokban élőknél, azok pedig szintén boldogabbak, mint a kisvárosi központokban élő társaik, a legkevésbé boldogok pedig azok, akik a nagyvárosi központokban élnek.

Az is kiderült a vizsgálatból, hogy minél több baráti kapcsolatot ápoltak az emberek, annál boldogabbak voltak. Ez azonban csak az átlagemberekre vonatkozott, a magas intelligenciájú emberek kivételt képeztek. A magyarázat erre az, hogy az intelligenciával inkább jár együtt a hosszú távú feladatokra és célokra való fókuszálás. A barátkozás elterelheti az embert ezektől a hosszú távú kielégülést nyújtó feladatoktól. A szerzők arra is evolúciós magyarázattal szolgálnak, miért gondolják az intelligens emberek, hogy a barátkozás nem teszi őket boldoggá. A magasabb intelligencia – állítják – alkalmazkodóképesebbé teszi az embert a modern kor kihívásaihoz. Az emberi faj ma már nem a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató egyedekből áll, akiknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk társadalmi csoportjukkal. Az intelligens emberek kevésbé falkához igazodó életmódot élnek.

Bármit is gondolunk erről az evolúciós magyarázatról, figyelemre méltó az elgondolás. A tanulmány a British Journal of Psychology oldalain jelent meg. ( Li & Kanazawa, 2016).

5. A fényes elmék sokáig alszanak

Egy másik jele az intelligenciának a késői lefekvés és késői kelés. ( Kanazawa & Perina, 2009 ).

A vizsgálat 20,745 fiatal amerikai alvási szokásait tanulmányozva megállapította, hogy egy átlagos hétköznapon a „tompa észjárásúak” 11.41-kor feküdtek le és 7.20-kor keltek fel. Ezzel szemben a „pengék” 12.29 kor hajtották álomra fejüket és 7.52- kor serkentek fel. A hétvégén a különbségek még hangsúlyosabbak voltak. (De megint csak ne sértődjön meg senki, ez statisztikai összefüggés!)

6. A bizalom

Az intelligensebb emberek jobban meg tudják ítélni valakinek a jellemét, jobban képesek másokban megbízni. Ez a PLOS ONE lapban publikált vizsgálat egy általános társadalmi felmérés adatait elemezte, amely egy reprezentatív mintán mérte fel az amerikaiak szokásait, jellegzetességeit. ( Carl & Billari, 2014 ). A kutatók az általános bizalom fogalmára fókuszáltak, nem a közeli barátok és családtagok között fennállóra, hanem a társadalom ismeretlen tagjai közötti bizalomra. A következő kérdést tették fel az embereknek:

Általában elmondható, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni, vagy nem lehetünk elég óvatosak az emberekkel kapcsolatban?

A kutatók megállapították, hogy azok az emberek, akik jobban bíznak a másikban, boldogabbak és nagyobb egészségnek örvendenek. Az is kiderült, hogy az intelligencia nem adott magyarázatot a bizalom és az egészség illetve a bizalom és a boldogság közötti kapcsolatra, azaz a nagyobb bizalom intelligenciától függetlenül is nagyobb egészséggel és boldogsággal jár.

A vizsgálat vezetője, Noah Carl, az Oxford University professzora állítása szerint: „úgy tűnik, az intelligencia önmagában is összefüggésben áll azzal, mennyire bízunk másokban, nem egyéb tényezők (a családi állapot, az iskolázottság és a jövedelem) magyarázza. Ez a felismerés alátámasztja más kutatók érvelését, nevezetesen, hogy a jó emberismeret/ a tulajdonságok helyes megítélése a humán intelligencia elkülöníthető része, ami a természetes szelekció során fejlődött ki.

Az új kutatás összecseng számos, a bizalom individuális és társadalmi szintje közötti kapcsolatról szóló megalapozott megállapítással.

Egy korábbi kutatás úgy találta, hogy azok az emberek, akikben több a bizalom:

  • valószínűbben kezdenek üzleti vállalkozásba.
  • valószínűbben végeznek önkéntes munkát.
  • boldogabbak az életben.
  • jobb fizikai egészségnek örvendenek.

Továbbá, azokban a társadalmakban, amelyekben az általános bizalom-szint magasabb:

  • hatékonyabbak a közintézmények.
  • magasabb szintű a társadalmi tőke.
  • nagyobb a gazdasági növekedés.

A tanulmány társszerzője, Francesco Billari professor, szerint:

Azok az emberek, akik megbíznak másokban, általában jobb egészségnek örvendenek és boldogabbak. A társadalom bizalomszintjéről készült vizsgálatnak ezért nagyobb jelentősége van a közegészségügy, a kormányzati politika és a jótékonysági magánszervezetek szempontjából, és jó okkal gondolhatjuk, hogy a kormányoknak, a vallási és más civil szervezeteknek fejleszteniük kellene a társadalom bizalomszintjét.”

7. A lustaság

Az új kutatások azt is megállapították, hogy a lusta emberek nagyobb valószínűséggel szeretnek elmélkedni. Ezzel szemben, azoknak, akik ezt a tevékenységet nem annyira szeretik, több tennivalóra van szükségük, hogy saját gondolataik elől elmeneküljenek. Korábbi kutatások megerősítették, hogy a gondolkodni szerető embereknek jobb a memóriájuk, gyakran több időt töltenek a döntéshozatallal és végül jobb döntéseket is hoznak.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre