Szendi Gábor:
Elektrosokk - történelmi háttérrel

"Bár a pszichiátriai kezelés előtt K. Róbert nem volt veszélyeztető, jelenleg mégis veszélyeztető állapotra hivatkozva tartják folyamatosan az ágyhoz kötözve, immár másfél éve.- Meg fogják ölni a fiamat ebben a kórházban - mondta az anyja, aki mindeddig sikertelenül próbálta fiát kimenekíteni az embertelen kezelésekből és bánásmódból.", olvasható a hírextra.hu-n. A 27 éves K. Róbert önként, saját lábán ment be a pszichiátriára, ahol a gyógyszeres kezelések hatására állapota folyamatosan romlott. A Jahn Ferenc kórház pszichiáterei "nagy gyógyítási akarásukban" 10 elektrosokk kezelést is alkalmaztak. "K. Lajosné elmondása szerint, amikor fia elektrosokk-terápiáját aláíratták vele, akkor ő azt sem tudta, hogy mit ír alá", olvasható a monoronline.hu-n. A történet tragikus véget ért. A kórház végül elengedte K. Róbertet, aki később egy kocsmában verekedésbe keveredett, s a rendőrségen bilincsbe verve meghalt. A kórház főigazgatója Gerő Gábor a hirado.hu-hoz eljuttatott közleményében azt írja: három szakmai vizsgálat azt állapította meg, hogy a beteg gyógykezelése kifogástalanul történik az osztályon.

B. Bélánét még a rendszerváltás előtt, 1986-ban minden indoklás nélkül azért szállították be rendőri segédlettel az egri pszichiátriára, mert fia ügyében szeretett volna vizsgálatot indítani, aki orvosi kezelése során egészségkárosodást szenvedett. A pszichiátrián gyógyszerezték, és húsz elektrosokk kezelést kapott, melynek következtében megvakult. Az asszonyt húsz éven át, évente ugyanaz a pszichiáter, Dr.Lajos Zoltán minősítette elmebetegnek, aki annak idején kezelte. A ma 79 éves asszonyt egy független szakértő mégis teljesen egészségesnek minősítette és a bíróság a "cselekvőképtelenség" miatti gondokság alól felmentette. Lajos elmondása szerint az asszonyt annak idején súlyos paranoid tünetekkel szállították be, kezelése indokolt volt. "Elmebetegnek neveztek, és azt csináltak velem, amit akartak", mondta az asszony a Hír tévének adott interjújában. Az interjúban megkérdezett Lajos főorvos elmondta, hogy akkoriban, de lényegében ma sem kell egy elmebetegnek beleegyeznie a rajta végrehajtott kezelésekbe. A pszichiáter kijelentette, hogy az elektrosokk "ártalmatlan kezelés". Lajos Zoltán kijelentette, hogy a gondokság megszüntetése nem jelenti azt, hogy a "beteg meggyógyult, hiszen a hathetes kezelést leszámítva az asszony többé nem szedett gyógyszert és nem járt kontrollra".

A pszichiátriai visszaélések egy újabb történetének hőse Dr. Pákh Tibor jogász-fordító, akit a hatvanas-nyolcvanas években politikai elítéltként majd üldözöttként azért kezeltek ismételten elektrosokkal, mert tiltakozott az emberi jogok megsértése ellen. Több ízben kezelték az OPNI-ban is. Az OPNI-t ekkoriban Tariska István vezette. Titkosszolgálati jelentések alapján biztosan tudható, hogy Pollner György intézetvezető helyettes és a Pákhot kezelő pszichiáterek pontosan tudták: politikai okokból folyik a kezelés, hiszen "betegükről" rendszeresen konzultáltak a titkosszolgálattal. Az 1983-as bécsi pszichiátriai világkongresszuson is szó esett Pákhról, itt elmondták, hogy egy svájci professzor vizsgálata szerint Pákh teljesen épelméjű, írja Modor Ádám. A Magyar Pszichiátriai Társaság, miután Pákh az Amerikai Pszichiátriai Társaság segítségét kérte, 1993-ban felülvizsgálta ügyét, és nem látta megalapozottnak az annak idején adott paranoid schizofrénia diagnózist. Arra bátorították Pákhot, hogy indítson kártérítési pert. Azt azonban nem írták, hogy mondjuk a Pákh-ügyben érintett pszichiátereket ellen vizsgálatot indítanak.

A történeteket pusztán azért fűztem csokorba, mert mindegyikben szerepel az elektrosokk, vagy eufemisztikusabban az elektrokonvulzív kezelés (továbbiakban ECT). De a történeteknek elkerülhetetlenül más tanulságai is szemünkbe ötlenek. Hogy lehet, hogy a pszichiátriai kezelés hatására valaki egyre inkább csak leépül, miként lehetséges, hogy teljesen normális embereket kényszergyógykezelésnek lehessen alávetni, miként lehetséges, hogy a gyógyítástól idegen, politikai célokra használják a mindennapi pszichiátriát, s az ebben aktív szerepet vállaló pszichiáterek büntetlenek maradhassanak, s milyen tudományos alapja lehet egy diagnózisnak, amely alapján egyfelől kényszergyógykezelésnek lehet alávetni valakit, másfelől pedig a diagnózisok később megalapozatlannak bizonyuljanak. Milyen szisztéma az, amelyben egy pszichiáter húsz évig jogtalanul gondokság alatt tarthat egy teljesen épelméjű, cselekvőképes embert, majd annak felmentése után ez a pszichiáter minden jogi és szakmai következmény nélkül praktizálhat tovább?
E kérdések rövid megválaszolása nélkül nem lehet megérteni az ECT jelenségét, azt, miként lehet egy ilyen barbár középkori módszert gyógyeljárásnak tekinteni és gátlástalanul alkalmazni. Az ECT szimbolikusan megtestesíti azt, hogy a pszichiátria nem tudományos alapon működik és elsődleges célja a szociális kontrol.

A pszichiátria történeti gyökerei

Minden korban voltak olyan emberek, akiket környezetük őrültnek tekintett. Az őrületre sokféle magyarázat volt, ártó szellemek, isten büntetése, az idegek gyengesége. De egészen a 17. századig a nyugati társadalom meglehetősen toleráns volt a "bolondokkal" szemben. Szabadon járhattak-kelhettek, az elmeháborodottság része volt a mindennapi életnek. Az európai országok államigazgatásának egyre fokozódó szervezettségével azonban előbb-utóbb minden országban eljött a pillanat, amikortól a "furcsa" emberek begyűjtötték és őrizték. Michele Foucault ezt a "nagy bezárásnak" nevezte el. Nem csupán elmebetegeket, de mindenféle más, antiszociálisnak ítélt elemeket, mint prostituáltakat, nyomorékokat, szifiliszeseket, kiugrott papokat, és egyéb "zavartkeltő" egyéneket is begyűjtöttek, és a külvilágtól elzártan őrizték őket. "E házaknak semminemű orvosi rendeltetésük nem volt, nem azért fogadták be az embereket, hogy ápolják őket, hanem azért, mert az illető már nem lehet a társadalom része, számára ez már tilos volt", írta Foucault. A civilizáció folyamata lényegében a társadalmi szervezettség fokozatos kibontakozása, melynek során az egyén a társadalmi intézmények egyre szigorúbb ellenőrzése alá kerül. A civilizáció folyamata a szervezettség és rendteremtés folyamata. Míg Franciaországban XIV. Lajos rendelete alapján szedték össze a "zavaró elemeket", Angliában egyfajta "tébolyipar" keretében elsősorban magánintézményekben tartották az elmeháborodottakat. A kor gondolkodására jellemző volt, ahogy egy neves orvos írt a "Két értekezés a vadállati lélekről" című könyvében:

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.