Forrás: Sue Dengate: Food additives showing their true colours. Clean Food Organic. 2008, 114-124.
Fordította: Váradi Judit
Az ételeket ellenőrző hatóságok szerint az ételszínezékek és más adalékanyagok biztonságosak, jóváhagyásuk előtt alaposan tesztelik azokat. Azt általában elfelejtik megemlíteni, hogy ezek az alapos vizsgálatok nem terjednek ki a viselkedési toxikológiára, vagyis nem vizsgálják azt, hogy az adalékanyagok befolyásolják-e a viselkedést, vagy a tanulási képességeket, különösen gyermekeknél. Sajnos befolyásolják, és egyes becslések szerint a hiperaktivitás diagnózisú gyerekek 60-70%-ának a tünetei az élelmi adalékanyagoknak köszönhetők.
Mióta az 1970-es években széles körben elterjedt a feldolgozott ételek fogyasztása, az ellenőrző hatóságok egyszerűen nem törődnek az adalékanyagok viselkedésre gyakorolt hatásával. Ez 2008 áprilisában változott meg drámai módon, amikor az angol élelmiszervizsgáló hatóságok hat mesterséges színezék használatának önkéntes korlátozását javasolták, mivel azok rossz hatással voltak a gyermekek viselkedésére és tanulására. Ez volt az első eset, hogy a hatóságok komolyan vették a viselkedési toxikológiát.
Mik is azok a mesterséges színezékek?
A feldolgozott élelmiszeripar abban a formában, ahogy ma ismerjük, Amerikában kezdődött a 20. században, a finomított pektin felfedezésével, ami lehetővé tette, hogy dzsemmet és zselét állítsanak elő olcsón, cukorból s vízből. Mesterséges színezékeket és aromákat használtak fel, úgy, hogy a valódi gyümölcsöt ki is lehetett hagyni, így csökkentve a költségeket. Eredetileg a mesterséges színezéket kátrányból állították elő. Noha manapság már szintetikusan állítják elő, még ma is gyakran úgy hivatkoznak rá, mint kátrány származékra. Egy speciális kémiai szerkezetű "azo" nevű színezék nagy valószínűséggel asztmát, csalánkiütést és szénanáthát okoz az arra fogékony fogyasztóknál. Az azo színezékek voltak az első adalékanyagok, amelyek ártalmasságát felismerték, és sokat be is tiltottak karcinogen hatásuk miatt. Egyes kutatók arra gyanakodnak, hogy valamennyi azo színezék karcinogén lehet. A mesterséges színezékeknek más káros hatásai is lehetnek, mint pl. allergiás reakciók a patent kék és az indigó kármin színezékekre, melyeket diagnosztikus közegként a nyirokerek megfestésére használnak.
Természetes színezékek
A fogyasztók mesterséges színezékek iránti gyanakodásának köszönhetően az élelmiszerkutatók folyamatosan keresik a természetes úton, növényekből, állatokból, vagy ásványokból előállítható új színezékeket. Az elmúlt 10 évben sok új színezéket vezettek be, pl. nagy publicitást kapott a természetes kék Smarties új színezéke (cianobaktérium -kékmoszat- származék). A természetes színezékek többe kerülnek, mivel nem laboratóriumban állítják elő őket. Az élelmiszeriparban olyan sok színezéket használnak fel, hogy lehetetlenség valamennyit természetes forrásból fedezni. A "természetes" megjelölés nem garantálja a biztonságot. A természetes annatto festék (16ob) a mesterséges színezékekhez hasonló allergiás reakciót válthat ki. Egy vizsgálatban, ahol 60 csalánkiütéses beteget vizsgáltak, többen mutattak allergiás reakciót az annatto-ra mint bármely mesterséges színezékre. Viselkedés zavarokat okozhat, asztmát, bőrkiütést, kisgyermekeknél fejrázást, mely panaszról nemigen tettek említést a szülőknek írt könyvek az 1970-es évekig. Idősebb gyermekek később el tudták magyarázni, hogy azért rángatták a fejüket, mert a fejfájásuktól (amit az annatto okozott) így próbáltak szabadulni.
Természetes ételek színezékei
A természetes színezékek nem feltétlenül alkalmasak a szerves élelmiszerekben való használatra, mivel a "természetes" azt jelenti, hogy mind a forrásnak, mind pedig az előállítás folyamatának természetesnek kell lennie. Amellett, hogy az előállítás során vegyszereket használnak, a természetes színezékekkel kapcsolatos aggodalmak a genetikailag módosított alkotórészek és az 5 százalékos feliratozási kiskapu miatt fogalmazódtak meg. Ez azt jelenti, hogy ha a tartósítószerekhez hasonló adalékanyagokat használnak fel, ezeket nem kell feltüntetni az "alkotórészek" listáján, mivel a szín adalékanyag a végső terméknek kevesebb, mint öt százalékát teszi ki. Vitatkoznak olyan összetevők biztonságosságát illetően is, mint az alumínium és a szalicilátok.
A vegyszerek ártalmas hatása az adagtól függ. Noha a színezékek a természetben is léteznek, amikor koncentrált kivonatokat használnak fel, esetleg sokkal nagyobb dózisban kerül a szervezetbe, mint természetes formában. Például a canthaxanthin túl nagy adagban (E161g) okozhat retina foltokat, fényérzékenységet, a szürkületi látás romlását és lassabb alkalmazkodást a sötétséghez. Bármilyen kicsiny mennyiségű ételszínezéket is használnak fel a savanyúságokban, mártásokban, cukrászsüteményekben, egyes fogyasztók kivételes módon reagálhatnak ezekre.
Valamennyi ételszínezék közül a leggyakrabban felhasznált a karamell színezék, melyet a színezékanyagok 98 százalékában megtalálhatunk. Felhasználják az ételek és italok széles választékában, a kóla italokban, a mártásokban és egyéb barna ételekben, a brandyben, a whiskyben.
A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre
kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen
feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.
Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
|
| |||||||||||||||||||||