Loren Cordain:
A magas fehérjetartalmú táplálkozás terápiás hatásainak evolúciós alapja.

Bevezető

Bár az emberiség érdeklődése több ezer éve fordul a táplálkozás és az egészség felé, a táplálkozás szervezett és tudományos vizsgálata még elég fiatal terület. A világ első kizárólag táplálkozással foglalkozó tudományos folyóirata, a The Journal of Nutrition például csak 1928 óta jelenik meg. Más ismert táplálkozástudományi folyóiratok még ennél is rövidebb múltra tekintenek vissza: a The British Journal of Nutrition 1947 óta, a The American Journal of Clinical Nutrition 1954 óta, és a The European Journal of Clinical Nutrition 1988 óta létezik. Az első vitamint 1912-ben "fedezték fel", és az utolsót, a B12-t 1948-ban azonosították. Az a tudományos tétel, hogy az omega 3 zsírsavak pozitívan hatnak az egészségre, az 1970-es évek végefelé született, és a táplálékok glikémiás index szerinti beosztása csak 1981 óta létezik.
A táplálkozástudomány nemcsak hogy új, de nagyon vitás terület is, állandóan változó nézőpontokkal a közegészséget érintő fontos és kevésbé fontos kérdésekben. 1996-ban például az American Society for Clinical Nutrition (ASCN) és az American Institute of Nutrition (AIN) egy szakértői munkacsoportja megjelentetett egy hivatalos álláspontot képviselő tanulmányt a transzzsírokról, amely kijelenti, hogy:
"Nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a transzzsírsavak fogyasztása a szívkoszorúér betegség rizikó faktora lenne. "
Ha előretekerünk hat rövid évvel későbbre, 2002-ben a National Academy of Sciences, Institute of Medicine beszámolója a transzzsírsavakról ezt közli:
"Mivel a tranzsírfogyasztás és az össz- és LDL koleszterin koncentrációja, és ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek emelkedett rizikója között egyenes összefüggés van, a Food and Nutrition Board azt ajánlja, hogy a megfelelő táplálkozás mellett a transzzsírsav fogyasztás a lehető legalacsonyabb legyen".
Ezek a táplálkozással és egészséggel kapcsolatos teljes fordulatok és véleményváltozások mindennaposak a tudományos, kormányzati és orvosi körökben. Az egészséges táplálkozásra vonatkozó hivatalos amerikai kormányzati ajánlások a "My Pyramid" programban vázoltak. Ez az ajánlás nemrég váltotta fel a "Food Pyramid"-ot, és a Harvard School of Public Health tudósai mindkettőt élesen bírálták táplálkozástani hiányosságaiért. Az American Heart Association (AHA) tanácsa szerint a szívkoszorúér megbetegedések kockázatának csökkentéséhez az összenergia bevitelnek maximum 30%-a lehet zsír, kevesebb, mint 10%-a telített zsír, naponta maximum 300 mg koleszterin és hetente minimum kétszer javasolt a halfogyasztás. Ugyan hasonló ajánlások szerepelnek a "My Pyramid"-ban, szerzői nem javasolják a heti rendszerességű halfogyasztást, mert úgy érzik, hogy csak "korlátozott" információ áll rendelkezésünkre az omega3 zsírsav szív- és érrendszeri betegségeket megelőző szerepéről. Meglepő módon, mindkét tanácsadó testület lényegében ugyanazokból a személyekből áll. Legalább 30 millió amerikai követte Dr. Atkins tanácsát, mely szerint együnk több zsírt és húst a fogyás érdekében. Ezzel szöges ellentétben, Dean Ornish azt állítja, hogy a zsír és a hús rákot, szívbetegséget és elhízást okoz, és mindannyian sokkal egészségesebbek lennénk, ha szigorú vegetáriánus diétát követnénk. Kinek van igaza és ki téved? Hogy lehet eligazodni ebben a nyilvánvaló zűrzavarban, az egymásnak ellentmondó tények, vélemények és elméletek között?
Az érettebb és kialakultabb tudományterületeken léteznek általános paradigmák, amelyek a tudósokat, kísérleteit és feltevéseik felállítása során gyümölcsöző végeredményhez vezetik. Például a kozmológiában (az univerzum vizsgálata) a vezető paradigma az ősrobbanás, vagyis a "Nagy Bumm" elmélet, amely szerint az univerzum egy hatalmas robbanással keletkezett és azóta folymatosan tágul. A geológiában a "Kontinentális sodródás" modell szerint valamikor az összes kontinens összefüggő földtömeget alkotott, amely fokozatosan szakadt szét, kialakítván a ma létező földrészeket. A tudósok nem tudnak mindent a világegyetem működéséről, de az, hogy folyamatosan tágul, abszolút megkérdőjelezhetetlen. Ez a központi tudás azután vezető mintaként szolgál, lehetővé téve a tudósok számára a pontosabb és tájékozottabb hipotézisek felállítását a még felfedezendő összetevőkről.

A humán táplálkozás tudománya egyelőre éretlen terület, mert nincs egy általánosan elfogadott, egyesítő paradigmája. Nem meglepő, hogy egy mindent átfogó és vezető minta nélkül káosz, ellentmondás és zavarodottság uralja a területet. Theodosius Dobzhansky (1900-1975), a híres orosz genetikus kutató szerint: "A biológiában semminek nincs értelme evolúciós kontextus nélkül". Valóban, a táplálkozástanban sincs semminek értelme, mert a legtöbb táplálkozástudósnak kevés vagy semmilyen humán evolúciós elméleti képzettsége sincs. A táplálkozási szakemberek ugyanazokkal a problémákkal állnak szemben, mint bárki, aki evolúciós modell nélkül próbálja értelmezni a biológiát: töredezett információ és összefüggéstelen adatértelmezés.

Az összes humán táplálkozási szükséglet, csakúgy, mint minden élő organizmusé, végsősoron genetikailag meghatározott. A legtöbb táplálkozási szakember tudatában van ennek az alapkoncepciónak; de nem értékelik kellőképpen a természetes kiválasztódás folyamatát, amely egyedülállóan formálta az emberi faj táplálkozási szükségleteit. Annak az ősi környezetnek az alapos vizsgálatával, amelyben az emberi genom kialakult, megérthetjük mai szükségleteinket, és azonosíthatjuk azokat a táplálékokat és étrendeket, amelyekre a természetes szelekció során adaptálódtunk. Ezt a megértést azután rendező elvként alkalmazhatjuk a humán biológia és táplálkozástudomány kísérleti és epidemológiai vizsgálatainak értelmezéséhez.

A táplálékfehérje talány:
Mennyi az elég?

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.