Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Az oltásokban
található alumínium veszélyes

Fordította:Szabó-Velvárt László

Forrás:Mechanisms of Aluminum Adjuvant Revealed: Vaccine Risks to Children Clarified

Egy új tanulmány megdöntötte azt az elképzelést, mely szerint az adjuváns (hatásfokozó anyag) tartalmú vakcinák biztonsággal adhatók gyerekeknek. A szerzők megvizsgálták az adjuvánsként használt alumínium hatásmechanizmusát és a fejlődésben levő gyerekek szervezetére gyakorolt hatását. Feketén-fehéren az derült ki, hogy az eddigi gyakorlat által gyermekeink egészségével és jövőjével játszottunk.

 

 

Lucija Tomljenovic és Christopher Shaw "Az alumínium adjuvánsok okozta toxicitás és autoimmunitás mögöttes mechanizmusai gyerekekben" c. tanulmánya a Lupus (Bőrfarkas) c. folyóiratban jelent meg. Az írás valamennyi állítását vizsgálatokból vett idézetekkel támasztja alá.

Az alumínium, mint adjuváns

Az alumíniumot régóta használják vakcinákban adjuvánsként közismerten erős immunstimuláló hatása miatt. Nélküle a legtöbb vakcina nem volna képes megfelelő immunválaszt kelteni. A tanulmány felsorolja azokat a betegségeket, amelyekre az adjuvánsok hajlamosítanak. Ezeket gyűjtőnéven adjuváns indukált autoimmun szindrómának, rövidítve ASIA szindrómának nevezik. E szindrómába tartozik többek között az arthritis (ízületi gyulladás), az 1-es típusú cukorbetegség, a sclerosis multiplex, a makrofágos myofasciitis (egy izombetegség) és az Öbölháború szindróma. Ismert tény, hogy felnőtteknél a hosszú távú alumíniumterhelés Alzheimer-kórhoz hasonló szellemi leépülést és autoimmun-betegségeket okoz. Az a nézet, hogy az alumínium adjuvánsok használata biztonságos, mindössze feltételezés, amelyet semmilyen komoly tudományos vizsgálat nem támaszt alá. A tanulmány így folytatja:

"A gyerekeket azonban e megfigyelések ellenére is folyamatosan a felnőtteknél jóval nagyobb alumíniumterhelésnek teszik ki a rendszeres oltások által.

Továbbá azért is aggasztó egy, az alumíniumhoz hasonló idegméreg gyermekoltásokban adjuvánsként való használata, mert a gyerekek toxikológiai szempontból nem tekinthetők egyszerűen "kis felnőtteknek". Ennek ellenére az alumíniumtoxicitásról szóló irodalom tanulmányozása során azt találtuk, hogy az eddigi kutatások és vizsgálatok túlnyomó többségét felnőtteken végezték."

A kulcskérdés: mérgezők-e az alumínium adjuvánsok a gyerekekre?

Az írás az alábbi öt nyugtalanító tényt sorolja fel az alumínium adjuvánsok gyermekoltásokban való használatával kapcsolatban:

- Az agy fejlődésének kritikus szakaszaiban már nagyon enyhe immunterhelés is okozhat maradandó károsodást az agy- és immunműködésben. Állatkísérletekből kiderült, hogy újszülött emlősöknek beadva már egyetlen hepatitis B oltás is jelentős késlekedést okozhat a szopós állatok túléléshez szükséges képességeinek kifejlődésében.

- A gyerekek szervezetébe az iskolás kor eléréséig jelentős mennyiségű alumínium kerül be a szoros egymásutánban beadott számtalan oltással. Ez az életszakasz kritikus fontosságú az ember neurológiai fejlődése szempontjából. Tekintve, hogy az alumínium ismert ideg- és immunméreg, e gyakorlatot az ellenkező bizonyításáig kockázatosnak kellene tekinteni.

- Az elterjedt vélekedés szerint az adjuvánsok kiváltotta immunválaszok, szemben a vakcinákban használt antigének által kiváltottakkal, nincsenek hatással az agyműködésre. E hiedelmet azonban "kutatási eredmények tömkelege" cáfolja.

