Szendi Gábor:
Pajzsmirigy alulműködés és szelén

Az autoimmun pajzsmirigy betegségekről (Hashimoto és Graves betegségről) részletesen írtam a Paleolit táplálkozás és korunk betegségei könyvemben, ezért amit ott leírtam, most nem ismétlem.
A webszájtomon is több korábbi írás olvasható pajzsmirigy kérdésben Chris Kresser-től is.

Az autoimmun pajzsmirigy földrajzi eloszlása fontos támpontot adhat arra nézvést, milyen okok játszanak szerepet abban, hogy a nyugati társadalmakban olyan elterjedt kórképpé vált a pajzsmirigy alul- és túlműködés. A földrajzi eloszlás részben rámutat bizonyos rasszbeli kockázatkülönbségekre, ami a mi szempontunkból most nem lényeges. A másik tényező, ami magyarázza az autoimmun pajzsmirigybetegségek eltérő eloszlását, az a jódfogyasztás. Afrika déli részén a feketék körében egyre növekszik a pajzsmirigy túlműködéses betegek száma, amit a fokozott jódfogyasztással hoznak kapcsolatba. Ugyanígy Izlandon is nagyon gyakori, és a hongkongi gyerekek körében, a dán gyerekekhez képest nyolcszor gyakoribbá vált a Graves betegség a sok tengeri herkentyű fogyasztása miatt. A Hashimoto betegség viszont feltűnően gyakori Dánia keleti részén, ahol kifejezetten jódhiányos a vidék (Shapira és mtsi., 2010).

Persze, legyen okos az ember, hogy most mennyi jódot is fogyasszon, hogy az se kevés, se sok ne legyen. Ide kívánkozik egy korábban feltett tanulmány, amely azt bizonyítja, hogy a jódhiány relatív jelenség, ugyanis a nyugati étrend rengeteg finomított szénhidrátot tartalmaz, amivel arányosan megnőtt a pajzsmirigyhormon (T3) szükséglet, ami viszont relatív jódhiányt teremt. Következésképen a jódhiányos állapotot nem feltétlen plusz jód szedésével kéne kompenzálni, hanem csökkenteni a szénhidrátbevitelt (ne adj Isten, át kéne térni a paleolit táplálkozásra). A pajzsmirigynek kb. 70 mikrogramm jódra van naponta szüksége, persze ezt is a nyugati étrenden élők körében állapították meg. Valami minimális jódot az étrendünk jódhiányossága, meg bizonyos élelmi anyagok (pl. keresztesvirágúak) jódmegkötő képessége miatt érdemes fogyasztanunk (pl. megfelelő multivitamin megválasztásával), de óvakodni kell tehát a túlzott beviteltől. Hivatalosan 150 mikrogramm körüli értéket javasolnak napi bevitelként.

Arra is fontos figyelni, hogy bizonyos gyógyszerek jódot tartalmaznak. Pl. az amiodarone hatóanyagú szívritmus szabályozó gyógyszert, a Cordaronet szedők körében szignifikánsan gyakoribb az autoimmunitást jelző pajzsmirigyellenes antitest (Aleksić és mtsi., 2008). Az interferon kezelést kapó szklerózisban szenvedő betegek esetében negyedüknél egy éven belül pajzsmirigy betegség szokott kialakulni. Ez arra utal, hogy a cytokinek magas szintje az egyik oka lehet a pajzsmirigybetegségek kialakulásának. Mivel a nyugati emberben ezek szintje a nyugati táplálkozás hatására eleve magas, nem meglepő a pajzsmirigybetegségek nagy gyakorisága. Allergiás megbetegedésekben is gyakoribbnak találták a pajzsmirigybetegségeket, és az allergiás kórképekben a cytokinek szintje magas.

Pajzsmirigy alulműködés és szelén

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.