Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

A sokarcú cöliákia betegség

Forrás: Mayo Clinic és Science Daily
Fordította: Szendi Gábor

Cikkválogatásom csupán egy-két cseppje annak a tengernyi szakirodalomnak, ami mára felgyülemlett a gluténérzékenységgel kapcsolatban. Az alábbiakban lesz szó arról, hogy a cöliákia betegség egyre gyakoribb, szó esik arról, hogy a csontritkulás hátterében gyanítani lehet a cöliákia betegséget, és végül egy vizsgálat arról, hogy a gyermekkori cukorbetegség és a cöliákia betegség tulajdonképpen rokonok.

 

 

I. A cöliákia betegség négyszer gyakoribb most, mint az 1950-es években

Forrás: Celiac disease four times more common than in the 1950s. Mayo Clin Womens Healthsource. 2010 Jan;14(1):3

Fordította: Szendi Gábor

A cöliákia betegség, amely a táplálékban található gluténre adott immunválasz, több mint négyszer gyakoribb, mint ötven évvel ezelőtt volt, állapították meg a Mayo Klinika egy 2009 júliusában, a Gastroenterology-ban publikált vizsgálatában. A vizsgálat további eredménye, hogy azok, akik nem tudták, hogy cöliákia betegségben szenvednek, négyszer valószínűbben haltak meg az elmúlt 45 év követési ideje alatt, mint nem a nem cöliákia betegek.
"A cöliákia betegség sokkal gyakoribbá vált az elmúlt 50 évben, de nem tudjuk miért", mondja Dr. Joseph Murray, a MAYO Klinika vizsgálatot vezető gasztroenterológusa. "A betegség az emberek 1%-át érinti. Azt is kimutattuk, hogy a diagnosztizálatlan vagy "néma" cöliákia betegségnek komoly hatása van az életkilátásokra. A cöliákia növekvő gyakorisága az életkilátásokra gyakorolt hatása együtt fontos közegészségügyi kérdéssé teheti a betegséget."
A cöliákia betegekben a glutén nevű fehérje, amely a gabonában, árpában és a rozsban van jelen, védekezésre sarkallja az immunrendszert, és károsítja a bélbolyhokat a vékonybélben. A bélbolyhok ujjacskákhoz hasonló kinövések, amelyek megnövelik a bél felszínét a tápanyagok felszívódásának elősegítésére. A cöliákia betegség okozhat hasmenést, hasi diszkomfortot, súlyvesztést, vérszegénységet, megmagyarázatlan meddőséget, a fogak elvesztését, sőt korai és súlyos csontritkulást is.
A Mayo Klinika kutatói 1946 és 1954 közt a wyomingi Warren Légitámasztponton gyűjtöttek vérmintákat, hogy elemezzék a gluténre adott antitest választ. Ezeket a mintákat hasonlították most össze a minnesotai Olmsted megyében most gyűjtött mintákkal. A mintákat összehasonlították életkor szerint és születési év szerint is. A kutatók azt találták, hogy a fiatal emberek közt a cöliákia betegség 4.5-szer gyakoribb, mint az ötvenes években volt, és akik akkor születtek, amikor a Warren légitámaszponton vérmintát adók, azok közt ugyancsak négyszer gyakoribb volt a cöliákia betegség. (Ebből az következik, hogy a cöliákia betegség az élet során is kialakulhat, hiszen az azonos évjáratúakban is négyszer gyakoribbá vált az elmúlt ötven év során. - Sz.G. megj.)
"A cöliákia betegség nem mindennapos, de többé nem ritka betegség", mondja Dr. Murray. "Valami megváltozott a környezetünkben, amitől sokkal gyakoribbá vált. Egészen mostanság a cöliákia felfedezésének módja az volt, hogy megvárták, amíg az emberek panaszkodtak a tünetekre és orvoshoz fordultak. E vizsgálat szerint szükség lehet annak megfontolására, hogy a cöliákia betegséget ugyanúgy szűrjük az általános népességben, ahogy a magasvérnyomással tesszük." Dr. Murray szerint a vizsgálat eredményei rávilágítanak annak szükségességére, hogy a cöliákia betegséget tudatosítani kell mind az orvosok, mind a betegek körében. "A probléma része az is, hogy a cöliákia betegség tünetei változatosak és összetéveszthetők más gyakori betegségekével, mint pl. az irritábilis bélszindrómáéval.", mondja. "Vannak vizsgálatok, melyek szerint minden diagnosztizált cöliákia betegre harminc nem diagnosztizált esik. És figyelembe véve azt a négyszeres halálozási kockázatot, amelyet vizsgálatunkban találtunk, több betegnek és szakembernek kell fontolóra vennie, hogy a cöliákia betegség lehetősége nem mellékes dolog."

 

A vizsgálat szerint a csontritkulásban szenvedőket szűrni kéne cöliákia betegségre

Forrás: ScienceDaily (Mar. 16, 2005) - St. Louis, Feb. 28, 2005

Fordította: Szendi Gábor

A st. Louis-i Washington University School of Medicine kutató szerint a csontritkulásban szenvedők körében sokkal gyakoribb a cöliákia betegség. Azt javasolják, alkalmazzanak vértesztet a cöliákia betegség kimutatására, mivel vizsgálatuk szerint a cöliákia betegség diétával történő kezelése visszaállíthatja ezekben a betegekben a csontozat egészségét. A cöliákia betegség egy bélrendszeri betegség, amely a gabonaliszttel, azaz a benne levő glutén szembeni intoleranciát jelenti (A lisztérzékenység azonban ennél sokkal több, hiszen a néma cöliákia betegségben idegrendszeri zavaroktól autoimmun betegségekig terjed a skála. Sz.G. megj.) A kutatók 844 embert értékeltek, közülük 266-nak volt csontritkulása, 547-nek egészségesek voltak a csontjai. Vérteszttel és endoszkópos bélvizsgálattal a csontritkulásos betegek közt kilenc cöliákia beteget találtak, míg az 547 egészséges ember közt mindössze 1 volt cöliákia beteg. "Eredményeink azt sugallják, hogy a csontritkulásos betegek 3-4%-a cöliákia betegségben szenved, és betegségük miatt nem képesek normális mennyiségű kalciumot és D vitamint felvenni.", mondja Dr.William F. Stenson vizsgálatvezető. A vizsgálat 2005 febr. 28-án jelent meg az Archives of Internal Medicine-ben. Cöliákia betegségben a gabona gluténjével szembeni interakció zavarja számos tápanyag felszívódását. A betegség hozzájárulhat az alultápláltsághoz és a bélrendszeri problémákhoz. A glutén eltávolítása az étrendből bizonyos gabonafélék mellőzésével meggyógyítja a betegséget. Bár a cöliákia betegség gyakran nyilvánvaló tünetekkel jár, mint súlyvesztés és hasmenés, vannak betegek, akik nem is tudják, hogy cöliákia betegek, mert csak enyhe tüneteket észlelnek, mint pl. vashiányos vérszegénységet.
A cöliákiás csontritkulásos betegeket gluténmentes táplálkozásra állítva, a kutatók egy év alatt javulást értek el a gyomor és bélrendszeri tünetekben és javult a csontok sűrűsége is. "A csontsűrűség, amivel a csontok egészségességét vizsgálják, drámai mértékben javult a gluténmentes diétától.", mondja Stenson. "Úgy gondoljuk, a megfelelő diéta lehetővé teszi a belek gyógyulását, és ez lehetővé teszi a kalcium és D vitamin normális felszívódását, ami visszafordítja a csontvesztést."
A javulás a csontsűrűségben nagyobb volt, mint ami várható lett volna az csontritkulás megszokott kezelésétől.
Stenson, szerint, aki a Washington University professzora, nem világos, milyen gyakori a cöliákia betegség az általános népességben, de legtöbb szakember úgy gondolja, jóval magasabb, mint korábban gondoltuk. A cöliákia betegséget sokkal gyakrabban diagnosztizálják gyermekekben, mint hajdanán, de Stenson szerint a betegség felnőttkorban is kialakulhat. "Genetikai hajlam van a cöliákia betegségre", mondja. "De sok emberben nem fejlődik ki élete késői évéig, amikor is aztán a szervezete találkozik valamivel, ami aktiválja ezeket a géneket és elindul a betegség".
Ebben a vizsgálatban az egészséges csontozatúak közt mindössze 0.2% mutatott pozitív vértesztet a cöliákia betegségre. A csontritkulásos betegek közt viszont 4.5%-os volt az arány. Így Stenson és munkatársai azt ajánlják, hogy a csontritkulással kezelt betegeknél érdemes volna cöliákia betegségre vizsgálatot lefolytatni. "Az egyik következtetésünk, hogy a cöliákia betegség gyakorisága a csontritkulásos betegek körében elég nagy ahhoz, hogy igazolja a szűrést mindenkinél, aki csontritkulásban szenved.", mondja Stenson. "Az elgondolás az, hogy ha a beteg cöliákia betegség miatt szenved csontritkulásban, akkor a legnyilvánvalóbb útja a csontvesztés korrekciójának a gluténmentes diéta."

