A könnyes szemű próféta az örök szeretetet hirdeti, a pszichiáter azt dörgi, hogy "köpd le és hagyd ott", a média a sztárok válásain csámcsog, az átlagember pedig a kölcsönlakásban, a raktárban, a presszó vécéjében letudja a nagy kalandot. Variációk egy témára.
Gyerekkoromban mintha keményebbek lettek volna a telek és hűségesebbek lettek volna az emberek. Vagy minden kor felnőttjei látják, amit a mindenkori gyermekek elől elfednek: az örök harcot férfi és nő között? Fiatal korban még természetesnek tűnnek a szakítások, hiszen az emberek még keresik az "igazit". Aztán meg rezignáltan halljuk, hogy "nem jó a házassága", és megértjük, hogy félrelép. És az ötvenes évekbe lépve egyszer csak magára hagyott kétségbeesett, vagy bosszút lihegő asszonyokat látunk, akiket férje éppen elhagyott egy fiatal nőért. Tessék mondani, mire készüljünk tíz év múlva?
A megrázó történetek könnyen sugallhatják, hogy a világ erkölcsi romlásába rohan, vége az illúzióknak, az emberek mind megőrültek és már csak az üres hedonizmus élteti őket.
De vegyük csak fel az evolúció szemüvegét, s máris tisztábban fogunk látni. A világ folyásának mindig sok olvasata van. Az oroszlán által széttépett gazella nézőpontjából is elmesélhetjük a történteket, de az oroszlánnak is lesz egy verziója. Ha a hűtlenséget, válást az elhagyottak hangján hallgatjuk meg, szörnyű igazságtalanságokról, galádságokról és fájdalomról hallunk. Hogy legszebb éveiket a másikra áldozták, és most ez a hála. Hogy csak kihasználták őket, csak tűrtek évtizedeken át, és most leamortizálva itt hagyják őket.
De a másik oldal hangja harcias, ott jogokra és sérelmekre hivatkoznak. Lehet itt igazságot tenni? Kell itt igazságot tenni? Vagy rossz a kérdésfeltevés?
Az evolúciót a természetes szelekció irányítja. A sikerességet a gének elterjedtségével és nem az egyén boldogságával mérjük. A legboldogtalanabb még lehet a legsikeresebb is. A legsikeresebb, mert van tíz gyereke, de a legboldogtalanabb, mert tíz gyermeke és férje elhagyták, és öregek otthonában végzi.
Hűség és hűtlenség erkölcsi kategóriák. Az erkölcs közösségi-társadalmi érdekek megfogalmazása az egyénnel szemben. De az erkölcs önállósul és túléli önmagát, miközben a világ és benne az ember folytonosan változik. Amikor az ideológia és az élet elszakadnak egymástól, anómia alakul ki. Az anómia mindig egy új rend születésének kezdete. Most valahol itt tartunk. Anómia már van, új rend még nincs. De kezdjük az elejétől.
A kőkorszaki párkapcsolat
Férfi és nő kapcsolatát a szaporodásban betöltött eltérő szerepük miatt bonyolult trükkökön keresztül szabályozta be az evolúció. A férfinek a sikeres szaporodáshoz pár perc is elég volna, míg a nőre kilenc hónap, majd több éves szoptatás és nevelés vár. Mivel az embergyerek az állatokhoz képest koraszülötten, vagyis életképtelenül jön a világra, olyan extra gondoskodást igényel, amely a férfi segítsége nélkül nem valósulhat meg. A férfi "maradásra bírását" a természet több módszerrel is elősegíti. Először is a nők rejtett ovulációja, vagyis termékenységük felismerhetetlensége miatt a férfinek tartósan a nővel kell maradnia, ha "el akarja találni" a fogékony időszakot. Ráadásul a nők úgy vannak "kitalálva", hogy lehetőleg csak hosszabb kapcsolatban essenek teherbe. S ha már a férfi kitart a nő mellett, igencsak érdekelt abban, hogy a nő valóban tőle és csakis tőle essen teherbe, különben más gyerekének fogja hordani az élelmet. Aztán meg itt van a szerelem. Ez 3-4 évig tart, és kölcsönös kizárólagosságot eredményez. A szerelem tehát az a hajtóerő, amely legalább addig együtt tart egy férfit és egy nőt, amíg a gyerek túl nem jut az első két-három éven. Innentől a nő kicsit szabadabb, s a feltevések szerint a nők kooperatív hajlamait és egymás iránt érzett mély kötődési képességüket a gyerekek közös felügyelete közben alakították ki.
A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre
kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen
feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.
Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.
Ajánlott olvasmány a témában:
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
|
| |||||||||||||||||||||