Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. B.J. Hardick
Mi a rosszabb? - Napvédő szerek vagy leégés

Fordította: Fehér Zsuzsa

Forrás: Dr. B.J. Hardick: Pick Your Poison - Sunscreens vs. Sunburns

Nem tudja, mivel kenje a bőrét, hogy megvédje a naptól? Biztonságosabb módja-e a szoláriumozás az "egészséges barnaság" fenntartásának? Mennyi napsütés jó nekünk? Mennyi napsütés káros? Mi a jobb, a természetes napfény, vagy a szabályozott mennyiségű szoláriumozás?

 

 

Könnyű elveszni az írott sajtó és a televíziók milliónyi, minket bombázó információja között. Az Egyesült Államokban több szoláriumszalon van, mint McDonald's gyorsétterem. Az iparág bevétele évi 5 milliárd dollár. Folyamatosan ellentmondó véleményeket olvashatunk az UV sugarak veszélyeiről szemben a D-vitamin hiány kockázatával Olvashatunk a napsugárzás és a melanóma közötti kapcsolatról, és kutatásokról, melyek állítják, a szoláriumok UV sugarai rákkeltő hatásúak.

Már-már úgy tűnik, hogy legjobb benn elrejtőzni és megvédeni magunkat a nap káros sugaraitól - de mi lesz akkor a D-vitaminnal? Az év jelentős részében időnket zárt térben töltjük. Aztán eljön a nyár, amikor a meleg és a napsütés a szabadba csábít. Túl sokáig, túl gyorsan, és mielőtt észrevennénk, máris ropogósra sülünk. Vagy a hétköznapokat légkondicionált környezetben töltjük, majd hétvégén kinn vagyunk a kertben, a vízparton, vagy különféle szabadtéri eseményeken veszünk részt. Ez szintén remek módja a sápadt bőr szénné égetésének - de a D-vitaminhoz jutásnak nem!

Információk és tévhitek a napról és a bőrrákról

A napozás évszázadokon át biztonságos volt. 1930-ban ritka volt a bőrrák. Ma ötből egy amerikainál alakul ki bőrrák. Évente 3,5 millió esetet diagnosztizálnak, a melanóma előfordulása 1800%-kal nőtt az elmúlt 30 évben. Nem csoda, hogy nem merünk a napra menni.

Hallhattunk arra vonatkozó érveket, hogy összefüggés van az ózonpajzs elvékonyodása és a bőrrák gyakorisága között. A feltételezés az, hogy az ózonréteg elvékonyodása miatt több káros sugárzás jut át a légkörön, növekszik a leégés és a rák veszélye. Igazából a kapcsolat gyenge, az ózonréteg vastagsága évszakonként különböző, télen és tavasszal vékonyabb, akkor, amikor általában nem töltünk sok időt a napon. Az elvékonyodás főként az Arktisz és Antarktisz, továbbá az egyenlítő fölött jellemző, de a rák gyakorisága nem magasabb ezekben a földrajzi régiókban. És vajon ez lenne felelős a bőrrák gyakoriságának 1800%-os növekedéséért az elmúlt 30 évben? Addig is, míg ez a kérdés megoldódik, nézzük meg azokat témaköröket, melyekre nekünk is van némi befolyásunk.

Az embereknek szükségük van a napfényre ahhoz, hogy a jó általános állapothoz és megfelelő sejtműködéshez fontos D-vitaminhoz jussanak. A kutatások egyértelműen igazolják a napsütés jótékony egészségi hatásait. Ami azonban aggodalmat kelthet, az a leégés.

A legtöbb vizsgálat, ami a napozás és a melanóma vagy bőrrák kapcsolatával foglalkozik, azt bizonyítja, hogy a leégések gyakorisága az, ami a bőrrák megjelenésével összefügg. Azonban vannak olyan kutatások is, melyekben nem "találtak kapcsolatot az élethosszon át tartó napsugárzásnak való kitettség, a rekreációs célú szabadban tartózkodás vagy szabadtéri foglalkozások és a melanóma kockázata között." Az eredmények arra engedtek következtetni, hogy a mindennapos napsugárzásnak való kitétel kevesebb aggodalomra ad okot mint a leégés, ráadásul az eredményekre a részletes elemzés után sem volt hatással az, hogy a behatás milyen évszakban, életkorban, milyen típusú szabadtéri tevékenység esetén, mennyi szoláriumozás után történt, vagy hol jelentkezett tumor.

Mi ennek a jelentősége?

  • Minden évben vannak emberek, akiken melanóma alakul ki a testük egy olyan pontján, ami a többi résznél kevésbé van napsütésnek kitéve. Hogyan magyarázzuk a melanóma jelentkezését a sarok talpi részén? Egyértelmű, hogy sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni.
  • A szoláriumozást sem lehet okolni a szabadtéri aktivitással szemben. Minden évben vannak olyan bőrrákos személyek, akik még soha nem szoláriumoztak

Továbbá a melanóma gyakorisága semmiféle mintázatot nem mutat az Egyesült Államokban. A napon töltött napok száma vagy az egyén egyenlítőhöz való közelsége biztosan nem okolhatók.

Egy most folyó kutatás egyik vizsgálatában Dr. James Chestnut felveti, hogy ugyan a leégés egy okozati tényező a bőrrák esetében, a szervezet azonban leginkább abban korlátozott, hogy megvédje magát a leégéstől az intenzív szoláriumozás során. Ésszerűnek tűnik, hogy a szervezet akkor tudja leginkább felhasználni az antioxidánsokat és a regeneráló gyógyító képességeket, amikor a leégés szabadtérben következik be, fokozatosan, szemben a mesterséges, beltéri környezettel, amikor a szervezet kevésbé képes saját magát megvédeni - ráadásul ilyenkor azt is kevésbé tudjuk érzékelni, hogy éppen leégünk. Szervezetünk úgy van kitalálva, hogy a természetes napsugárral birkózzon meg, és nem a mesterséges szoláriumi fénnyel.

Függetlenül attól, mennyi időt töltünk a napon vagy a fülkében, amit minden áron el kell kerülni, az az, hogy bőrünk leégjen a túl sok napsütéstől. Nem maga a napsugárzás, nem az UVB sugarak, jelentik a legtöbb (de nem az összes) okot az aggodalomra, hanem az, hogy testünket korlátain túl tesszük ki a napsütésnek.

A napozásnál fontos, hogy ne égjünk le - a szoláriumban semmiképp, de lehetőleg a szabadban sem. Bár míg a rák és a szoláriumi leégés közötti kapcsolat világos, a szabadtéri leégés kockázatai nem, de senki sem szeret egyik módon sem leégni.

Kerüljük el a leégést - Mi a védekezés legjobb módja?

A kapható napvédő készítmények és összetevőik ijesztőek. Ugyanúgy, ahogy tévesen megszoktuk, hogy aminek "alacsony a zsírtartalma", az jót is tesz, azt is megtanultunk hogy minél magasabb az SFP egy naptejben, annál jobb. Két oka van, ami miatt ez az állítás egyáltalán nem állja meg a helyét.

Először is, a szervezet a napsugárzás hatására állít elő D-vitamint. A magasabb SPF azt jelenti, hogy kevesebb jótékony sugárzáshoz jutunk, így szervezetünk kevesebb D-vitamint termel. A kutatások szerint a melanóma előfordulása gyakoribb azok körében, akiket nem ér nap, és a D-vitamin hiány szorosan korrelál a melanómás esetek növekedésével.

Másrészt, általánosságban beszélve, minél magasabb az SPF, annál több szintetikus kemikáliát tartalmaz a krém. A legnagyobb probléma a testünkre kent naptejekkel és napkrémekkel nem az, hogy mennyire védenek minket a naptól, hanem az, hogy ami bennük van, mérgezi szervezetünket annak érdekében, hogy a naptól megvédjen. A rákos megbetegedések 80%-t környezeti tényezőknek, köztük a rákkeltő kemikáliák hatásának, tulajdonítják.

Ezen kívül, egy 2008-ban készült, kutatásokat összegző tanulmány kimutatta, hogy csupán a rákos megbetegedések 5-10%-a vezethető vissza genetikai eltérésekre, a maradék 90-95% a környezet és az életmód számlájára írható. Figyelemre méltó, hogy míg az összes rákos megbetegedés maximum 10%-a hozható kapcsolatba a különféle sugárzásokkal (melyeknek az UV sugárzás csak egy kis része), számos olyan környezeti tényező van, főként kemikáliák, amik bizonyos fajta rákokhoz köthetők. Régebbi kutatásokban kapcsolatot fedeztek fel az orvosságokban lévő arzén és bizonyos rákfajták között. A legerősebb összefüggést éppen a bőrrákkal kapcsolatban találták. Arzén régi, nyomás alatt kezelt faanyagokban, néhány növényvédőszerben, bőrtartósítószerekben és egyes üvegekben található.

Az öt fő mérgező anyagot megtalálhatjuk a vízben, a kozmetikumokban, az élelmiszerekben, a háztartási és egészségügyi termékekben. A napvédőszerek nagyban hozzájárulnak a szervezet mérgezéséhez. A para-amino-benzoesavat (PABA) és benzofenonokat tartalmazó napvédő készítmények a legfőbb bűnösök, nem csak bőrirritációkat és allergiát okoznak, de sejtromboló szabadgyököket is létrehoznak amikor napsugárzás éri őket (Dr. Kerry Hanson jelentése, Free Radical Biology and Medicine, 2006. október).

A kemikáliák gond nélkül felszívódnak a bőrön át. Használatukat követően már 26 másodperc múlva megtalálhatók minden szervben a helyileg alkalmazott szer nyomai. A következő 5 vegyülettől kell óvakodni a különféle bőrápoló termékekben:

  • Para-amino-benzoesav (PABA), beleértve az oktil-dimetil PABA-t is
  • Benzofenonok, különösen a benzofenon-3
  • Cinnamátok, főként az oktil-metoxi-cinamát (OMC)
  • Homoszalátok
  • 4-metilbenzilidén-kámfor (4-MBC)

A PABA leggyakrabban bőrirritációt okoz. A többi négy ösztrogénszerű összetevőket tartalmaz, amik potenciálisan megzavarják a hormontermelést és negatívan befolyásolják az agyfejlődést és a reproduktív funkciókat.

Az antibakteriális tartósítót, a kozmetikai szerekben használt parabéneket a kereskedelemben kapható napvédő szerek több mint 60%-a tartalmazza, vándorolnak a testben, felbukkannak a mellráksejtekben és a férfi szaporodási szervekben is.

A parabének fokozzák a mellráksejtek osztódását és csökkentik a tesztoszteron előállítást.

A gyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mert az immunrendszerük még nem fejlődött ki teljesen. A gyerekek bőre sokkal érzékenyebb a felnőttekénél, több mérgező anyag szívódik fel rajta keresztül, és mivel a gyerekek fiatalok, a mérgek hosszabb időszakon keresztül halmozódnak fel.

Természetes lehetőségek

Ha nem használhatunk mérgező vegyületeket tartalmazó napvédő készítményeket és a szabadban lét minél több előnyét szeretnénk élvezni, milyen lehetőségeink vannak?

Először is kerülje el a fentebb említett kemikáliákat. Ha valamelyik napvédőszer tartalmazza őket, ne használja.

Napi 10-20 percet töltsön erős napsütésben a D-vitamin termelés érdekében. Fokozatosan növelje a napon töltött időt, ne hirtelen. Ügyeljen arra, hogy ne égjen le. Hordjon könnyű ruhát és kalapot, ne érje túl sok napsugárzás. Napvédő szerek használata helyett inkább természetes, antioxidánsokban gazdag olajokat, pl. kókuszolajat kellene használni napozás közben, ami segít a bőrnek az UV sugárzáshoz való alkalmazkodásban.

Az étrend is tartalmazzon antioxidánsokban gazdag ételeket. Ésszerűnek tűnik több bogyós gyümölcsöt és egyéb antioxidánsokban dús ételeket fogyasztani, akkor, amikor többet süt a nap. Akkor teremnek, amikor a szervezetnek a legnagyobb szüksége van rájuk ahhoz, hogy el tudjon bánni az oxidációt okozó sugárzással. Ez nem véletlen, hanem védekezési lehetőség.

Az egészség definíciója nem a betegségtünetek hiánya, hanem az, hogy a szervezetnek minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a környezethez alkalmazkodni tudjon. Ebből következik, hogy ha bármivel segíteni tudjuk szervezetünket az extrém környezeti változásokhoz való alkalmazkodásban, egészségünket támogatjuk.

Egyesek számára, és bizonyos klímán az alkalmazkodáshoz erősebb napvédelem lehet szükséges. Ilyenkor védjük bőrünket biztonságos módszerekkel. Kizárólag organikus, vegán és tiszta termékeket használjunk. Alkalmazzuk újra és újra, amint lekopik vagy felszívódik.

A cink például fizikai napvédő szer. A cinket természetes olajokkal keverve saját napvédő szert készíthetünk. Az olajok csak lassan szívódnak fel a bőrbe, miközben az ásványi anyag (cink) a bőr felszínén marad és fizikai gátként viselkedik a nap ellenében.

Ha készen vásárolt naptejet használ, vagy olyat, amilyet saját maga készített, ügyeljen rá, hogy a cinkoxidot ne nanorészecskeként tartalmazza (az egészen apró, ún. nanorészecskék könnyedén bejutnak a sejtbe és napsugárzás hatására DNS károsodáshoz vezethetnek). A természetes szerek közül sokban nano cink vagy titániumoxid részecskét használnak (az összetevők listáján a cink nem feltétlenül nanorészecskeként szerepel). A titániumoxidot főként a tüdőre nézve tartják mérgezőnek, belélegezve, de érdemes tudni, hogy UV sugárzás hatására szabad gyököket hozhat létre. Bizonyos kozmetikumokban biztonságosabb összetevő lehet, de bizonyos éghajlaton vagy a nap bizonyos szakában a józan ész szabályai szerint jobb elkerülni az erős napsugárzásnak kitett testrészeken való használatát.

A fizikai napvédők, pl. a ruházat vagy a fák lombja szintén megfelelő megoldás. Amikor a meleg idő hívogatni kezd a szabadba, előnyösebb néhány órát a félárnyékos kertben dolgozni, mint egyből 30 percig a tűző napon feküdni. Fokozatosan szoktassa magát a nyárhoz.

A legfontosabb, hogy ne feledkezzünk meg belülről is védeni magunkat. Minél több omega-3 és elég omega-6 zsírsavat fogyasztunk (az omega-6 mennyisége sose haladja meg az omega-3-ét!), annál inkább védve leszünk a leégéstől (ráadásként a többi csodálatos és alapvető egészségmegőrző hatásaik mellett).

A D-vitamin fogyasztást egész évben - nyáron is - ajánlom. Túl sok olyan pacienssel dolgoztam már, akik "nagyon sok napsütésben" részesülnek, még olyanokkal is, akik a telet napsütéses éghajlaton töltik, D-vitamin szintjük azonban túl alacsony. Nem reális arra számítani, hogy napi 20 perc napozás biztosítja az optimális D-vitamin szintet. De a táplálékkiegészítők sem. Azonban egy olyan éghajlaton, ahol kevés időt töltünk napon, és kevés olyan élelmiszert fogyasztunk, melyek segítik szervezetünkben D-vitamin felszívódást, mégis ez a legjobb megoldás. A legtöbb természetgyógyász 5000 - 10000 egység /nap minőségi D3-vitamin kiegészítést ajánl.

Leginkább pedig, koncentráljunk az egész szervezetre. A napi sportolással csökkenthető a testben felhalmozódó mérgek mennyisége. A napsütés segíti a méregtelenítési folyamatokat. A kiropraktikus kezelés idegekre való hatása hozzásegíti a szervezetet, hogy eredeti funkciójának megfelelően működjön, természetesen szabaduljon meg az ártalmas kemikáliáktól amiket naponta magunkba szívunk egyre mérgezőbb környezetünkből. Épp elég környezeti stressz éri szervezetünket. Ne fokozzuk ezt a terhet azzal, hogy felszívódó kemikáliákat használunk annak érdekében, hogy megvédjük magunkat attól, ami évszázadokon át természetes, jó és gyógyító hatású volt - a naptól.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre