Loren Cordain:
A köszvény és a paleo táplálkozás

A legtöbb paleo olvasó jól ismeri a metabolikus szindrómát és az öt klasszikus zavart, amelyből ez áll:

1, magas vérnyomás; 2, II-es típusú cukorbetegség (vagy azt megelőző állapot); 3, koszorúér elmeszesedés; 4, elhízottság; 5, vérzsírok rossz összetétele (azaz emelkedett trigliceridszint, emelkedett kis sűrűségű LDL koleszterin és csökkent HDL koleszterin)

Egy további betegség, ami a metabolikus szindrómában szenvedő betegeknél előfordul, az a köszvény (1). Következésképen olykor úgy tekintik a köszvényt, mint az inzulinrezisztencia következményét, amely a metabolikus szindróma része (2). Ebben a cikkben ki fogom mutatni, miért olyan gyakori a köszvény inzulinrezisztenciában. Talán még fontosabb, hogy azt is ki fogom mutatni, miért hatástalan az, ahogy a jelenleg érvényben lévő étkezési ajánlások a köszvényt kezelni javasolják, és mi az a sokkal jobb táplálkozási stratégia, amely enyhíti ill. megelőzi a köszvény kialakulását. Ezt a táplálkozási elvet nem csupán a legújabb gyakorlati tapasztalatok támogatják, de a genetikai és evolúciós érvek sokasága is, amelyek azt mutatják, hogy a humán genom, ahogy az ember sok húst kezdett enni, bizonyos genetikai mutációkon keresztül hatásosan kivédte a köszvényt.

Az ábra remekül összefoglalja azt, ahogy a legtöbb ember a köszvényre gondol: intenzív fájdalom és duzzanat a nagylábujjban. Az írásos feljegyzések szerint a köszvény az egyik legrégebbi emberi betegség, melyet már az egyiptomiak ismertek i.e. 2640-ben, és Hippokratész is leírta i.e. 5. században. Eredetileg a betegséget a gazdagsággal és jóléttel kötötték össze, ezért a "királyok betegségének és a betegségek királyának" nevezték (3). Az írott történelem során a köszvény olyanok életét keserítette meg, mint Nagy Sándor, Nagy Károly, VIII. Henrik, Benjamin Franklin, Alexander Hamilton, Alfred Lord Tennyson, Voltaire, Isaac Newton, Charles Darwin, Leonardo da Vinci, stb. (4). Történetileg a köszvényt összekötötték a jóléttel, bőséggel, s a nagyétkűségnek és az alkoholfogyasztásnak tulajdonították. Amint ez a táplálkozással kapcsolatos betegségekkel szokott lenni, sok bizonyítékunk van arra, hogy a köszvény a természeti népeknél vagy ismeretlen vagy rendkívül ritka (5-8), de amint átvették a nyugati táplálkozást, a köszvény gyakorisága gyorsan nőni kezdett körükben (9, 10). A köszvényt ma már nem tekintik a jólét és bőség betegségének, sokkal inkább a nyugati táplálkozás következményének (3, 11). A köszvény az USA-ban legalább 3.4 millió embert érint (12).

Köszvény: az alapok

A köszvény egy fájdalmas betegség, amely érintheti bármely izületet vagy a test bármely szövetét, de leggyakrabban a nagy lábujj lábközép csontjának izületében, a sarokban vagy a térdben jelentkezik (lásd. 2. ábra.)

2. ábra. A nagylábujj és a középső lábujjcsont köszvényes gyulladása

Amikor a húgysav koncentrációja túl magas a vérben (férfiakban >7.0 mg/dl, nőkben >6.0 mg/dl), a húgysav kristályok alakulnak ki és lerakódnak az izületekben, fájdalmat, duzzadást, gyulladást és merevséget okozva (11). A húgysav kristályok izületekben való folyamatos lerakódása tophusokat, azaz köszvényes csomókat hoz létre, amelyek koptatják és károsítják a velük érintkező csontokat. Így a köszvény közvetlen oka a vér emelkedett húgysavszintje (hiperurikémia). Ezt 1859 óta tudjuk Alfred Garrod könyvének, "A köszvény és reumatikus köszvény természete és kezelése" megjelenése óta (4). Talán még érdekesebb kedves olvasómnak, hogy a magas húgysavszint nem szükségképpen a közvetlen, hanem még inkább a végső oka a köszvénynek.

Az egyik leghíresebb köszvényes

A húgysav vérszintje olyan, mint egy bankszámla, a pénzügyi egyensúly azon múlik, mennyi a különbség a bevétel és a kiadás között. Hasonlóképen, a húgysav vérszintje is attól függ, mennyi lép be a véráramba és mennyi hagyja el azt. A véráramba kerülő húgysav mennyiségét az határozza meg, mennyit állít elő a máj, amely aztán azt a vérbe üríti. Hogy mennyi húgysav hagyja el a véráramlást, azt az határozza meg, milyen arányban választja ki a vese, és egy kevésbé meghatározó tényező, hogy milyen arányban bontják le a bélbaktériumok. Az összes köszvényes beteg több, mint 90%-ában a betegséget az okozza, hogy a veséjük nem tud megbirkózni a vér húgysav tartalmával, azaz keveset és lassabban választ ki, mint amilyen ütemben az a vérbe kerül a máj munkája révén (11).

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.