Szendi Gábor:
A velencei Karnevál

A karnevál egy végtelen történet, annyi olvasatban, ahány szereplője van, nincs vége és nincs eleje, az egész csak történetek, emlékek, színfoltok, felbukkanó alakok kavalkádja, az "emberiség tudattalanja".
A Karnevál kialakulásának sincs igazán hiteles története. Az egyik verzió szerint a velenceiek azt ünneplik minden évben, hogy 1162-ben legyőzték, és börtönbe vetették a császárhű Ulrico-t, Aquileia pátriárkáját és 12 pap szövetségesét, akik szövetkeztek a Velencei Köztársaság ellen. Ulrico-t csak annak fejében engedték el, hogy minden évben 12 kosár kenyeret, 12 disznót és egy bikát adott szabadságáért cserébe. De mintha az egész csak ürügy lenne a kérkedésre és mulatságra: évszázadokon át az üldözött, majd a dózse előtt, a Szent Márk téren lefejezett, vagy kutyákkal széttépetett bika volt Ulrico, és a 12 leölt malac voltak szövetségesei. Mára a kedvelt bikakergetés szokásává szelídült a véres hagyomány.
A Karneválról azonban már sokkal korábbi feljegyzések is vannak, s történetileg hitelesebben hangzik, hogy a karnevál valójában a görög Dionüszosz ünnepek és a római Szaturnáliák és Lupercalia továbbélése. A Velencei Karnevál hagyományosan karácsony másnapján kezdődik és Húshagyó Keddig tart. A karnevál idejére esik a decemberben tartott Szaturnáliák, majd a kis Dionüszia, végül a rómaiak február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepsége. A Szaturnáliák ősrégi latin népünnep volt, a boldog aranykorra való emlékezés, amikor még Szaturnus uralkodott a Földön. Mindben közös volt a tobzódó életöröm, szerelem, vidámság, s a halál kicsúfolása. Cirkusz, gladiátorjáték, színház, jelmezes felvonulások, tivornyázás, móka, kacagás. A karnevál eltöröl minden szabályt, kötelmet, társadalmi különbséget, álarcban minden ember egyenlő. A karnevál szó maga is római eredetű, a Lupercalia-ünnepen a római utcákon álarcos felvonulók húzta kerekeken guruló, hajó formájú szekér neve volt carrus navalis. De ahova fordulunk, annyi magyarázat. A korai középkorban is tovább éltek az álarcos, állatjelmezes felvonulások, melyeket a katolikus egyház pogány szokásként először megpróbált kiirtani, majd inkább a hit szolgálatába állította. Így alakult ki, hogy a karnevál, vagy farsang Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart, s a nagy eszem-iszom dínom-dánom az ezt követő Nagyböjtre készítette fel a polgárokat: mindent meg kellett enni, hogy meg ne romoljon, ki kellett tombolni magukat, hogy aztán kegyes életet tudjanak élni. A karnevál szó másik etimológiája is erre épít; mivel a Húshagyó Kedd a Karnevál zárónapja, a szó eszerint a latin carnem levare, "a hús elhagyása" kifejezésből alakult ki.

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.