Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor: Másnaposság

A részegség időleges öngyilkosság.
A részegség időlegesBertrand Russell

Hogy miért iszik az ember alkoholt, arra a történelem során már sok válasz született. Az ókori népek a bort isteneiktől eredeztették, ki Ozirisztől, ki Dionüszosztól, és még a keresztények is bort isznak az Úrvacsora részeként. Az alkoholfogyasztásra persze sokkal prózaibb magyarázatok is vannak, s talán az Üvhadsereg jár a legközelebb az igazsághoz, amikor az alkoholt az ember állatiasságával hozza kapcsolatba. Hát persze ők nem az evolúció felől közelítették meg a jelenséget, s csak a végső konklúziójuk egyezik meg a modern evolúciós felfogással, mely szerint a gyümölcsevő emlősök ösztönös vonzalma az erjedt, tehát nagyobb energiatartalmú gyümölcsökhöz alapozta meg az alkohol iránti mély vonzalmat. Kétségtelen, hogy amire van az agyban receptor, s van hozzá a testben bontóenzim, annak a természetben is elő kell fordulnia, máskülönben miért is alakult volna ki. Az alkoholtartalmú gyümölcsökhöz való vonzalom tehát a túlélést szolgáló tulajdonságunk. Az alkohol tartalmú üvegek iránt vonzalom azonban már nem.

 

A másnaposság tudománya

Mert ami adaptív volt a természetes környezetben, az a vonás gyorsan az ember ellen fordult, amint képessé vált a természetet utánozni és meghaladni. A természet persze beépített egy védőmechanizmust is, ez a másnaposság. Míg az alkoholfogyasztás jutalmazó értékű, addig a másnaposság averzív hatású. A másnapos ember szomjas, pokolian fáj a feje, fájnak az izmai, fáradt, álmatlan, letargikus, szorong, izzad, zavarják a fény és hangingerek, koordinációs zavarai vannak, gyorsan ver a szíve, felmegy a vérnyomása, hányingere van, vagy hány. Tapasztaltabb olvasók a lap szélén kiegészíthetik a listát saját élményeikkel. Jogos a kérdés, ezek a tünetek miért is nem védenek meg minket a mértéktelen alkoholizálástól?

 

 

 

Ehhez kell egy kis biokémia. A torkunkon legördített italt felszívódás után rögtön az alkohol dehidrogénáz (ADH) nevű enzimrendszer veszi kezelésbe, és acetaldehiddé alakítja. Ez egy mérgező anyag, az alkohol okozta hosszú távú károsodásokért (májzsugor, Korsakoff szindróma, miegymás) is ez felelős. Az acetaldehidet aztán az acetaldehid-dehidrogénáz (ALDH) enzimrendszer bontja le ecetsavvá, ami aztán gyorsan tovább redukálódik vízre és széndioxidra (rosszabb verzióban hájként beépül). A másnaposság tüneteit részben az okozza, hogy az alkohol hatására csökken a vízvisszatartásért felelős hormon termelődése, és így a test rengeteg vizet veszít. Ez a dehidráció. Pl. az agy szó szerint elkezd zsugorodni, ebből ered többek közt a fejfájás. A tünetek másik nagy csoportjáért az acetaldehid felelős, amely mérgező hatású.
Na most, ha a természet jól működne, a másnaposság tüneteit nem másnap, hanem azonnal észlelnénk, és ez elrettentő erő volna. Honnan veszem én ezt? Onnan, hogy pontosan ez a helyzet az ázsiai országok lakóival. A kínai, japán vagy vietnámi emberek jó részében az ADH egy másik változata van (ADH2*2 ), amely nagyon gyorsan lebontja az alkoholt acetaldehiddé. Ez még nem volna akkora baj, ha az ALDH enzimrendszer egyik tagjával nem volna valami gikszer. Nevezetesen, hogy az ALDH2*2 csigalassúsággal bontja le a mérgező acetaldehidet. Ennek következtében az ázsiai emberek jó részében alkoholfogyasztásra kipirulás, szédülés, hányinger, fejfájás, fokozott szívverés, extrém álmosság és egyéb kellemetlen tünetek jelennek meg. Ez általában gátját veti a további alkoholizálásnak, sőt sokakat absztinensé tesz. A szakirodalom hibás génvariánsnak nevezi ezt a változatot, azonban elgondolkodtató, nem a kaukázusi típusra jellemző hatékonyabban bontó enzim-e a "hibás"? Mindenesetre, ha nincs a másnaposságnak közvetlen visszatartó ereje, könnyebben kialakul az alkoholfüggés, mert dominál az alkohol jutalmazó hatása. Jellemző módon az alkoholfüggést pontosan úgy gyógyítják, hogy Disulfiram nevű gyógyszerrel blokkolják az ALDH enzimrendszert, létrehozva azt az állapotot, amit az ázsiai ember a természet adományaként "élvezhet".

A másnaposság egyéb okai

Az alkohol nevű méreg megannyi egyéb zavart is okoz a szervezet működésében. A kiszáradás okozza a fejfájáson túl a szájszárazságot, az állandó szomjúságot, és a letargiát. Bár acetaldehid "másnap" már nem található a vérben, feltehető, hogy hatása elnyújtott.
Az alkohol lebomlás egy mellékterméke gátolja a máj cukorkibocsájtását, így alacsony vércukorszint alakul ki, amely fáradtságot, koncentrációs zavart, gyengeséget eredményez.
A dehidráció elektrolit-zavarokhoz is vezet, mert a szervezetből túl sok ásványi anyag ürül. Az alkohol közvetlenül irritálja gyomrot és a beleket, gyulladást idézve elő, és fokozza a gyomor-, epe-, hasnyálmirigy szekréciót, mindezek okozzák a hasi fájdalmakat, a hányingert és a hányást.
Mivel az alkohol összezavarja a szervezet biológiai ritmusait, így többek közt felszínessé és röviddé teszi az alvást, feltételezik, hogy egyfajta jet lag hatás jön létre, mint időzóna váltáskor.
A másnaposság tüneteit részben az alkoholmegvonás okozza. Az alkoholmegvonás tüneteit a szimpatikus idegrendszer túlműködése, vagyis az izgalmi hatások dominálják, innen a remegés, verejtékezés, heves szívdobogás, nyugtalanság. Az alkalmi ivóknál a közepes megvonási tünetek már egy tivornya után is jelentkeznek.
Érdemes megkapaszkodni, mielőtt tovább olvas, mert az italokban gyakran van metilalkohol, ami formaldehidre és hangyasavra bomlik le. Ez két igen mérgező vegyület, melyek nagy mennyiségben vakságot és halált okoznak. (A formaldehid ismerős lehet onnan, hogy a hullákat ebben tartósítják.) Metilalkohol különösen a whiskykben és konyakokban található. Mivel az alkohol, amíg jelen van a vérben, gátolja a metilalkohol lebomlását, ezért a metilalkohol bomlása később, a másnaposság tüneteinek jelentkezésekor történik meg. Ebből arra következtetnek, hogy a metilalkohol bomlástermékei ugyancsak hozzájárulnak a másnaposság tüneteihez.
A másnaposság tüneteihez jelentős mértékben hozzájárulnak az italokban található adalékanyagok, fermentációs termékek, színezékek, ízfokozók. Általános tapasztalat, hogy minél "színesebb" egy ital, annál rosszabb a másnaposság tőle. Így pl. a vörösbor utáni másnaposság rosszabb, mint a fehérbor utáni, a likőrök ártalmasabbak, mint a tiszta szeszek, és a whisky és konyak jobban "kiüt", mint a vodka. A másik nagy tapasztalat, hogy minél drágább az ital, annál tisztább, s minél tisztább, annál kevesebb utóhatása van.

A másnaposság kezelése

Amióta alkoholizálás van, azóta másnaposság is. Nagyjából innen datálódik az ellenszer keresése. A történelmi próbálkozások követésre érdemtelenek. A rómaiak bagolyfióka szemét, vagy nyers bagolytojást ettek, a görögök petrezselyem füzért hordtak, az asszírok mirhával ízesített fecskecsőr hamuját ették, míg a mongolok a paradicsomlébe bárányszemet pottyantottak. Valójában hasonló hatékonyságú -bár kevésbé bizarr- "tuti tippek" százával olvashatók könyvekben, férfimagazinokban és az Interneten.
Az egyik leggyakoribb megoldástípus a "kutyaharapást szőrével", vagyis hogy másnaposan igyunk valami kotyvalékot valamilyen alkohollal vegyítve. Minél borzalmasabb a keverék, annál hatásosabbnak tűnik. Ám szakértők egyhangúan tagadják a módszer hatásosságát, csak elnyújtja a másnaposságot. Hasonlóképen tévedés a kávé, amely csak fokozza a dehidrációt, és irritálja a gyomrot.

Aki halálbiztos módszert akar, legjobb, ha most feladja. Max Pittler és munkatársai 2005-ben a British Medical Journalban közöltek egy metaanalízist az összes elérhető vizsgálatról, amelyben valamely másnaposság elleni szert vizsgáltak, s arra következtettek, hogy ezidáig tudományosan semmilyen módszert nem igazoltak. Ettől még természetesen némelyik kezelés még működhet, de ezt mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia.

Ami biztosan használ, ha italozás előtt és alatt a felszívódást lassító zsíros ételeket eszünk, ha kiszáradás ellen minden ital után iszunk egy pohár vizet, ha csak világos italokat iszunk és kerüljük a sötéteket, ha nem keverjük az italfajtákat (pl. a szőlőből és gabonából készülteket), s ha óránként egy italt iszunk, időt hagyva szervezetünknek az alkohol lebontására. Érdemes fruktózt (gyümölcscukrot) fogyasztani mulatozás közben és után. A fruktóz segít az alkohol okozta metabolikus zavarok helyreállításában. Ugyancsak hasznos italozás után, lefekvés előtt iszunk egy nagy pohár enyhén sós vizet (só- és vízpótlás), ha eszünk valami édeset (a leesett vércukorszint emelésére) és veszünk egy forró fürdőt (az izmok kilazítására és az anyagcsere gyorsítására). Ajánlatos pótolni a magnéziumot, mert az alkoholizálás bizonyítottan magnéziumvesztéssel jár. A magnézium hatásos vérnyomáscsökkentő és migrén ellenes szer. A B-vitaminok és a C-vitamin pótlása ugyancsak segíthet. Az N-acetylcystein enyhítheti, vagy megelőzheti a másnaposságot azáltal, hogy semlegesíti acetaldehidet. Émelygésre ajánlott a gyömbér, régóta bevált tengeribetegségben és terhességi émelygésben is. Por alakban folyadékba keverve, vagy ostyába/kapszulába töltve.

Nem tanácsos fejfájásra aszpirint vagy nemszteroid gyulladásgátlót (a legtöbb fejfájáscsillapitó e csoportba tartozik) bevenni, mert csak ronthatják gyomorirritáló hatásukkal a másnaposságot. Paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítót pedig végkép ne szedjünk, mert az alkohollal kölcsönhatásban (de önmagában is!) májkárosodást okozhat.

Végül meg kell említenünk a KGB-pirulát, amit állítólag a hidegháborús években szovjet tudósok fejlesztettek ki, s egyesíti a másnaposság-tudomány minden felismerését. RU-21 néven árusítják sok országban (a baloldali képre kattinva most már hazánkban is kapható), ám az Interneten elérhető összetétele alapján bárki kikeverheti magának. A tabletta sokak szerint működik, jelentősen csökkentve a másnaposság tünetét.

Végül a tudomány mai állása szerint a másnaposság egyik leghatásosabb ellenszerének a mértékletesség vagy absztinencia tűnik.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre