Dr. Kilmer McCully:
Koleszterin

A koleszterin [a chole görögül epét, a stereos szilárdat jelent] egy állati és növényi zsírokban, különösen az epekőben, epében, vérben, agyszövetekben, tejben, tojássárgájában, májban, vesében, idegekben, elmeszesedett erekben, és a mellékvesében előforduló zsírszerű alkohol.

A koleszterin lipid, mely a szövetekből természetes oldószerrel, például kloroform-metanollal kivonható anyag. Amikor a lipid részpárlatát alkálival kezelik, a trigliceridek, foszfolipidek, szfingolipidek és lipoproteinek vízben oldódó anyaggá alakulnak át.

A koleszterin teória kezdetei és epidemiológiai megközelítése

Az ischémiás szívbetegség és a szívhalálozás '30-as '40-es évekre bekövetkező drámai növekedése nagy kihívást jelentett az orvostudomány és a közegészségügy számára. Mi a magyarázata a 10-30-szoros növekedésnek és hogyan lehetne megelőzni?

Kémiai összetételének köszönhetően azonban a koleszterin a részpárlatban marad az alkálikezelés után, tehát nem szappanosítható lipid. A koleszterin minden állati sejthártya normális alkotórészeként jelen lévő, ugyanakkor a növényekből hiányzó zsíralkohol.

A májban, a belekben és más szövetekben a koleszterin koenzim-A formában szintézis útján, acetátból jön létre összetett reakciósorozatok során, melyekben számos terpin jellegű segédanyag vesz részt, mint ahogyan azt Konrad Bloch és más kutatók már bizonyították.

A 19. század közepén Rudolf Virchow, a jelentős német patológus írta le először a folyamatot, melynek során az artériákban meszesedés jön létre. Ő az endoarteritis chronica deformans nodosa kifejezést használta a betegség meghatározásaként.

Leírása az érbelhártya gyulladásos elváltozásaival, zsíros beszűrődésével, az érfalak váladékos elváltozásaival, elrostosodásával, meszesedésével, és a kristálylerakódásos atheromával (zsírcsomó, kásadaganat) is foglalkozik. Úgy vélte, hogy az érbelhártya megváltozott áteresztőképessége a plazma megnövekedett átszűrődéséhez vezet és az érfal állapotának romlása során plazmazsírok rakódnak le. Ezt követően 1914-ben Ludwig Aschoff írt az ütőérben végbemenő atheromáról, melyet a koleszterinkristályok lerakódása okoz.

Vlagyimir Szergiusz Ignatovszkij, egy orvostant tanulmányozó, ismeretlen származású szentpétervári személy azzal a felvetéssel kezdett foglalkozni, hogy az érelmeszesedés Angliában olyan népcsoportokat érint, akik tehetősebb társadalmi osztályként több húst, tojást és tejterméket fogyasztanak. 1908-ban jelentést írt a fent említett ételek nyulakra, tehát egy növényevő fajra kifejtett hatásáról.

A nyulak ütőerében ahhoz hasonló lerakódást talált, mint amilyen az érelmeszesedésben szenvedő ember ütőerében figyelhető meg, mely lerakódásban lipid és koleszterinkristályok voltak jelen. Mivel a kísérleti étrend nagy mennyiségben tartalmazott állati fehérjét, azt állította, hogy a lerakódást fehérjemérgezés okozza.

1914-ben újabb szentpétervári kutató, Nyikolaj Anyicskov, döntött úgy, hogy növényi olajban oldott finomított koleszterinnel etet nyulakat, melynek eredményeként az állatok több szervében is koleszterinlerakódást figyelt meg, többek között az ütőér falán. Úgy vélte, hogy Ignatovszkij nyulainál a lerakódást a kísérleti étrend állati eredetű ételeiben jelen lévő koleszterin okozta. E kísérletek kétségkívül összefüggésben álltak az Aschoff és más kutatók által felfedezett, emberi meszes lerakódásokban található koleszterinkristállyal.

Az Egyesült Államokban egy Harry Newburgh nevű fiatal kutatót, aki a Massachusetts General Hospital intézményében tanult orvostudományi kutatástant, 1919-ben a University of Michigan Orvostudományi Kara az Egyesült Államokban elsőként alkalmazott teljes munkaidőben klinikai kutatóorvosként.

Newburgh úgy kívánta megismételni Ignatovszkij kutatását, hogy fehérjeforrásként húsport etet nyulakkal egy olyan étrend keretében, melyből természetes oldószerekkel minden zsírt és koleszterint eltávolítottak.

Arra az eredményre jutott, hogy akkor is lerakódás fejlődik ki a nyulak érfalán, ha a kísérleti étrend nem tartalmaz sem zsírt, sem pedig koleszterint, így hatásosan megcáfolta Anyicskov elméletét, mely szerint ezek az anyagok okozzák az erekben a lerakódást.

Ezt követően Newburgh egyenként különféle aminosavakat adott kutyáknak, nyulaknak és más állatoknak, mely kísérletek során továbbra is az érfal lerakódásait kutatta. Bár lerakódást nem figyelt meg, számos aminosavval kapcsolatban arra az eredményre jutott, hogy mérgező hatással van a vesére, mely később megalapozta a Newburgh-Marsh diétát, egy a dialízis kora előtt hatásos, a veseelégtelenség kezelésére alkalmas étrendet.

Newburgh kutatásainak idején még nem ismerték a metionin és a homocisztein nevű aminosavakat, ha már ugyanis abban az időben ismertek lettek volna, Newburgh rájött volna, hogy azok okoznak lerakódást az állatok szervezetében.

Ancel Keys véleménye szerint, aki a fiziológia és táplálkozástan professzora volt Minnesota államban, az emberi érelmeszesedés és a koleszterin kapcsolatát vizsgáló első epidemiológiai kutatást egy holland orvos, CD DeLangen végezte, aki a Jáva szigetén élő betegekkel végzett munkája során szerzett tapasztalatáról számolt be.

1916-ban DeLangen betegeinek alacsony vérkoleszterinszintjéről számolt be, mellyel vélhetőleg magyarázható az érelmeszesedés, az értrombózis és az epekő alacsony arány az ázsiai népeknél. Ezzel ellentétben a hajókon szolgáló jávai utaskísérőknek, akik a dúsabb holland étrenden éltek, magasabb volt a koleszterin aránya a vérükben, így a megfigyeléseknek köszönhetően DeLangen az érelmeszesedés megelőzése céljából a kevés koleszterint tartalmazó étrend pártolójává vált.

Keys később a szív-étrend néven ismertté vált hipotézis vezető szószólójává vált. A teória összefüggésbe hozta az étrendben található zsírok és koleszterin mennyiségét a keringési betegségek, különösen a koszorúér betegségeinek előfordulásának valószínűségével. Keys és munkatársai a világ több országában is tanulmányozták a halálozási arányszámokat, mely kutatások eredményeit az étrendben lévő zsírokról a Hét ország vizsgálat címen tették közzé.

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.