 

Az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség közt kapcsolat van

Forrás: ScienceDaily (Dec. 11, 2008)

Az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség úgy tűnik közös genetikai gyökerű, erősítették meg a University of Cambridge és a Barts and The London School of Medicine and Dentistry kutatói.
Eredményeik szerint, melyeket a New England Journal of Medicine 2008 decemberi számában jelentettek meg, hét kromoszóma régió van, amely közös mindkét betegségben. A kutatás azt jelzi, hogy az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség olyan közös mechanizmus révén alakul ki, mint pl. az autoimmunitás eredetű szöveti károsodás és a táplálékban található antigénekkel (olyan idegen anyagok, amelyek ellen az immunrendszer reagál) szembeni intolerancia.
Az I-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, amelyet az okoz, hogy az immunrendszer támadja a hasnyálmirigy bétasejtjeit, korlátozva a vércukor szint szabályozásához szükséges inzulin termelődését.
A cöliákia betegség, szintén egy autoimmun betegség, támadja a vékonybelet, amit a glutén (található a gabonába, rozsban, árpában) fogyasztása indít el. A hasnyálmirigy és a vékonybél fejlődése és anatómiája szoros kapcsolatban vannak, és a bél immunrendszere részben kapcsolatban áll a hasnyálmirigy nyirokmirigyeivel, amelyeknek szerepe van a hasnyálmirigy gyulladásában lés a bétasejtek pusztulásában.
Hogy felmérjék a genetikai hasonlóságokat és különbségeket a két gyulladásos betegség közt, a kutatók 9339 kontrollt, 8064 I-es típusú cukorbeteget és 2560 cöliákia beteget toboroztak. Hét kromoszóma régiót találtak, amelyben közös a két betegség.
A kutatók, akiket a Juvenile Diabetes Research Foundation, a Wellcome Trust és a Coeliac UK támogatott, úgy gondolják, hogy a kromoszómáknak ezek a régiói szabályozzák azokat a mechanizmusokat, amelyek előidézik, hogy a szervezet saját immunrendszere támadja mind a bétasejteket, mind a vékonybelet. Eredményeik nem csak azt mutatják, hogy az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség genetikailag rokon, de azt is jelzik, hogy kialakulásukat hasonló környezeti tényezők indíthatják el. John Todd professzor szerint, aki az University of Cambridge kutatója, "A következő lépés megérteni azt, miként hatnak ezek a fogékonyságot képviselő gének az immunrendszerre, és folytatni kell azon környezeti faktorok feltárását, amelyek megváltoztathatják az I-es típusú cukorbetegség kockázatát, amely egy hihetetlen komplex, a táplálkozás és természet közt fennálló kölcsönhatás következménye."
David van Heel professzor a Barts and The London School of Medicine and Dentistry-től azt mondta: "Ezek az eredmények szerint közös mechanizmus okozza mind a cöliákia és az I-es típusú cukorbetegséget; nem vártunk ilyen szoros közös genetikai kockázatot."
Richard A. Insel a JDRF kutatási igazgatóhelyettese szerint "ezek a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség genetikailag sokkal erősebben fedik át egymást, mint amennyire ezt gondoltuk, s ez segít megmagyarázni, miért fordul elő emberekben oly gyakran együtt ez a két betegség, és új utakat mutat a két betegség okainak és mechanizmusainak a megértéséhez."
Sarah Sleet, a Coeliac UK egyik vezetője szerint "Ez egy valóságos előrelépés a cöliákia betegség mögött húzódó mechanizmusok megértésében. Annak a betegségnek, amely manapság Angliában 100 emberből egyet érint, ám nyolc betegből csupán egy diagnosztizált. Reméljük, hogy ezek az eredmények segítenek abban, hogy jobban ismerjék és diagnosztizálják mind a cöliákiát, mind az I-es típusú cukorbetegséget."
Az I-es típusú cukorbetegség és a cöliákia betegség a lakosság 1%-át érinti.