- Az alumínium adjuvánsok a neuroimmun szabályzási rendszernek az agy fejlődése és az immunműködés szempontjából kulcsfontosságú részeire is komoly hatással vannak.

- Kísérletek tanúsága szerint az autoimmun-problémák elleni genetikai rezisztencia erős adjuváns hatásokkal felülírható.

A fenti problémák mindegyike önmagában is elegendő ok kéne legyen annak kivizsgálására, hogy az alumínium adjuvánsok gyermekoltásokban való használata mennyire biztonságos.

Az alumínium adjuvánsok és a krónikus betegségek kapcsolata

Tomljenovic és Shaw tanulmánya ismerteti a vakcinákban levő alumínium ideg- és immunrendszeri károsodást okozó hatása mögött álló mechanizmusokat is.

A cikk szerint az alumínium túlstimulálja az immunrendszer Th1 és Th2 ágát. A Th1 és Th2 a T-sejtek (T-limfociták) két fajtáját jelenti, amelyek az antitestek termeléséért felelősek valamely antigén jelenlétében. Egy egészséges ember szervezetében az antigének olyan patogéneket (pl. vírusokat vagy baktériumokat) vagy azok részleteit jelentik, amelyeket az immunrendszer elpusztítandónak ítélt meg. A Th1- és Th2-sejtek túltermelődése azonban bizonyítottan sokféle súlyos krónikus betegséggel is kapcsolatba hozható, és az alumínium adjuvánsok ilyen túltermelődést okoznak.

A Th1 és Th2 többlet fokozza egy sor gyulladáskeltő citokin termelését. Néhány e citokinek közül:

- egyes interleukinok (IL-x)
- tumor nekrózisfaktorok (TNF-ek)
- makrofág gyulladásos fehérje (MIP)
- az NLRP3 gén
- reaktív oxigénfajták (ROF-ek)

A szerzők a következő megállapításra jutottak:

"...az adjuvánsoknak immunstimuláló hatásukon túl sokféle káros hatásuk is lehet ugyanazon mechanizmusok révén, amelyeknek az előbbi hatásukat is köszönhetik. Káros hatásaik között vannak az ASIA szindrómába tartozó kórképek is."

Az alumínium adjuvánsok erőszakosan beavatkoznak a szervezet gyulladásos és autoimmun-reakcióiba, ami nagyon hasonló ahhoz a helyzethez, amikor az e folyamatokért felelős szervrendszerek működésében zavar keletkezik, egy sor súlyos krónikus betegséget okozva. Ilyen szoros párhuzam megléte esetén egyértelműen ostobaság azt állítani, hogy a vakcinákban levő alumínium hatása jótékony.

Az alumínium adjuvánsok immunstimuláló hatása mögötti mechanizmusok

A csecsemők vér-agy gátja és méregtelenítési képessége

Idézve a tanulmányt:

"A születés előtti és utáni időszakban az agy különösen érzékeny az idegmérgekre. Ennek nem csak az az oka, hogy ilyenkor az agy kritikus fejlődési stádiumokon esik át, hanem az is, hogy a vér-agy gát még nincsen teljesen kifejlődve, és ezáltal jobban átereszti a mérgező anyagokat."

A csecsemőknek ezen felül a veséjük is fejletlen még, ami miatt nem tudják kellő hatékonysággal kiüríteni a mérgeket.

A csecsemők tehát agyuk gyors fejlődése, fejletlen vér-agy gátjuk és gyenge méregtelenítő képességük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve az alumínium adjuvánsok szervezetükbe jutásakor.

A csecsemők immunrendszere természetéből adódóan alulműködik.

A hat hónaposnál fiatalabb csecsemők immunrendszere még viszonylag gyenge, alulműködő, és emiatt a megfelelő immunválasz kiváltásához adjuvánsokra - pl. alumíniumra - és gyakori oltásokra van szükség.

Ez a megközelítés azon a feltételezésen alapul, hogy a csecsemők immunrendszere alapvetően hibásan működik, amit orvosolni kell. A tanulmány szerzői ezzel szemben arra mutatnak rá, hogy az említett alulműködéssel rendkívül gyors szövetfejlődés jár együtt, különösen az agyban, és szerintük a szervezet ilyenkor azért fogja vissza gyulladáscsökkentő mechanizmusait, hogy megóvja a fejlődésben levő agyszöveteket a károsodástól.

A vakcinák, különösen az alumíniumtartalmúak, által kiváltott erős immunválasz tehát lehetséges, hogy egy természetes védelmi mechanizmust hatástalanít, károsítva ezáltal a csecsemők fejlődésben levő agyát, amelynek védelme eredetileg a cél volt.

Genetikai rezisztencia az autoimmun-problémákkal szemben

Autoimmunitás akkor lép fel, ha az immunrendszer olyan üzenetet kap, hogy az általa védett szervezet valamely része ellenség, amelyet el kell pusztítani. Ez történik pl. rheumatoid artritisz esetén. Ilyenkor a megzavarodott immunrendszer a szervezet kollagéntartalmú részei ellen fordul (a kollagén a kötőszövetek fő építőanyaga), mintha azok betolakodók volnának. Ez genetikai egyensúlyborulásra utal, mert az ember normális esetben genetikailag védett az autoimmunitás ellen.

A vakcinák azon túl, hogy rheumatoid artritiszt vagy egy másik, attól megkülönböztethetetlen kórképet okozhatnak, különösen többször, szoros egymásutánban beadva, "immun-hiperaktivitás kiváltói is lehetnek, amely az autoimmun-betegségek egyik ismert kockázati tényezője."

A vakcinák biztonságosságát igazoló bizonyítékok hiánya

A szerzők az alábbi, meglehetősen velős kijelentést teszik:

"...A vakcinák biztonságosságára vonatkozó megfelelő (tehát a beoltott és nem beoltott gyerekek egészségi kimeneteleit összevető) klinikai vizsgálatot a mai napig nem végeztek. Az ilyen ellenőrzött vizsgálatok hiányának oka talán az, hogy az érintett hatóságok sokáig nem tekintettek úgy a vakcinákra mint valamire, ami mérgező lehet."

A tanulmány az alábbi, a vakcinabiztonság kérdésének megkerülését célzó vizsgálati technikákat említi:

- Azokban a vizsgálatokban, amelyekben volt kontrollcsoport, mind a kontroll-, mind a kezelt csoportnak ugyanazt az alumínium adjuvánst tartalmazó vakcinát adták be. Ezek után nem meglepő, hogy nem találtak különbséget kimenetelben a két csoport között.

- A vizsgálatok többségét nem rendszeresen beoltott embereken végezték, hanem eleve valamilyen egészségügyi problémával, mint pl. koraszületéssel, egyéni vagy családilag halmozott fejlődési rendellenességekkel, konvulziós (görcsrohamokkal járó) zavarral, egyéb neurológiai zavarokkal vagy valamilyen vakcina-összetevőre való túlérzékenységgel küszködő alanyokkal dolgoztak. Ez a gyakorlat szükségszerűen eltorzítja az eredményeket.

- Még egy olyan vizsgálatot is végeztek kutatók, amely a címe alapján a vakcinák által okozott autoimmun-problémákkal foglalkozik - a vizsgálat konstrukciója azonban alkalmatlan volt autoimmun-problémák detektálására!

Végkövetkeztetés

A vakcinák biztonságosságával kapcsolatban a szerzők a következőkre jutottak:

"A meglévő (ill. hiányzó) adatok alapján kérdéses, hogy a gyerekeken használt jelenlegi vakcinák rendelkeznek-e elfogadható gyógyszerbiztonsági profillal. ...a gyermekvakcinák lehetséges mellékhatásainak kérdése [...] mielőbbi alaposabb kivizsgálást igényel."

Az ismertetett tanulmány forrása:Lucija Tomljenovic and Christopher Shaw: Mechanisms of aluminum adjuvant toxicity and autoimmunity in pediatric populations.Lupus, DOI: 10.1177/0961203311430221

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre