Szendi Gábor
Endometriózis és paleo

Az endometriózis meglepően sok nőt érint, sokan nem is tudják, hogy fájdalmas menstruációjuk, medencetáji fájdalmaik ebből fakadnak. Meglepően kevés vizsgálat van, amely a táplálkozás és az endometriózis kapcsolatát vizsgálja, holott az a tény, hogy a 19-20. század során vált gyakorivá ez a betegség, azt sugallja, hogy a nyugati ember megváltozott táplálkozása is kapcsolatban kell legyen az endometriózis kialakulásával és fennmaradásával.

Az endometriózis rendkívül gyakori, becslések szerint a termékeny korban lévő nők 10-20%-át érinti, és a meddőségi esetek 30-50%-a endometriózis miatt alakul ki. Az endometriózis jellegzetes tünete a fájdalmas menstruáció, a medencetáji fájdalmak és a meddőség. A medencetáji fájdalmakat tapasztalók 80%-ánál endometriózis áll a háttérben.
Az endometriózist 1690-ben említik először, majd az endometriózist és az adenomyosist anatómiailag Carl von Rokitansky írta le a 19. században. A teljes leírás azonban Thomas Cullen adta meg 1920-ban, és John A. Sampson fogalmazta meg az endometriózis kialakulásának első teóriáját, a retrográd menstruációt[1]. Amikor egy betegség megjelenik a szakirodalomban, azaz leírják, és kutatni kezdik, az mindig annak a jele, hogy a betegség gyakorivá kezdett válni. Az endometriózist ezért modernkor, civilizációs betegségnek tekinthetjük. Mivel igen gyakran meddőséggel jár, öröklődni sem tud, így az a tény, hogy a nyugati társadalmakban nagy számban fordul elő, míg a természeti népeknél ritka, vagy ismeretlen, joggal tételezhető fel, hogy olyan hatásokra alakul ki, amelyek speciálisan a nyugati társadalmat jellemzik.
Az endometriózis korai elmélete a "retrográd menstruáció" (befelé menstruálás) volt: eszerint menstruációkor a méhsejteket tartalmazó vér nem távozik, hanem a méhkürtön át a hasűrbe jut, s ott a méhből származó sejtek megtapadnak, és osztódni kezdenek. Az elmélet ellen szól, hogy a nők 70-90%-nál előfordul ilyen "befelé" menstruálás, mégsem lesz minden nőnek endometriózisa. Önmagában tehát a retrográd menstruáció nem lehet oka az endometriózisnak, feltételezik, hogy pl. az immunrendszer gyengesége és a lokális gyulladás teszi lehetővé, hogy a méhből kiszabadult sejtek megtapadjanak, és osztódni kezdjenek[2].
Az egyik legnépszerűbb modern teória szerint a vegyipar melléktermékeként keletkező dioxin és dioxinszerű anyagok hormonszerű hatásai felelősek az endometriózis gyakorivá válásáért. Ez összhangban van a modern ember paranoiájával, amely mindenért a környezetszennyezést hibáztatja. A dioxin-hipotézist alátámasztani látszik az, hogy majmoknál dioxin hatására nagy arányban alakul ki endometriózis.
A dioxin és dioxinszerű anyagok felhalmozódnak az élő szervezetekben, és amikor az ember elfogyasztja az állati húsokat, tejet, tejterméket és tojást, akkor a bevitt dioxin elraktározódik az emberi szervezet zsírsejtjeiben.
A dioxinnak kétségtelen lehet szerepe az endometriózis kialakulásában, azonban rengeteg dolog ellentmond annak, hogy önmagában a dioxin volna felelős az endometriózis járványért.

Először is, amikor az endometriózis megjelent a 19. század közepe táján, a dioxin nem játszott még akkora szerepet az emberi környezetben, mint manapság.
Mivel a dioxin az emberi zsírszövetekben halmozódik fel, azt várnák, hogy a túlsúly és elhízottság fokozott kockázatot jelent endometriózisra. A vizsgálatok azonban ismételten az ellenkezőjét mutatták ki: endometriózisban általában az átlagnál alacsonyabb a BMI, mi több, kifejezetten sovány alkatú nők vannak nagyobb veszélynek kitéve[3].
A dioxin teóriát látszik alátámasztani az, hogy egy 2004-es vizsgálat szerint a sok vörös húst fogyasztók körében kétszeres a kockázat az endometriózisra[4]. A vizsgálat eredményei azonban erősen vitathatók, többek közt, mert nem mérték az egyes élelmianyagok elfogyasztott mennyiségét. Továbbá a mérések szerint a legtöbb dioxin a halakban, a tejben és a tejtermékekben található. Ebben a vizsgálatban ezek az élelmianyagok mégsem jelentek meg kockázatként - ami ismerve a tej és tejtermékek nyugati étrendben betöltött nagy szerepét - erősen kétségessé teszi a vizsgálat következtetéseit.
Az ilyen vizsgálatokban gyakori hiba, hogy a vizsgált élelmiszerrel együtt fogyasztott élelmi anyagok okozzák a vizsgált élelmiszernek tulajdonított hatást. A húst ugyanis gyakran fogyasztják kenyérrel, burgonyával, rizzsel, tésztafélékkel.

A dioxin-teóriára a végső csapást egy összefoglaló elemzés mérte. Sun-Wei Guo 2004-ben áttekintette az addig megjelent állat és embervizsgálatokat, amelyek az endometriózis-dioxin kapcsolatot voltak hivatottak igazolni[44]. Kimutatta, hogy sem az állatvizsgálatok, sem az embereket végzett epidemiológiai vizsgálatok nem támasztják alá az endometriózis dioxin-elméletét. Még az olaszországi Sevesoban 1976-ban bekövetkezett dioxin szennyezés hatását 20 éven át követő vizsgálat sem talált szignifikáns kapcsolatot a szervezet dioxin szintje és az endometriózis kialakulása között. Guo zárszavában óva int attól, hogy a dioxin-elméleten tovább lovagoljanak, mert ez csak eltereli a figyelmet az endometriózis valódi okainak kutatásáról. A dioxin-teória alapján olyan étrendi ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyből száműzik a húsokat, mint a legtöbb dioxint tartalmazó élelmiszereket. Magyarán legyen mindenki vegetáriánus, ha el akarja kerülni az endometriózist. A vegetarianizmussal kapcsolatban azonban még senki nem bizonyította be, hogy védene az endometriózissal szemben, míg a vegetarianizmus meglehetősen kockázatos vállalkozás, különösen gyermekkorban.

Mi lehet az endometriózis valódi oka?

Két fontos megfigyelést kell fontolóra vennünk. Az egyik, hogy az endometriózis ösztrogénfüggő probléma, azaz minél magasabb valakiben a szabad ösztrogén szint, annál aktívabb az endometriózis. A másik fontos megfigyelés, hogy az endometriózis szoros kapcsolatot mutat a gyulladással, mondhatni, gyulladásos természetű betegség.

Ha összehasonlítjuk a természeti népek és a nyugati nők nemi hormon szintjét, azt láthatjuk, hogy a nyugati táplálkozást folytató nőknek jóval magasabbak a nemi hormon szintjeik.

(forrás:[5])

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.