Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Jeff Leach:
Egyen mikroorganizmusokat - de ne sokat, és főleg növényekkel!

Forrás: Jeff Leach: Eat bugs. Not too much. Mainly with plants. October 18, 2010
A Tények-tévhitek számára fordította:Mezei Elmira

Április elején megjelenő új könyvemben bemutatom majd, hogyan függ össze két "népbetegség", az allergiás megbetegedések és a reflux a modern táplálkozás és túlzott higiénia által megváltozott bélflórával. A bélflóra "helyreállítása" különféle joghurtokkal és probiotikumokkal reménytelen, ha utána az ember ugyanazt a táplálkozást folytatja, amely addig is tönkretette a baktérium flóráját. Jeff Leach alábbi cikke nyomán a "tisztaság: félegészség" mondás más értelemet nyer. A túlzott tisztaság a fél egészség elvesztése. A másik felét pedig evolúciós rendeltetésünkkel szembe menő táplálkozásunkkal és életmódunkkal tesszük kockára.

 

 

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) tervbe vette, hogy engedélyezi a spenót és a fejes saláta besugárzását. Ez több kárt okozhat, mint amennyi hasznot, de nem azért, amiért gondolják.

2008. augusztus 22.-től kezdve az FDA engedélyezi az élelmiszer feldolgozóknak a jégsaláta és a friss spenót besugárzását, az E-coli baktérium és egyéb kórokozók eliminálása érdekében. Ennek a rendelkezésnek a bevezetését már jó ideje tervbe vették, ám a közelmúltban felgyorsították a procedúrát a 2006-os híres spenótfertőzés és a médiában nagy visszhangot kiváltó 2008-as saintpaul-i szalmonella fertőzés miatt (Mexikóban termesztett paprikafélék voltak fertőzöttek). Az FDA 42 oldalas rendelkezései előreláthatólag panaszáradatot fognak kiváltani a fogyasztói csoportoknál. Az általános aggályok skálája igen széles, pl.: "a besugárzás csökkenti az élelmiszerek tápanyag értékét, a természetben ismeretlen molekulákat hoz létre, megváltoztatja bizonyos zöldségek ízét, színét és állagát," vagy "a zöldségek besugárzása egyszerűen hátborzongató".

A besugárzás oka egyszerű: kiölni a kórokozókat. A nagyipari folyamatokban ezt fertőtlenítő fázisnak hívják. Amikor otthon megfőzzük a húst vagy felforraljuk a zöldséget, ezzel elvégezzük saját különbejáratú fertőtlenítő fázisunkat, hiszen a mikrobák nemigen élik túl a 140 fok fölötti hőmérsékletet.

A Járványügyi Hivatal adatai szerint naponta több mint 208 000 ember kap valamilyen mértékű ételmérgezést, ami hasmenést, görcsölést, és hányást eredményez. Ezek közül évente kb. 5000-en halnak meg valamely élelmiszeren megtapadt kórokozó által okozott komplikációban. Sokan a gazdák hanyagságát, illetve az állam felületességét okolják, pedig inkább okolhatnánk a finomított szénhidrátokat és kevés rostot tartalmazó nyugati típusú étrendünket.

Akármi is az oka, a fogyasztók elvesztették abba vetett bizalmukat, hogy a friss terményekről nem fognak valamilyen fertőzést kapni. És az élelmiszeripar abban látja a jövőt, hogy "kórokozó-mentes" címkével ellátott besugárzott terményeket fog kínálni a fogyasztók bizalmának visszaszerzése érdekében. A nagy aggodalmat keltő 2008-as saintpaul-i szalmonella fertőzés, valamint az arra irányuló érdekérvényesítő törekvések, hogy változtassák meg a törvényt, ami előírja, hogy a besugárzott élelmiszereken kötelező feltüntetni az ezt jelző emblémát és a "besugárzott" szót, garantálni fogják a besugárzás széleskörű használatát. A terményeken a megtévesztően hangzó "hidegen pasztörizált" kifejezés fogja átvenni a mostani, világos jelölést. Nem kétséges, hogy az államilag támogatott fogyasztói oktató programok ezt maximálisan támogatni fogják - a mi adóinkból.

Miközben a friss termények a besugárzás szép új korszakában elvesztik ártatlanságukat, senki, még a hivatalos állami közegészségügyi szervek sem teszik fel azt a kézenfekvő kérdést, hogy: tényleg el akarjuk pusztítani a terményeken élő összes élőlényt? Alexander Fleming angol bakteriológus, a penicillin felfedezője, 1945-ben egy ehhez kísértetiesen hasonló kérdést vetett fel, amikor egy New York Times-nak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy a baktériumölő penicillin túlzott használata mutáns, rezisztens baktériumok kifejlődéséhez vezethet. Senki sem állíthatja, hogy 1945 óta az antibiotikumok nem csökkentették az emberi szenvedést, azonban az orvoslás által túlzott és nem mindig rendeltetésszerű használatuk félelmetes rezisztens kórokozók egész sorát hozta létre (pl. MRSA), amelyek csak Amerikában évente több tízezer ember halálát okozzák, és a becslések szerint e számok nagymértékben növekedni fognak.

Fleming megszívelendő leckéje az antibiotikumokról - a fertőtlenítő fázisnak mindig van egy olyan velejárója, hogy a teljesen ártalmatlan mikroorganizmusokat is megöli, (mint ahogy az antibiotikumok is kiirtják a hasznos bélbaktériumokat) - hogy a közegészségügy mindenható módszereinek lehetnek nem szándékos következményei. A halálos, antibiotikum-rezisztens baktériumok (bár egy előre jelzett, de nem szándékos következmény) a hasznos baktériumok kiirtásával együtt (ugyan Fleming idejében még nem volt tudott tény, de azóta kiderült, és ha hiszik, ha nem, a barátságtalan baktériumok felszaporodásához vezet a bélrendszerben) párhuzamot mutathat a mi nemzeti diskurzusunkkal a friss termények besugárzásáról, amelyeken milliónyi ártalmatlan mikroorganizmus él. Az ő jelenlétük pedig jó dolog.

Ha fertőtlenítés címszó alatt a spenótlevélen élő összes baktériumot kiirtjuk, a fürdővízzel együtt kiöntjük a gyereket is, azért, hogy egy lehetséges E-coli fertőzést elkerüljünk. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Egyre több kutatás mutatja ki, hogy a mai nyugati ember túl tiszta, és ez ellentétben áll "piszkos" múltunkkal, amelyben gyakorlatilag koszban születtünk, és minden étkezéskor koszt (is) ettünk. És ebben a koszos létezésben milliárdnyi mikroorganizmussal éltünk együtt, amelyek ugyanabban a koszban éltek és ugyanabból táplálkoztak, mint mi, vagyis a táplálékkal együtt őket is megettük. Ennek eredményeképpen az ember az evolúció során olyan szimbiotikus és organikus kapcsolatot alakított ki ezekkel az elfogyasztott mikroszkopikus élőlényekkel, hogy immunrendszere helyes működéséhez rájuk van utalva.

Országos szintű higiénia mániánk, a piszok és a kórokozók mindennapi életünkből való kiiktatása krónikus gyulladásos betegségekhez, mint pl. az allergiák (asztma, szénanátha) autoimmun betegségekhez (I-es típusú cukorbetegség, szklerózis multiplex), és gyulladásos bélbetegségekhez (fekélyes kolitisz és and Crohn betegség) vezet. Úgy tűnik, immunrendszerünknek szüksége van ezekre a piszoklakó mikroorganizmusokra az egészséges működéshez. Nélkülük a rendszer kibillen az egyensúlyából, és minden apróságot túlreagál.

Nemrégen még friss zöldséget ettünk egyenesen a kertből, ami bizony közel sem volt steril. De ezek az idők már elmúltak. Bármelyik közeli élelmiszerboltban tett séta során pedánsan becsomagolt, steril, minden piszoktól és élősködőtől mentes friss árut fogunk találni, ahogy modern életstílusunk megkívánja. Az 1980-as években a zöld leveles zöldségeket elkezdték tripla mosással kezelni: először tiszta vízbe, majd klór oldatba, végül ismét vízbe mártották őket. Mert meg kell szabadulni a piszoktól és azoktól a kis élőlényektől! De a jégsaláta és a spenót levelein élő mikroorganizmusok még kezdők a besugárzás klubban, így nem könnyen adják fel élőhelyüket holmi tripla mosással. Ezért szeretnék alaposan kiirtani őket besugárzással.

Egy USA-ban ma születő gyermek valószínűleg egy steril jövőben fog élni. Ötven százalék esélye van rá, hogy császármetszéssel jön a világra, kihagyva azzal a rendkívül változatos vaginális baktérium flórával való érintkezést, amivel a szülőcsatornán áthaladva amúgy találkozna. Ez azt jelenti, hogy élete első óráit az édesanyja védő mikroorganizmusai által biztosított előnyök nélkül fogja eltölteni. Ez, megspékelve azzal, hogy valószínűleg kevesebb anyatejet fog fogyasztani, mint az emberiség történetében eddig bármelyik generáció, azt jelenti, hogy az immunrendszere már az első lépések megtétele előtt fogyatékos lesz. Első éveiben nem fog négykézláb mászni a piszokban és mikroszkopikus lényeket eszegetni, mint ősei tették. Ehelyett a szobai szőnyegen, és betonozott játszótereken fog játszani szülei vigyázó tekintete alatt, akik nedves törlőkendőkkel felfegyverkezve gyorsan letörlik majd a legkisebb szennyeződést is, ami az esti fertőtlenítő szappanos fürdő óta keletkezett (amely ugyancsak tartalmaz antibiotikus anyagokat, amelyek tovább rontják az antibiotikum rezisztenciát). Úgy fogja tölteni napjait, hogy közben előre csomagolt, maximálisan tiszta étel-szerű anyagokat eszik. És amikor elhagyja a családi fészket, és maga választja meg a táplálékait, bevásárló kocsija tele lesz frissen besugárzott, csírátlanított holmival, amin egy vadonatúj "hidegen pasztőrözött" címke díszeleg.

Ő lesz az emberiség történetének legbetegebb generációja, ugyan ez nem fog látszani rajta. A Jó Öreg Gyógyszeripar majd gondoskodik róla, hogy átvészelje a napjait.

Bár a mikroorganizmusok eltávolítása és a krónikus gyulladásos betegségek, autoimmun képletek, és bélbetegségek közötti összefüggés minden évben számtalan szakmailag lektorált tudományos cikk témája, az illetékesek közül még soha senki nem védte meg a friss terményeken élő ártalmatlan mikroorganizmusokat, amelyeket most besugárzással akarunk kiirtani.

Senki nem vitatja a kormányzati tudósok jó szándékát, hogy Amerika egészségén szeretnének javítani, mint ahogy abban sem kételkedünk, hogy az ipar és az érdekvédők olyan irányban befolyásolják a kormányzati szerveket, ami maximális befolyást és profitot eredményez. Végül is így működik a dolog, a rendszeren keresztül minden évben támogatjuk a választásokat. De használjuk a képzelőerőnket: egy kis piszok és egy pár kórokozó talán éppen a megoldás receptje.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre