Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

DR. Malcolm Kendrick:
A NAGY KOLESZTERIN ÁTVERÉS
c. könyv bevezetője

Forrás: DR. Malcolm Kendrick: The Great Cholesterol Con: The Truth About What Really Causes Heart Disease and How to Avoid It. John Blake, 2007.

Fordította, kivonatolta: Mezei Elmira

A koleszterin hipotézis halva született ötlet volt. Magyarországon kevéssé ismert, hogy külföldön milyen éles kritikákkal illetik ezt a veszélyes blöfföt, amelybe belehalnak az emberek, de amelyből százmilliárdokat kaszál a gyógyszeripar. Ma az az orvos, aki koleszterinszint csökkentőt ír fel betegeinek, holnap szorongva fog azzal szembesülni, hány ember életét rövidítette meg tájékozatlanságával.

 

 

A szívbetegséggel kapcsolatban annyi zavaros nonszensszel bombáznak bennünket, hogy nem is tudom, hol kezdjem. Úgy tűnik, hogy minden újabb felvirradó nap egy újabb tanulmányt harangoznak be, ami tökéletesen megcáfolja az előzőt. Az omega 3 halolaj jó nekünk, az omega 3 halolaj nem jó nekünk. Az alkohol véd a szívbetegség ellen, az alkohol nem véd a szívbetegség ellen. A kávé jó nekünk, a kávé árt nekünk. Vagy mégis a túlzott tejfogyasztás volt a ludas, vagy a zöld tea levél, vagy… Drága lányomat idézve: "Aha, biztos!"
Ezen a ponton ordítani szeretnék. "Figyeljetek srácok, tisztában vagyok vele, hogy a 'publikálj vagy elveszel' és a 'minél több publikációt tudsz felmutatni, annál nagyobb lesz a következő vizsgálat költségvetése' elv szerint működünk, de félig halálra rémisztitek az embereket. Már senki nem tudja, mit higgyen vagy csináljon. És különben is, a tanulmányotok VACAK! Na, most menjetek szépen és növesszétek a szakállatokat, és csináljatok valami rendes unalmas kutatást, amit senki nem ért." De nem fognak. Ugyanis sokkal szórakoztatóbb valami hírműsorban megjelenni és ott komolyan előadni a szívinfarktus legújabb lehetséges okaival kapcsolatos felfedezéseiket, és felhívni a figyelmet egy veszélyre, amire az embereket abszolút mértékben figyelmeztetni kell. Ezután valószínűleg meghívások érkeznek jól jövedelmező előadásokra nemzetközi kardiológiai konferenciákon. Aztán a professzori cím integet. "Kicsoda, én? Igazán nem érdemlem meg, de ha tényleg úgy gondolják…" Ebben a folyamatosan változó, és tökéletesen konfúz világban egy elmélet kiállta az idő próbáját. És ez pedig:

A Táplálkozás Szív-Hipotézis
(avagy a Koleszterin Hipotézis)
Ha túl sok koleszterin és/vagy telített zsír tartalmú ételt eszünk, a vérünk koleszterin szintje megemelkedik. A koleszterin többlet lerakódik az artériák falára, megvastagítja és beszűkíti őket. Ez idővel elzárja a szív (és egyéb szervek) vérellátását, és szívinfarktust és sztrókot okoz.

Akármelyik elnevezést használjuk, ennek a hipotézisnek megvan az az előnye, hogy extra-szuper egyszerű, öt éves kortól szülői felügyelet nélkül is alkalmazható. De csak óvatosan! A tudományos kutatás talán legnagyobb torzulása, ha tetszik, a kutatók Szent Grálja az a hit, hogy végül a legegyszerűbb megoldások a helyesek. De nem árt egy történelmi figyelmeztetésre is emlékezni:

Minden bonyolult problémának van egy egyszerű, közvetlen és érthető megoldása, ami helytelen.

Henry Louis Mencken

És apám, a koleszterin hipotézis aztán tényleg helytelen! És mégis, csábító sziréndalként évek óta bűvöli a tudósokat, orvosokat és a közvéleményt, teljes romlásba döntve minket. Oké, ha a könnyfakasztó méretű profitot nézzük, amit generál, a gyógyszergyártó cégeket nem döntötte romlásba. Még.

Valóban, amikor már mindenki elhitte, hogy a magas koleszterin szint a szívbetegség egyetlen és legfőbb okozója, megkezdődött az aranyláz a koleszterin szintet csökkentő gyógyszerek felfedezésére. Egy rendkívül sikeres aranyláz, a nagy gyógyszergyártó cégek vezetésével.

Az elején kétségkívül nem mentek túl jól a dolgok. Az 1960-as, 70-es években mindenféle anyagot felfedeztek, ami legnagyobb örömükre, csökkentette a koleszterin szintet. Viszont amikor a klinikai vizsgálatokat elvégezték, akkor azt találták, hogy többen haltak meg a gyógyszert szedők csoportjából, mint akik a placebot kapták. Egyes esetekben a koleszterin szint csökkentő hatóanyag majdnem megduplázta a halálozási rátát. Ez jelentősen hátráltatta az ügyet. 1970-ben, a WHO (a World Health Organization, nem a rock zenekar) a klofibrát koleszterincsökkentő gyógyszercsoport egy vizsgálatában megmérte 30.000 egészséges, középkorú férfi koleszterin szintjét Edinburgh-ban, Prágában és Budapesten. A 10,000 legmagasabb koleszterin szintű férfit választották ki a vizsgálathoz, akiknek a fele klofibrátot, a fele placebot kapott. Öt év után összesen 128 halálozás volt a klofibrát csoportban és 87 a placebo csoportban. Hoppá! És a klofibrát csoportban több végzetes szívinfarktus is volt. Mindazonáltal ki lett mondva, hogy ennek a problémának egyáltalán semmi köze sincs a klofibrát koleszterin csökkentő képességéhez. Ugyan már, hogy jut eszünkbe egyáltalán ilyen halva született gondolat?! A gyógyszernek nyilvánvalóan volt valami más, csúnya, szívbetegség okozó hatása - nem mintha bárkinek is fogalma lett volna arról, hogy mi lehetett ez. De mivel addigra már mindenki "tudta", hogy a szívbetegséget a magas koleszterin szint okozza, senki nem merte felhozni, hogy ezek az eredmények talán, tényleg csak talán, ellentmondanak a koleszterin hipotézisnek. Dehát halihó, sose hagyjuk, hogy a tények elrontsanak egy amúgy jó történetet!
Az 1960-as, 70-es és 80-as évek jelentették azt a korszakot, amit BS-ként (Before Statins, vagyis Sztatinok Előtti) korként definiálhatunk. (Dióhéjban: a sztatinok koleszterin csökkentő gyógyszerek, és a főáramot képviselő orvostársadalom szemében a szívbetegség kockázatát csökkentik. Erről a témáról később sokkal többet.)

Ebben az időszakban olyan új gyógyszereket találtak, amik ugyan csökkentették a koleszterin szintet, de megnövelték a halálozást és amik, őszintén szólva így egy forintot sem értek.
Úgy hiszem igazat szólok, amikor azt mondom, hogy a koleszterin testvériség hite fájdalmasan megpróbáltatott. Még a gyógyszeripar is, erősen vonakodva ugyan, de más irányokba kezdett nézelődni.
Csak hogy egy példát mondjak: szórakoztatónak találom ezt a gyógyszergyári óriás, a Pfizer által 1992-ben kiadott dokumentumot, amit megőriztem. Ez két évvel a "sztatinománia" felemelkedése előtt volt. A dokumentum címe "Patológiás triggerek: A kardiovaszkuláris kockázatok új értelmezése" Valószínűleg én vagyok az egyetlen ember, aki még rendelkezik e dokumentum egy példányával. Mint ilyen ritkaság, legalább ... 50 fillért ér.

Így kezdődik:

Ma a törekvéseink nagy része az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és koleszterin szint, valamint az életmód faktorok kontrollálása irányul. Azonban a közelmúlt szívkoszorúér betegségek patológiájába való betekintés ráirányította figyelmünket az ateróma (az artériák falában lévő zsírlerakódások) kialakulásának természetére és könyörtelen előrehaladására az akut kardiális események felé...

Ez egyre furcsább. Vajon mit értettek ezalatt? Valójában a Pfizer az egész dokumentumban óvatosan előkészíti a terepet egy tökéletesen új koncepcióra, miszerint nem is igazán a magas vérnyomás és koleszterin szint okozza a szívbetegséget, hanem valami más. De mi lehet ez a valami más? Hát mi? A dokumentum szerint a szívbetegség leggyakrabban az abnormális vérrögök keletkezésével mutat összefüggést...

Az érelmeszesedés alattomos természete miatt létfontosságú a vérlemezkék és a trombózis szerepének vizsgálata a folyamatban...

Manapság, a teljes gyógyszeriparral egyetemben, a Pfizer abszolút maszlagnak tartaná a vérlemezkékről és trombózisról szóló írásokat, mert most már léteznek sztatinok. Ha ma valaki megemlítené a vérlemezkéket, akkor megkérnék, hogy távozás előtt nagyon sebesen ürítse ki az íróasztalát.
És hogyan fedezték fel a sztatinokat, ezeket a pompás tablettákat, amik mindannyiunkat 600 évig élő újkori Matuzsálemekké változtatnak majd? Magasan kvalifikált tudósok egy nagy gyógyszergyár mélyén lévő laboratóriumban gürcölve? Háromdimenziós modellezést használtak és pontos tudásuk volt a máj belső biokémiájának működéséről? Hát....nem. Mint ahogy sok más népszerű gyógyszert, a sztatinokat is teljesen véletlenül fedezték fel.

És ezzel elérkeztünk egy kis Észak-Kínában található völgybe. Hideg és magányos hely, ahol egy kis növény kétségbeesetten küzd az életben maradásért. Egy vörös élesztős rizs nevű növény. Ennek a növénynek nagyon sok olyan ragadozóval kell megküzdenie, akik felettébb ízletesnek találják, ezáltal törékeny kapaszkodása az életbe még bizonytalanabbá válik. De ennek a bátor kis növénynek van egy jól bevált trükkje. Egy lovasztatin nevű mérget termel, ami megöli azokat az állatokat, akik elég könnyelműek voltak hozzá, hogy elfogyasszák.
Az amerikai kormány egyik kutatója felfedezte ezt a növényt és további vizsgálatok céljából hazavitte magával. Feltehetőleg, a lovasztatin eléggé haszontalan méreg volt, legalábbis az amerikai hadserege szempontjából. Azonban kiderült, hogy a lovasztatin blokkol egy HMG-CoA reduktáz nevű enzimet. Ennek az enzimnek hatása van a koleszterin szintézis hosszú-hosszú folyamatára a májban. Ezért kisebb, nem nagyon mérgező adagban a lovasztatin blokkolja a koleszterin termelést és emberi egyedekben csökkenti a vér koleszterin szintjét.

A Merck, ami évekig a világ legnagyobb gyógyszergyára volt, megszerezte a lovasztatint az amerikai hadseregtől, benyújtott egy szabadalmat, és a többi - ahogy mondani szokták - történelem. Az emberiség belépett " a Sztatin Érába". Halld a fanfárokat!

A Merck vezetésével megkezdődött a tejjel-mézzel folyó kánaán. Ha egy kardiológus elég szerencsés volt, akkor vezethetett klinikai sztatin vizsgálatot, és csodával határos módon, a háza hirtelen kétszer akkorára nőtt és egy gyönyörű medence is varázsolódott mellé.

1987-ben a többi gyógyszergyár legnagyobb bánatára a Merck kijött a lovasztatinnal. De ők sem tétlenkedtek sokáig. Az ukáz ki lett adva: "Találjatok egy másik HMG-CoA enzim inhibitort, vagy halál rátok!" Így az évek során számos egyéb "sztatin" bukkant fel, amelyek közül némelyik több milliárd dolláros profitot jelent.

Az orvosok eleinte nem voltak lelkesek a sztatinokat illetően. Sokan nem hittek a koleszterin hipotézisben, és abban, hogy a koleszterin csökkentése hasznos lehet. Ekkor a gyógyszergyárak beindultak, és hatalmas klinikai vizsgálatokba kezdtek a sztatinok jótékony koleszterin csökkentő hatásának igazolására. Mindegyik fényesen bizonyította a koleszterin hipotézist és a sztatinok értékét. Végre felfedeztek egy gyógyszercsoportot, ami csökkenti a koleszterin szintet, véd a szívbetegség ellen, és ugyanakkor nem öl meg senkit! Halleluja!

Nagy utat tettünk meg a tudományos feltevéstől a "közismert tényig": most már vitathatatlan, hogy az emelt koleszterin szint szívbetegséget okoz,és a sztatinok csodálatos, életet adó gyógyszerek. De hogyan is győzhetnék meg bárkit is az ellenkezőjéről? Hiszen nincs olyan nap, hogy ne hallanánk valahol a koleszterin csökkentés fontosságáról. A reklámok bombáznak minket a legújabb joghurt, probiotikum, margarin és tejital koleszterin csökkentő, szívvédő hatásával. És különben is, hogy lehetne valami nem igaz, amit a többség állít? Valójában a tudományok története során nagyon gyakran fordult elő, hogy amit a többség hit, teljes marhaság volt. Kér valaki még egy piócát? Vagy mit szólnak ahhoz, hogy: "az emberi gyomorban semmilyen baktérium nem tud megélni", vagy: "szigorú ágynyugalom a szívinfarktus után!" Vajon hány millió embert öltek meg így?

Mindenki tévedhet. De valamilyen oknál fogva az orvostársadalom különösen nehezen ismeri be a tévedéseit. Alább felsorolom a tényeket, amelyek remélhetőleg meggyőzik Önöket:

  1. Egy magas zsírtaltalmú, telített vagy telítetlen, diéta nem befolyásolja a vér koleszterin szintjét.
  2. Az egyes pont nem érdekes, mivel
  3. különben sem a magas koleszterin szint okozza a szívbetegséget
  4. A sztatinok nem a koleszterin csökkentésével védenek a szívbetegség ellen, más módon hatnak.(Kis mértékben csökkentik a szervezetszintű gyulladást- Sz.G. megj.)
  5. A sztatinok által nyújtott védelem olyan jelentéktelen, hogy nem éri meg a gyógyszerszedést (különösen nőknél)
  6. A sztatinoknak sokkal több kellemetlen mellékhatása van, mint amit bevallanak. (beleértve a halálos mellékhatásokat is, és a szörnyű, deformált újszülötteket) Nem
  7. hiszi? Olvasson tovább!
  8. A terület "szakértőire" nem szabad hallgatnunk, mert elképesztő összegeket kapnak a sztatin gyártóktól, hogy elég hangosan dalolják az előre megírt himnuszokat.

Remélem, hogy mire kiolvassák ezt a könyvet, a többségük eldobja a sztatinját és újra járni fog. Akik még nem szednek sztatinokat, megmondhatják az orvosuknak, hogy hova dugja (ahová nem süt a nap). (És nem, nem gyártanak kúpot). A közegészségügynek 2 milliárdot spórolnának és százezreket kímélnének meg a kellemetlen mellékhatások elszenvedésétől, és az életfogytiglani hipochondriától.

A könyvben később kiderül, hogy mi okozza valójában a szívbetegséget. Sajnos, ez nem egy ötperces válasz. És nem állok egyedül a véleményemmel. Száz és száz orvos és kutató ért egyet azzal, hogy a koleszterin hipotézis linkség.

Sokan hallgatnak, vagy hallgatásra kényszerítették őket, de egy páran elég bátrak ahhoz, hogy megszólaljanak. Azonban az ő hangjukat, a mozdíthatatlan "sztatinátorokéval" ellentétben, nem támogatják több milliárdos gyógyszergyári költségvetések. Remélem, ez a könyv elindítja a változást. Mert a látszólagos jovialitásom ellenére, halálosan komolyan gondolom, hogy a sztatinokkal vívott, koleszterin elleni téves háború valami nagyon hasonló az emberiség ellen elkövetett bűnhöz. Annyira hasonló, hogy meg sem lehet mondani a különbséget.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre