A méhnyakrák elleni oltásról
Megjelent: Ideál Magazin 2010 ápr-május 52-54.old.
A méhnyakrák a világstatisztikák szerint a második leggyakoribb rákfajta, azonban ez leginkább az elmaradott országokban igaz, ahol nincs vagy csak szűk réteget érint a szűrés. Hazánkban az évi, mindenféle okból bekövetkező 120-140 000 halálesetből a méhnyakrák ötszázért felelős, ez az összhalálozás 0,4 %-a. Ez nézőpont függvényében sok is, kevés is.
A humán papilloma vírusnak (HPV) körülbelül 100-120 fajtáját ismerik, ebből kb. 40 fertőzi meg a nemi szerveket. A nemi szerveket megfertőző HPV-ket kis és nagy rákkockázatot képviselő típusokra szokták osztani. A tizenöt nagy kockázatú HPV a következő: 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 68, 73, és 82. A legnagyobb kockázatot képviselőnek a 16-os, a 18-as, a 31es, a 33-as és a 45-ös típust tekintik.
Mivel a méhnyakrákos szövetekben 50-80%-ban ki lehet mutatni HPV fertőzést, ezért feltételezik, hogy ennek szerepe lehet a méhnyakrák kialakulásában. A vizsgálatok nem találtak egyértelmű kapcsolatot a fertőzöttség mértéke és a méhnyak sejtek elfajulása között, pl. egy összefoglaló tanulmány 17 vizsgálatot talált, amely szerint a rákos elfajulás mértékét összefüggött a fertőzöttség mértékével, ám másik 25 vizsgálat ezt cáfolta. A HPV fertőzöttség tehát nem elégséges oka, csak valószínűsítő feltétele a méhnyakráknak.
Létezik méhnyakrák HPV fertőzöttség nélkül is, és a méhnyakrák erős családi halmozódást mutat. Ikervizsgálatok komoly genetikai fogékonyságot jeleznek, és a gyorsan kialakuló méhnyakrákos betegeknél nyolcszor valószínűbb, hogy a felmenők közt volt méhnyakrákos. A méhnyakrák kialakulásának valószínűségét fokozza a fogamzásgátló tabletták szedése és a dohányzás is.
A méhnyakrák szűrésen a sejtek elváltozását súlyosságuk szerint CIN1, CIN2 és CIN3 típusba sorolják (CIN=Cervical Intraepithelial Neoplasia, azaz Méhnyaki Hámon belüli Sejtburjánzás). Ezek a kategóriák azonban meglehetősen bizonytalanok, a CIN2 típusú elváltozások 40-50%-a, de még a rák előfutárának tekintett CIN3 is nem ritkán spontán megszűnik. Egy 13 éves követéses vizsgálatban a CIN3 esetek 14%-a fejlődött tovább rákká, 61%-uk nem változott, 25%-uk viszont eltűnt. Mivel az egyes CIN fázisokban egyre nő a HPV fertőzöttek aránya, ez arra utalhat, hogy nem maga a HPV okozza a sejtek elfajulását, csupán nagymértékben hozzájárulhat az elfajult sejtek elrákosodásához.
A nemi életet megkezdő nők többsége, becslések szerint 75-90%-a, előbb vagy utóbb HPV fertőzötté válik. Azonban a vizsgálatok azt mutatják, hogy a HPV fertőzöttnek talált nők 90%-a 6-24 hónapon belüli második vizsgálaton már HPV-mentes, vagyis normálisan az immunrendszer a HPV vírusokat sikeresen megsemmisíti. A kutatások azt jelzik, hogy a HPV vírus akkor fokozza a méhnyakrák kialakulásának kockázatát, ha a gyenge immunrendszer miatt a fertőzés állandósul. A immunrendszer gyengeségének sok oka lehet. Pl. a dohányzók bizonyítottan tovább maradnak fertőzöttek, és szervezetük kisebb valószínűséggel küzdi le a fertőzést.
A szakirodalom szerint hazánkban és Nyugat-Európában a HPV fertőzöttség 7.5-11.3% közt mozog. Adott pillanatban a nők 1.6%-a fertőzött a HPV-16-al és 0.7%-a HPV-18-al.
A HPV oltásról
A HPV elleni oltás alapvetően remek elképzelés, a konkrét megvalósítással azonban rengeteg aggály és kétely merült fel.
Két oltás ismert, a Gardasil a 6, 11, 16 és 18 HPV vírusok ellen fejlesztették ki. A 6 és 11 HPV vírus szemölcsöket okoz. A Cervarix a 16 és 18 HPV vírusok ellen nyújt a gyártó szerint védelmet. Mindkét oltást háromszor kell beadni. Mindkét oltás igen költséges. Persze az egészség minden pénzt megér, a korlátozott erőforrások miatt azonban mindig mérlegre kell tenni, mik a várható előnyök és kockázatok. A két oltást gyártó cég minden létező marketing eszközt és befolyásgyakorlást igénybe vett és vesz, hogy meggyőzze az embereket és kormányokat arról, az oltással milliók életét mentik meg. Amerikában pl. a gyártók elérték, hogy már 2006-tól rutinszerűen adják az oltást 10-11 éves kislányoknak, miközben csak 2007 májusában jelent meg az első vizsgálat arról, hogy az oltás valóban csökkenti a méhnyak sejtek elfajulását.
Kérdések és kételyek
A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre
kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen
feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.
Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
|
| |||||||||||||||||||||