Az I-es típusú cukorbetegségről

Az I-es típusú cukorbetegség súlyos, életet veszélyeztető állapot, amelyet az idéz elő, hogy a szervezet saját immunrendszere elpusztítja a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeit. Az inzulin szükséges az élethez, ugyanis ez alakítja át az élelemből származó cukrot energiává, és az inzulinhiány gyorsan halálhoz vezet. Az I-es típusú cukorbetegség hirtelen sújt le minden előjel nélkül, rendszerint gyermekkorban és egész élet során megmarad. Az életben maradáshoz naponta több inzulininjekció és vércukormérés szükséges, ez azonban nem gyógyítja a betegséget, csupán kezeli. A hosszútávú komplikációk közé tartozik a vakság, végtag amputáció, veseleállás, szívbetegség és sztrók.

A cöliákiáról

A glutén nevű fehérje a gabonában (beleértve a tönkölyt is), rozsban, árpában, sörben található; a glutén nyilvánvaló forrásai a kenyerek, tészták, lisztek, gabonafélék, sütemények és kekszek. Gyakran használják adalékanyagként számos kedvelt élelmiszerben, mint halrudacskákban, kolbászokban, mártásokban és szójaszószban. Cöliákia betegek érzékenyek lehetnek a zabra is.
A cöliákia tünetei széles skálán mozognak a közepestől a súlyos tünetig, és egyénenként változik. Nem minden cöliákia beteg észlel gyomor és bélrendszeri problémát; a test bármely része érintett lehet. A tünetek közt lehet felfújódás, hasi fájdalom, hányinger, székrekedés, hasmenés, szelek, fáradtság, vérszegénység, fejfájás, afták, visszatérő vetélés, súlycsökkenés, bőrproblémák, depresszió, izületi és csontproblémák és idegrendszeri tünetek.

Kommentár:

A cöliákia betegséget nem lehet beszűkíteni a vérvizsgálattal igazolható esetekre. Minden teszt csupán a gluténérzékenyek egy részét tárja fel. Egy modern amerikai vizsgálat már az emberek felét találta gluténérzékenynek. A gluténérzékenység valószínűleg az emberi faj egyetemes problémája, de látványos tüneteket csak az emberek egy része produkál. Mivel a gluténérzékenység okát alig 50 éve tudjuk, a kutatás még gyermekcipőben jár, s napjainkra kezd világossá válni, hogy évről-évre egyre komolyabb problémának tűnik a gabonaalapú táplálkozás. Paleolit táplálkozás könyvemben szélesebb alapokon vizsgálom a gluténérzékenységet, s az autoimmun betegségektől az autizmuson és schizofrénián át a neurológiai zavarokig megannyi kórképben felismerhető a glutén, mint provokáló tényező. A csontritkulás csupán azoknál lép fel, akiknek bélrendszeri tüneteket okoz a glutén. Akiknél a glutén bélkárosodást nem okozva, átjut a bélfalon, azoknak nem lesz felszívódási zavara, de ettől még rövidebb ideig élnek majd, hajlamosabbak lesznek kb. 150 féle betegségre.
Mivel a gluténérzékenységnek az első jele esetleg a már gyógyíthatatlan I-es típusú cukorbetegség, vagy más autoimmunbetegség, már kis gyermekkorban kerülni kéne a gabonaalapú táplálkozást. Aki igazán elszeretné kerülni, hogy gyermeke élethossziglan cukorbeteg legyen annak minden hátrányával együtt, az már kis gyermekkorban sem ad gyermekének gluténtartalmú táplálékot. Az sem lehet nyugodt, akinek akár mostanáig nem jelent meg cöliákiás tünete, mert ez az élet során bármikor megjelenhet. Az is lehet, hogy csak nem ismerték eddig fel. Mivel az emberi szervezet a glutén feldolgozásához evolúciósan nem alkalmazkodott, hiszen csak az utóbbi 10-15 000 évben tértünk csak át a gabonaalapú táplálkozásra, ezért a paleo táplálkozás elveit követve legjobb lenne, ha minél többen kerülnék a glutén tartalmú ételek fogyasztását.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre