DR. Malcolm Kendrick:
A NAGY KOLESZTERIN ÁTVERÉS
c. könyv bevezetője

A szívbetegséggel kapcsolatban annyi zavaros nonszensszel bombáznak bennünket, hogy nem is tudom, hol kezdjem. Úgy tűnik, hogy minden újabb felvirradó nap egy újabb tanulmányt harangoznak be, ami tökéletesen megcáfolja az előzőt. Az omega 3 halolaj jó nekünk, az omega 3 halolaj nem jó nekünk. Az alkohol véd a szívbetegség ellen, az alkohol nem véd a szívbetegség ellen. A kávé jó nekünk, a kávé árt nekünk. Vagy mégis a túlzott tejfogyasztás volt a ludas, vagy a zöld tea levél, vagy… Drága lányomat idézve: "Aha, biztos!"
Ezen a ponton ordítani szeretnék. "Figyeljetek srácok, tisztában vagyok vele, hogy a 'publikálj vagy elveszel' és a 'minél több publikációt tudsz felmutatni, annál nagyobb lesz a következő vizsgálat költségvetése' elv szerint működünk, de félig halálra rémisztitek az embereket. Már senki nem tudja, mit higgyen vagy csináljon. És különben is, a tanulmányotok VACAK! Na, most menjetek szépen és növesszétek a szakállatokat, és csináljatok valami rendes unalmas kutatást, amit senki nem ért." De nem fognak. Ugyanis sokkal szórakoztatóbb valami hírműsorban megjelenni és ott komolyan előadni a szívinfarktus legújabb lehetséges okaival kapcsolatos felfedezéseiket, és felhívni a figyelmet egy veszélyre, amire az embereket abszolút mértékben figyelmeztetni kell. Ezután valószínűleg meghívások érkeznek jól jövedelmező előadásokra nemzetközi kardiológiai konferenciákon. Aztán a professzori cím integet. "Kicsoda, én? Igazán nem érdemlem meg, de ha tényleg úgy gondolják…" Ebben a folyamatosan változó, és tökéletesen konfúz világban egy elmélet kiállta az idő próbáját. És ez pedig:

A Táplálkozás Szív-Hipotézis
(avagy a Koleszterin Hipotézis)
Ha túl sok koleszterin és/vagy telített zsír tartalmú ételt eszünk, a vérünk koleszterin szintje megemelkedik. A koleszterin többlet lerakódik az artériák falára, megvastagítja és beszűkíti őket. Ez idővel elzárja a szív (és egyéb szervek) vérellátását, és szívinfarktust és sztrókot okoz.

Akármelyik elnevezést használjuk, ennek a hipotézisnek megvan az az előnye, hogy extra-szuper egyszerű, öt éves kortól szülői felügyelet nélkül is alkalmazható. De csak óvatosan! A tudományos kutatás talán legnagyobb torzulása, ha tetszik, a kutatók Szent Grálja az a hit, hogy végül a legegyszerűbb megoldások a helyesek. De nem árt egy történelmi figyelmeztetésre is emlékezni:

Minden bonyolult problémának van egy egyszerű, közvetlen és érthető megoldása, ami helytelen.

Henry Louis Mencken

És apám, a koleszterin hipotézis aztán tényleg helytelen! És mégis, csábító sziréndalként évek óta bűvöli a tudósokat, orvosokat és a közvéleményt, teljes romlásba döntve minket. Oké, ha a könnyfakasztó méretű profitot nézzük, amit generál, a gyógyszergyártó cégeket nem döntötte romlásba. Még.

Valóban, amikor már mindenki elhitte, hogy a magas koleszterin szint a szívbetegség egyetlen és legfőbb okozója, megkezdődött az aranyláz a koleszterin szintet csökkentő gyógyszerek felfedezésére. Egy rendkívül sikeres aranyláz, a nagy gyógyszergyártó cégek vezetésével.

Az elején kétségkívül nem mentek túl jól a dolgok. Az 1960-as, 70-es években mindenféle anyagot felfedeztek, ami legnagyobb örömükre, csökkentette a koleszterin szintet. Viszont amikor a klinikai vizsgálatokat elvégezték, akkor azt találták, hogy többen haltak meg a gyógyszert szedők csoportjából, mint akik a placebot kapták. Egyes esetekben a koleszterin szint csökkentő hatóanyag majdnem megduplázta a halálozási rátát. Ez jelentősen hátráltatta az ügyet. 1970-ben, a WHO (a World Health Organization, nem a rock zenekar) a klofibrát koleszterincsökkentő gyógyszercsoport egy vizsgálatában megmérte 30.000 egészséges, középkorú férfi koleszterin szintjét Edinburgh-ban, Prágában és Budapesten. A 10,000 legmagasabb koleszterin szintű férfit választották ki a vizsgálathoz, akiknek a fele klofibrátot, a fele placebot kapott. Öt év után összesen 128 halálozás volt a klofibrát csoportban és 87 a placebo csoportban. Hoppá! És a klofibrát csoportban több végzetes szívinfarktus is volt. Mindazonáltal ki lett mondva, hogy ennek a problémának egyáltalán semmi köze sincs a klofibrát koleszterin csökkentő képességéhez. Ugyan már, hogy jut eszünkbe egyáltalán ilyen halva született gondolat?! A gyógyszernek nyilvánvalóan volt valami más, csúnya, szívbetegség okozó hatása - nem mintha bárkinek is fogalma lett volna arról, hogy mi lehetett ez. De mivel addigra már mindenki "tudta", hogy a szívbetegséget a magas koleszterin szint okozza, senki nem merte felhozni, hogy ezek az eredmények talán, tényleg csak talán, ellentmondanak a koleszterin hipotézisnek. Dehát halihó, sose hagyjuk, hogy a tények elrontsanak egy amúgy jó történetet!
Az 1960-as, 70-es és 80-as évek jelentették azt a korszakot, amit BS-ként (Before Statins, vagyis Sztatinok Előtti) korként definiálhatunk. (Dióhéjban: a sztatinok koleszterin csökkentő gyógyszerek, és a főáramot képviselő orvostársadalom szemében a szívbetegség kockázatát csökkentik. Erről a témáról később sokkal többet.)

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.