Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Craig Weatherb:
Az "ősemberdiéta" csökkenti a szív- és cukorbetegség kockázatát

Kisebb klinikai vizsgálattal igazolták, hogy kőkorszaki étrenddel csökkenthetőek a cukorbetegség és a keringési betegségek legnagyobb kockázati tényezői

Forrás: Vital Choices Newsletter, 2008. máj. 12. 5. évf. 214. szám
Fordította: Homok Szilvia

A paleo étrend mellett egyre több tudományos vizsgálat szól. Az alábbiakban a szerző egy vizsgálatot ismertet, előtte bemutatva a paleo étrend "filozófiáját".

 

 

Vajon mi a helyzet azzal az elképzeléssel, hogy egészséges úgy táplálkoznunk, mint az ősembernek?

Ray Audette Neander Thin című, 1995-ben kiadott műve általános érdeklődést ébresztett a húsban és növényi táplálékban gazdag, ám gabonában és keményítőben szegény ún. "ősemberdiéta" lehetséges előnyei iránt.

A kőkorszak - melyet a tudomány paleolit korszaknak nevez - mintegy 2,5 millió évvel ezelőttől 20 000 évvel ezelőttig tartott. Az első kőszerszámokat előállító emberekkel kezdődött, és a távoli területeken elszórtan élő, vadászó-gyűjtögető törzsekig nyúlt.

A Kolorádói Állami Egyetem professzoraként dolgozó Loren Cordain, PhD. The Paleo Diet címet viselő, később kiadott könyve még erősebb tudományos alapokat vonultatott fel az őskorban élő emberszabásúak és emberek - a neandervölgyi és cromagnoni ember - étrendjét követő táplálkozás mellett. (Magyarországon Paleolit táplálkozás /Jaffa 2009/ könyvemben ismertetem a paleolit táplálkozás mellett szóló tudományos érveket, némileg meghaladva Cordain nézeteit is, aki pl. a koleszterinhipotézist még nem vetette el. -Sz.G. megj)

Az ősember étrendjének követésén alapuló tényeket az őskori elődeikéhez hasonlító étrendű, modernkori vadászó-gyűjtögető társadalmakon végzett kutatások, valamint az őskori ember maradványain és természetes környezetén végrehajtott kémiai és fizikai vizsgálatok igazolják.

E vizsgálatokból nyilvánvaló, hogy az őskori emberszabásúak és emberek vadhúsban (hús vagy hal formájában) és zöldnövényekben gazdag étrenden éltek, mely nem tartalmazott gabonát, és magvakban és keményítőben (melyek alapja nagyrészt gumós növény volt) is meglehetősen szegény volt.

A tudósok paleolit vagy vadászó-gyűjtögető étrendnek nevezik a kőkorszaki táplálkozási mintákat, és a kétféle étrend hasonlósága miatt szinte felcserélhetővé vált a két kifejezés.

Vessünk egy pillantást a nemrégiben végzett klinikai kutatás eredményeire, és eredjünk nyomába annak, hogy miért is csökkenti a paleolit táplálkozás annyira gyorsan a szív- és cukorbetegség legkomolyabb kockázati tényezőit.

A klinikai kutatás megerősítette az "ősemberdiéta" kedvező hatását az egészségre

Tavaly a nagyhírű svédországi Karolinska Intézet tudósai 20 egészséges önkéntesnek három hétre paleolit étrendet írtak elő (Osterdahl M. és kutatótársai, 2007).

A vizsgálati időszak előtt és után is megmérték a résztvevők testsúlyát, testtömeg indexét, vérnyomását, és koleszterinprofilját.

Az önkéntesek jegyzéket kaptak az általuk fogyasztható "ősemberételekről", melyek között szerepelt friss vagy mélyhűtött gyümölcs, bogyósgyümölcs és zöldség, sovány hús, nem sózott hal, konzervparadicsom, citrom vagy zöldcitromlé, illetve kávé és tea tej és cukor nélkül.

A tiltott ételek listája tartalmazta a tejtermékek bármilyen formáját, illetve a termesztett és a legegyszerűbb gyártási folyamatokon átesett ételeket is, mint amilyen a bab, gabona, só, földimogyoró, tej, sajt, kenyér, tészta és rizs, felvágottak, alkohol, cukor és a gyümölcslé.

Annak elkerülése végett azonban, hogy kiessenek a kísérletből, engedélyeztek az önkénteseknek legfeljebb napi két burgonyát és heti egy adag aszalt gyümölcsöt, füstölt húst és egy adag zsíros húst is.

A kísérlet végére az azt sikeresen befejező 14 önkéntes közül mind fogyott, mindnek csökkent a vérnyomása és vérében jóval alacsonyabb lett egy vérrögképző tényező értéke.

Átlagosan a következő változások történtek (Osterdahl M. és kutatótársai, 2007):

  • két-háromkilós fogyás
  • a kalóriabevitel 36%-os csökkenése
  • a testtömeg index 0,8%-os csökkenése (az egészséges arány 18,5 és 25 között mozog) (A testtömeg indexet úgy számoljuk, hogy a testsúlyt kg-ban elosztjuk a méterben vett testmagasság négyzetével. Így pl. egy 172 cm magas, 72 kg súlyú ember testtömeg indexe: 24.3 Sz.G. megj.)
  • 3 Hgmm-es csökkenés a szisztolés vérnyomásban
  • 72%-os esés a plazminogén aktivátor inhibitor-1 nevű vérrögképzést elősegítő anyag szintjében (azaz csökkent a trombózis és infarktushajlam- Sz.G. megj.)

Az adatok nagyban hasonlítanak a sertéseken végzett tanulmányokéihoz (lásd a folytatásban), és alátámasztják a korábbi eredményeket, melyek szerint az úgynevezett paleolit táplálkozás védelmet jelenthet a cukorbetegség ellen.

Az étrend egyetlen lehetséges hátránya a (tejtermékekből származó) alacsonyabb kalciumbevitel, mely az élet későbbi szakaszaiban emelheti a csontritkulás kockázatát.

A nemrégiben végzett kutatások azonban lényegében bebizonyították, hogy a csontok megerősítése szempontjából a kalciumnál jóval fontosabb a súlyemelést is tartalmazó testmozgás és a megfelelő mennyiségű D-vitamin szedése - melynek forrása a napfény és zsírosabb húsú halak. És persze tabletta formájában is egyszerűen kalciumhoz juthatunk.

Genetikai értelemben még mindig ősembernek számítunk

Az atlantai Emory Egyetemen dolgozó S. Boyd Eaton, M.D., és Stanley B. Eaton III így írja le a kőkorszaki étrendet, annak hatását a modernkori ember DNS-ére, valamint a különféle ételekre adott reakciókat:

"Génállományunk alig változott a földművelés kezdetei óta, így genetikai szempontból az ember továbbra is kőkorszaki ember - aki a paleolitkor étrendjéhez alkalmazkodott. Az ilyen étrend alapját nagyrészt vadhús, hal, és vadon termő növények alkották.
"[A paleolit táplálkozás]...bőséges mennyiségű fehérjét tartalmazott; a zsírfajták teljességgel eltértek a gazdag nyugati országokban fogyasztottaktól; rostokban gazdag volt; magas volt benne a gyümölcsökből és zöldségekből (és egy kevés mézből), nem pedig gabonából, finomított cukorból és tejtermékekből származó szénhidrátok; valamint a mikronutriensek és minden bizonnyal a fitokemikáliák aránya is. (Eaton SB, Eaton SB 3rd ,2002.)

Két évvel később Dr. Cordain és társszerzője, a Mid American Heart Institute-ban dolgozó James O'Keefe, M.D., hasonló eredményre jutott:
"500 nemzedékkel [mintegy 15 000 évvel] ezelőttig minden ember kizárólag vadon élő vagy termő, feldolgozatlan formában lévő, és a saját környezetében gyűjtött vagy vadászott táplálékot vett magához. E körülményeknek köszönhetően az ilyen étrend magas arányban tartalmazott sovány fehérjét, többszörösen telítetlen zsírsavakat (különösen omega-3 zsírsavat), egyszeresen telítetlen zsírsavakat, rostot, vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat és más hasznos fitokemikáliákat. A történelmi és antropológiai kutatásokból úgy tűnik, hogy a vadászó-gyűjtögető ember általában remek egészségnek örvendett, nagyszerű volt az erőnléte, és szinte egyáltalán nem sújtották a modern társadalmakra jellemző degeneratív keringési betegségek. (O'Keefe JH Jr, Cordain L, 2004.)

Egy korábban végzett tanulmányáról szóló beszámolóban Dr. Cordain és kutatótársai megjegyezték, hogy az amerikaiakra jellemző nyugati típusú étrend, melyekben sok zsíros hús szerepel, sokkal nagyobb arányban járul hozzá a keringési betegségek okozta halálozáshoz.

Ezzel ellentétben azt hangsúlyozzák, hogy a vadászó-gyűjtögető társadalmak - melyek étrendjében a bevitt energia túlnyomó része állatokból származik - szinte teljesen mentesek a keringési betegségekre utaló jelektől és tünetektől. (Cordain L és kutatótársai, 2002.).

Szerintük csak látszólagos az ellentmondás azzal, amit a keringési betegségek elsődleges okairól tudunk, a vadászó-gyűjtögető társadalmakra ugyanis nem jellemző a magas vérkoleszterin, sem pedig a telített zsírsavakban gazdag étrend (Cordain L és kutatótársai, 2002.). (Az újabb vizsgálatok mára egyértelműen igazolták, hogy a koleszterin és a zsírok, beleértve a telített zsírokat is, nem okai a szív és érrendszeri megbetegedéseknek. Cordain és mtsi. állításai annyiban helytállóak, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot élő emberekben valóban alacsony a koleszterinszint, de nem ez védi meg őket a szív és érrendszeri betegségektől, hanem az, hogy étrendjük nem tartalmaz gyorsan felszívódó szénhidrátokat. -Sz.G. megj.)

  • A vadászó-gyűjtögetők keményítőben szegény, ám fehérjében gazdag étrendje - eltérően a keményítőben bővelkedő, fehérjében pedig szegényebb nyugati étrendektől - csökkenti a vérben található zsír és koleszterin szintjét.
  • Bár a vadászó-gyűjtögető társadalmak zsírbevitele megegyezik a nyugati típusú étrendével, vagy még talán meg is haladja azt, a paleolit táplálkozás lényeges különbségeket* mutat az elfogyasztott zsírok fajtáját és felosztását illetően ... mely jellemzők bizonyítottan csökkentik a kialakulófélben lévő keringési betegségek kockázatát.
  • A vadászó-gyűjtögető társadalmak táplálékában kevesebb só található a modern amerikai étrendre jellemzőnél, ugyanakkor antioxidánsban, rostban, vitaminokban és hasznos fitokemikáliákban pedig gazdagabb.

Amint azt Dr. Cordain csoportja is írta, az ilyen étrendbeli előnyök "...talán más életmódbeli tényezőkkel együttesen fejtették ki hatásukat (több testmozgás, kevesebb stressz és a dohányzás hiánya), melyek együttesen akadályozták meg a keringési betegségek kialakulását."

Egyesek arra is utaltak, hogy az őskori ember szervezetében esetleg kialakulhatott volna keringési betegség, ha 30 éves kornál tovább él.

Egy sertéseken végzett kontrollált étrendi kutatás eredményei azonban - melynek során egyes állatok az emberekére jellemző, gabonában gazdag étrendet követtek, miközben társaik ős- és modernkori vadászó-gyűjtögető társadalmak táplálkozását idéző táplálékot fogyasztottak - arra utalnak, hogy a paleolit étrend mindenképpen jót tesz a szívnek.

A szerzők a következő mondattal zárták a sertéseken végzett tanulmány eredményeit:
"Ez a házisertéseken végzett kutatás azt mutatja, hogy a gabonaalapú étrenddel ellentétben a paleolit étrend hatására nő az inzulinérzékenység, és csökken a C-reaktív fehérje szintje, valamint a vérnyomás. (Jönsson T és kutattótársai, 2006.)

E tényezők közül mind - az inzulinérzékenység, az alacsonyabb C-reaktív fehérjeszint, illetve az alacsonyabb vérnyomás - elősegíti a szív és a vérkeringés egészségét.

A tanulság tehát egyértelmű... Nyugodtan gondolkodjunk úgy, mint egy Nobel-díj nyertes, de okosan tesszük, ha neandervölgyi ember módjára táplálkozunk

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Források:

  • Balter V, Simon L. Diet and behavior of the Saint-Césaire Neanderthal inferred from biogeochemical data inversion. J Hum Evol. 2006 Oct;51(4):329-38. Epub 2006 May 5
  • Cordain L, Eaton SB, Miller JB, Mann N, Hill K. The paradoxical nature of hunter-gatherer diets: meat-based, yet non-atherogenic. Eur J Clin Nutr. 2002 Mar;56 Suppl 1:S42-52. Review.
  • Eaton SB, Eaton SB 3rd. Paleolithic vs. modern diets--selected pathophysiological implications. Eur J Nutr. 2000 Apr;39(2):67-70.
  • Jönsson T, Ahrén B, Pacini G, Sundler F, Wierup N, Steen S, Sjöberg T, Ugander M, Frostegard J, Göransson L, Lindeberg S. A Paleolithic diet confers higher insulin sensitivity, lower C-reactive protein and lower blood pressure than a cereal-based diet in domestic pigs. Nutr Metab (Lond). 2006 Nov 2;3:39.
  • O'Keefe JH Jr, Cordain L. Cardiovascular disease resulting from a diet and lifestyle at odds with our Paleolithic genome: how to become a 21st-century hunter-gatherer. Mayo Clin Proc. 2004 Jan;79(1):101-8. Review.
  • Osterdahl M, Kocturk T, Koochek A, Wändell PE. Effects of a short-term intervention with a Paleolithic diet in healthy volunteers. Eur J Clin Nutr. 2008 May;62(5):682-5. Epub 2007 May 16.
  • Richards MP, Pettitt PB, Trinkaus E, Smith FH, Paunović M, Karavanić I. Neanderthal diet at Vindija and Neanderthal predation: the evidence from stable isotopes. Proc Natl Acad Sci U S A. 2000 Jun 20;97(13):7663-6.
  • Richards MP, Taylor G, Steele T, McPherron SP, Soressi M, Jaubert J, Orschiedt J, Mallye JB, Rendu W, Hublin JJ. Isotopic dietary analysis of a Neanderthal and associated fauna from the site of Jonzac (Charente-Maritime), France. J Hum Evol. 2008 Apr 5. [Epub ahead of print]
  • Simopoulos AP. Evolutionary aspects of omega-3 fatty acids in the food supply. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 1999 May-Jun;60(5-6):421-9. Review.

*Az előnyt illetően a kulcsfontosságú különbséget valószínűleg a régi idők emberének étrendjében a többszörösen telítetlen növényi eredetű zsírsavak magas aránya jelenti, melyek között megtalálhatóak a növényi magvakból származó omega-6 és a halakból származó omega-3 zsírsavak - valamint a paleolit táplálkozásban lényegesen alacsonyabb arányban megtalálható gyulladásserkentő omega-6 és magasabb arányban jelen lévő gyulladásgátló omega-3 zsírsav. Habár az ilyen táplálék kevesebb telített zsírsavat tartalmazott, ezek nem voltak egészségtelenek. A keringési betegségek legnagyobb kockázatát a koleszterin oxidációja, az érelmeszesedés és a szívritmuszavar jelentik, mely tényezőket az ülő életmód és a kalóriaszegény, kevés zöldséget, gyümölcsöt és halat tartalmazó, ám cukorban, keményítőben, sóban, és zsírban gazdag étrend okozza. (Cordain itt sajnos rabja a téves koleszterinhipotézisnek. Sz.G. megj.)