Szendi Gábor:
Az amerikai Münchausen

Hogy ki fedezte fel az Északi sarkot, pontosabban ki járt először ott, azt máig vitatják. Lehet, hogy Robert E. Peary, lehet hogy más. Egy dolog biztos. Frederick Cook biztosan nem.

 

 

Frederick Cook 1865-ben szegény német bevándorolt orvos negyedik gyerekeként született Hortonville falucskában, New York közelében. Öt éves korában apja meghalt, s mivel már ekkor hatan voltak testvérek, fiatalon dolgozni kezdett Brooklynban mint zöldségárus, bérbehajtó, stb. Ambiciózus fiatalember volt, aki komolyan vette, hogy Amerika a lehetőségek hazája, bár némiképp sajátosan értelmezte ezt. New Yorkba ment, ahol tejesemberként kereste kenyerét, majd beiratkozott egy két éves orvosi főiskolára. Ezt 1890-ben állítólag el is végezte; mindenesetre ettől kezdve Dr. Cook-ként mutatkozott be mindenhol. Persze páciense nem volt, senki nem bízott a nemrég még tejkihordó professzorban, s felesége is gyermekszülésbe halt bele, ami szintén nem bizonyult jó reklámnak egy állítólagos nagy tudású sebész cégéréhez. De nem is törte magát az orvosi pályáért, inkább amolyan élménykereső típusnak bizonyult. Egy újságban olvasott Peary sarki expedícióiról, és gondolta, íme a siker útja: igazi gátlástalan kalandorként 1891-ben önkéntesnek jelentkezett a sarki expedícióba. Robert E. Peary ekkoriban még csak "edzett", s csak tíz évvel később kezdte ostromolni az Északi sarkot. Összesen négyszer kísérelte meg a sark meghódítását. 1900-ban, 1902-ben, 1906-ban, és 1909-ben. Minden útján egyre jobban megközelítette a sarkot, míg végül 1909-ben el is érte, bár manapság vitatják ezt, perdöntő bizonyíték nincs rá.
Nos az ifjú, becsvágyó Cook, magunk közt csak Fredy, elszegődött hát ehhez a Pearyhez, aki Grönlandban készült a következő expedíciójára. A kis csóró Fredy hamarosan egy életre megirigyelte Peary életét, feleségét, sikereit. Peary egy képzett mérnők és tengerész tiszt volt, alkatra magas és jóvágású, aki jól mozgott magasabb körökben is arisztokrata stílusa és hírneve okán. Már ekkor felfedezéseiről volt híres. Felesége Josephine, szintén rendkívül művelt és szép asszony volt, ráadásul tökéletes társa volt férjének: remek vadász volt, imádta a jég birodalmát, beszélte az eszkimó nyelvet, s vezette az expedíció előkészületeit. Később ő írta meg az északi sark felfedezésének igaz történetét a "Északi-sarki naplóm" címmel. Josephine könyvéből kiderült, hogy Cook nem volt éppen a leghasználhatóbb ember, s elég béna volt a vadászatban is. Egy alkalommal meg, majdnem lelőtte Peary bizalmas emberét, Negro Matt Hensont is, aki a kajüt tetején napozgatott, miközben Fredy a kajütben véletlenül a mennyezetre célozgatott. Ha nem véletlen volt, akkor egészen bizonyosan a sárga irigység húzatta meg vele a ravaszt. Ez a Henson egyébként különös fickó volt, mint a neve is mutatja, néger volt, s Peary jobb kezeként végig vele volt minden expedíciójában, s együtt jutottak el az Északi sarkra is.
Na elég is volt egy grönlandi tél az expedícióval, hogy Fredy úgy döntsön, ő már mindent tud, s neki is jár mindaz, amit Peary megkap az élettől. A baj csak ott volt, hogy azonkívül, hogy Fredy becsvágyó volt és pszichopata, semmi mást nem tudott igazán felmutatni cserébe a sorsnak.

 

 

 

 

 

 

Feliratkozás hírlevélre