Szendi Gábor:
Meghamisult Próféciák

Megjelent: BOSS magazin 2009 jan-febr.

Próféciák korát éljük. De mely korban ne lettek volna próféták. Ha túl jól megy, azért, ha rosszul megy, akkor meg azért. Az emberek mindig vevők a próféciákra, mert vagy van mit félteniük, vagy már félnek is eléggé. Válság volt, válság van, válság lesz. És teremnek hozzá próféták.

 

 

Minden prófécia lényege a félelemkeltés, hogy aztán a megfélemlített emberek rávehetők legyenek valamely eszme követésére. Az egyik sokat használt, de még mindig beváló prófécia a világvége. Ez lehet vallásos alapú, mint az Adventisták jövendölése, lehet misztikus, mint Nostradamus talányos versikéi vagy tudományos, mint a Római Klub jelentései. A próféciák fontos eleme, hogy a többség ne higgyen benne, így a hívők kiválasztottnak érezhetik magukat. A hivőknek természetesen extra jutalom van beígérve, ez kezdődött Noé bárkájával, és folytatódott a Mennyországba szóló névre kiállított belépőkkel. A bűnösök meg mehetnek fapados járatokkal a Pokolba. A prófécia fontos kelléke az akció, vagyis megfogalmazható legyen valami tevékenység, amely a próféciát követőket megkülönbözteti a vakoktól és hitetlenektől. Ilyen lehet a szorgos hitélet és aszkézis a Mennybejutásért, az űrhajó várása a Csodák bolygójára utazásért, vagy a Calgon vásárlása a mosógép tönkremenetelének megakadályozására. A többiek meg csak tobzódjanak, éljék gyanútlanul az életüket, hányjanak fittyet a kemény vízre.

A Megváltók

Amennyire vissza tudjuk követni az idők homályába, az első, a Megváltó visszatértét jövendölő prófécia a második század hetvenes éveiben munkálkodó Montanustól ered, akinek követői lettek a montanisták. Montanus korábban a frigiai termékenység isten vallásában hitt, de aztán eksztatikus megtérése révén vált kereszténnyé. Mint az Isten az agyban könyvemben elemzem, az ilyen megtérések gyakran epilepsziás roham hatására következnek be, és az így keletkezett próféciák és vallási tételek meglehetősen önkényesek. Montanus természetesen a világvégét jósolta, s mivel ő Frigiában élt, hát szerinte Frigiában fog a Megváltó, Isten földi helytartója landolni. Két jósnővel is rendelkezett, Priscillával és Maximillával, akik időnként eksztázisba esve szolgáltatták a legfrissebb híreket. Szükséges kellékek: szigorú böjtök, lemondás, alázat. Új Jeruzsálem tervezett helye a frigiai Pepuza falu. A prófécia meghiúsulása a híveket nem tántorította el, a montanista egyház a 8. századig fennállt. Mivel a Megváltó soha nem jött el, mindig felbukkant valaki, aki tudni vélte, hogy "na de most tényleg". Melchior Hoffman, ez a zavaros előéletű vallási kalandor, 1530-ban Strasbourgban tanyázva az Apokalipszis tanulmányozásából kiokumulálta, hogy a Megváltó 1533-ban fog eljönni, és mit ad Isten, Strasbourg lesz az Új Jeruzsálem. A Megváltó persze nem jött el, s ez elindítója lett a Münsteri anabaptista lázadásként számon tartott városfoglalással egybekötött új prófécia születésének. Két követője, Jan van Matthys és Jan van Leiden kijelentették, hogy a mester tévedett, és Münster az Új Jeruzsálem. Az anabaptizmus a csalódástól nem hogy meggyengült volna, hanem soha nem látott népszerűségnek kezdett örvendeni. Matthys hadat üzent a város elűzött bíborosának, aki fogadta a szervát és ostrom alá vette Münstert. Mivel Matthys 1534 Húsvét vasárnapjára prognosztizálta az Utolsó Ítéletet, ezen a napon harminc fős csapatával kirontottak a bíboros seregére, hogy Isten segedelmével végezzenek velük. Számukra ezzel a világ vége tényleg bekövetkezett, és megváltásnak lehet tekinteni, hogy nem a hóhérok tüzes fogói végeztek velük, mint a többi vezetővel. Ám a város még 1535-ig tartotta magát. Jan van Leiden, hogy már itt a Földön belekóstolhasson a paradicsomi életbe, Münster királyává kiáltatta ki magát, bevezette a többnejűséget és rögtön be is szerzett 16 feleséget. Törvénybe adta, hogy minden hajadon nőnek ahhoz a férfihez kell hozzámennie, aki először szemet vet rá.

 

 

 

 

 

 

 

Feliratkozás hírlevélre