Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Pedro Bastos
A nyugati típusú étrend és az emberi génkészlet II.

Forrás: The Paleo Diet Update, Volume 6, Issue 25-26-27. 2010 aug
A Tények-tévhitek számára fordította: Homok Szilvia

Loren Cordain munkatársa rövid összefoglalóját közlöm, amelyben érveket sorakoztat fel amellett, hogy a nyugati ember civilizációs betegségei abból fakadnak, hogy génjei továbbra is a paleolit kor emberéével azonos, táplálkozása mégis merőben eltér a paleolit kor táplálkozásától.

 

 

Ellenérvek

Érvelhetnénk azzal, hogy az ilyen primitívebb társadalmak genetikai szempontból védettek az iparosodott társadalmaknál tapasztalható krónikus degeneratív betegségek ellen. Ennek ellenére, amikor egy ilyen társadalom tagja a nyugati életmódnak megfelelően kezd élni, a krónikus degeneratív betegségek kockázata az ő esetében is hasonló - vagy akár magasabb is - mint a nyugati társadalmak tagjainál41, 77, 90-92, 123, 124, 137-154. Egyes esetekben, amikor az adott személy visszatér eredeti, primitív életstílusához, a hajlam visszafordítható93, 155.

Ez annak a bizonyítéka, hogy a vadászó-gyüjtögető és a modern életvitel által minimális mértékben befolyásolt népek jobb egészségmutatója, testösszetétele, és fizikai állóképessége nem a genetikának, hanem a környezetnek köszönhető. Továbbá azt is alátámasztja, hogy nem léteznek genetikai adaptációk, melyek a krónikus degeneratív betegségek115 - az ún. civilizációs betegségek32, 76 - ellen teljes mértékben védeni képesek a modernkori étrendhez és életmódhoz alkalmazkodott vadászó-gyüjtögető népességeket.

Sőt, ha két, látszólag egymástól különböző egyént ugyanannak a környezetnek teszünk ki (nyugati típusú étrend, kevés testmozgás, alváshiány, elégtelen vagy túlzott napozás, rekreációs kábítószerek használata, dohányzás, a környezet szennyezettsége, stb.), annak mindig szuboptimális kifejlett egyed lesz az eredménye, ami a génektől76, 156-158 függően betegséget eredményezhet.

Ezért szól sok érv amellett, hogy a modern Homo sapiens továbbra is a földművelés korát megelőző étrendhez és életmódhoz alkalmazkodott - csak a mai ember nem úgy él.

Amennyiben ezt az elképzelést vesszük alapul, valamint hozzászámítjuk az epidemiológiai (felmérési) adatokat, az állatokon és in vitro végzett, illetve az embereken végzett étrendváltoztatási vizsgálatokat, megfogalmazhatjuk a modern emberi élettannal összhangban álló táplálkozási és testmozgással kapcsolatos tanácsokat.

További jellemző ellenérv szokott lenni a vadászó-gyüjtögető népességek rövid várható életkora, ami azért nem számít elfogadható érvnek, mert ezt a mutatót jelentősen befolyásolják a gyermekkori halandóság adatai. Manapság nem az egészségesebb életmódnak köszönhető a jóval alacsonyabb gyermekkori halandóság, hanem a jobb tisztasági körülményeknek, az oltásoknak, a szigorú karanténszabályoknak, és az orvosi ellátásnak73. Ráadásul becslések szerint a vadászó-gyüjtögető népességeknél a lakosság 20%-a a civilizált társadalmak időseinek nagy részét sújtó krónikus degeneratív betegségek tüneteinek73 megjelenése nélkül éli meg a 60 vagy az annál is magasabb életkort. Mindezt csak súlyosbítja a tény, hogy a civilizált országokban az ilyen betegségek (mint amilyen például a kóros túlsúly vagy a 2-es típusú cukorbetegség) egyre magasabb arányban jelennek meg fiatalabb korosztályoknál32, 76, 77.

És végül pedig az őskori leletek arra utalnak, hogy amikor a vadászó-gyüjtögető népességek átálltak a mezőgazdaságra mint életfenntartási módra, romlott az általános egészségük és csökkent az életkoruk32, 124, 159.

Az ősi környezet

Hogy vajon milyen környezet volt a leginkább hatással az emberi génállomány kialakulására?

Különféle homininák [az emberszabásúak csoportján belül emberi elődeink - a ford.] csontvázán végzett anatómiai, biomechanikai és izotópos elemzésének, természetes lakóhelyük régészeti és geológiai szempontból történő értékelésének, valamint többféle vadászó-gyüjtögető társadalom (melyek étrendje és életmódja hasonlított a paleolit étrendhez és életmódhoz) etnográfiai tanulmányainak segítségével több kutató6, 71, 75, 76, 123, 160-165 is arra az eredményre jutott, hogy annak ellenére, hogy a földrajz, az ökológiai niche [ökostátus; a populáció környezetében található forrásoknak az a része, melyet a populáció egyedei kihasználhatnak], az évszakok és az eljegesedés következtében különféle étrendek és életmódok léteztek, mindnél megfigyelhetőek voltak a következő közös vonások:

  1. Rendszeres tartózkodás a napon165.
  2. Az alvási szokások összhangban voltak a mindenkori nappal-éjszaka változásokkal6.
  3. Rendszeres fizikai tevékenység táplálékszerzés, menedéképítés és biztonság céljából 158, 162, 163
  4. .
  5. Általános táplálékforrások (lásd 5. táblázat), melyek közöttt megtalálható:

5. táblázat: A pleisztocén* korban fogyasztott táplálékok

Hozzáférhető táplálékok

Nem hozzáférhető táplálékok

Rovarok , halak, kagylók és rákfélék , sz árazföldi vadak és madarak izomszövetei, zsírja és belsőségei

Tejtermékek (kivéve anyatej 2 vagy akár 4 éves korig)

Növények

Gabonamagvak (kivéve alkalmanként egy-egy adag a felső-paleolitikumban)

Gyökerek

Hüvelyesek

Gumós növények

Izolált cukor

Bogyós és vadon termő gyümölcsök

Finomított olajok

Csonthéjasok

Alkohol

Magvak

Finomított só (még a tengeri só is csak a tengervízből táplálékot szerző parti népek számára volt hozzáférhető)

Méz (alkalomadtán)

 


*Cordain és mtsi forrásai alapján.19,76

A neolitikum, az ipari forradalom és azok következménye

Mintegy 11 ezer évvel ezelőtt a Közel-Keleten végbemenő mezőgazdasági forradalom örökre megváltoztatta az emberi géneket kétmillió éven átalakító étrendet és életmódot. A legjelentősebb változások közé tartoztak, hogy mindennapos táplálékká váltak a gabonafélék, illetve megjelentek a hüvelyesek és más termesztett növények, az állatok háziasítása következtében pedig az állati eredetű tej, melyeket később a cukor és a desztillált alkoholtartalmú italok követtek19, 76.

6. táblázat: Az ipari forradalom * következtében megjelenő táplálékok

Időrendi sor

Táplálék

i.sz.1800

A finomított cukor általánosan beszerezhető

i.sz. 1860

Gabonán hizlalt állatok húsa

i.sz.1880

A finomított gabonamagvak általánosan beszerezhetőek

i.sz. 1897

Hidrogénezett növényi olajok

i.sz.1910

Az omega- 6 zsírsavban gazdag növényi olajok általánosan beszerezhetőek

i.sz.1970 (Egyesült Államok )

Magas fruktóztartalmú kukoricaszirup

 


*Cordain és tsai forrásai alapján19, 76

Mindezek ellenére az ipari forradalom (lásd 6. táblázat) és a 20. század (amikor is elérkezett a junk food - ócskajaipar és a különféle szennyezések kora, illetve az emberek egyre kevesebb időt töltöttek testmozgással és a napon) idézte elő az emberi táplálkozásban a legnagyobb változásokat, melyek a következők voltak:

1. A tápanyagok aránya

Egy pleisztocén kori étrendben a tápanyagokból szerzett teljes energia aránya minden bizonnyal különbözne a mai hivatalos táplálkozási szabályok által megadottaktól (ma: fehérje - 15%; szénhidrátok - 55-60%; illetve a tápanyaggal bevitt zsírok < 30%)166. Cordain becslései76 szerint a következőképpen nézhetett ki a pleisztocén kori étrend táplálékmegoszlása a napi kalória bevitel százalékos felbontásában: fehérje (19-35%), tápanyaggal bevitt zsírok (28-58%) és szénhidrátok (22-40%).

Habár a javasolt napi fehérjebevitel a testtömeg alapján számított 0.8 g/kg167, tudományosan bizonyított tény, hogy a sportolóknak nagyobb mennyiségre van szükségük (és ezért egyre inkább javasolt számukra168-170 fehérjéből a 1.2-2 g/kg/nap mennyiség). Az időseknek is magasabb fehérjebevitelre van szükségük az izomtömeg fokozatos csökkenése 171, 172 és az a csontszövet csökkenése miatt 173, 174, különösen gyümölcsben és zöldségben gazdag étrend esetén175.

A fehérje dús étrenddel (> 20% kalória bevitelnél176) kapcsolatban azt is bebizonyították, hogy javul a diszlipidémia (zsíranyagcsere-zavar)177-187 és az inzulinérzékenység93, 178, 181, ezen kívül a kóros elhízás188-190 és a metabolikus szindróma következtében kialakuló magas vérnyomás191-194 ellen is hatásos stratégia lehet. Továbbá csökkentheti az agyvérzés195, a vér homocisztein-koncentráció emelkedésének196 és az ischaemiás szívbetegségek197 kockázatát anélkül, hogy rossz hatással lenne a veseműködésre a vesebetegséget megelőző állapotban lévőknél198-202. Mindazonáltal a májban az húgysavszintézis határát (2.6 - 3.6 g/kg/nap)160, 203 nem lenne szabad túllépni.

Egyesek amiatt aggódnak, hogy a mezőgazdasági forradalom korát megelőző étrend nagy mennyiségű zsírbevitellel járt, ami ennek megfelelően a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatát vonja maga után. Ezzel kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy az étrend során bevitt zsírok mennyiségénél fontosabb azok fajtája31, 123, 204, 205. Ráadásul a vadászó-gyüjtögető által fogyasztott zsírok nagyrészt egyszeresen telítetlenek voltak, ami jó hatással van a lipoprotein profilra123. Végül pedig nem létezett a növényi zsírok ipari előállítása során keletkező transzzsírsavak fogyasztása76, 123.

2. A rostok és a glikémiás terhelés (GL)

A pleisztocén korban a szénhidrátforrást nagyrészt a vadon termő gyümölcsök, bogyók, zöldfélék és néha a gumós növények jelentették, illetve a gabonafélék és a méz nagyon ritkán képezték az étrend részét32, 19, 76. Ennek következtében a glikémiás terhelés (GL) akkoriban jelentősen alacsonyabb volt a nyugati típusú étrendénél, mivel még a teljes kiőrlésű gabonáknak is magasabb a glikémiás terhelésük, mint legtöbb gyümölcsnek és zöldségnek206.

Ehhez még az is hozzászámítható, hogy a pleisztocén korra jellemző átlagos étrend több rostot76 tartalmazott a tipikus nyugati típusú étrendnél, mivel a rostforrás nagy részét ma a gabonamagvak jelentik, míg a neolitikumig azt a gyümölcsök és zöldségek jelentették. Ha kalória per kalória alapján számolunk, a gyümölcsök és a zöldségek kétszer, illetve nyolcszor annyi rostot tartalmaznak, mint a teljes kiőrlésű gabonafélék76

Egy további táplálékcsoport, amely korábban nem alkotta a pleisztocén kor étrendjének részét, ugyanakkor ma alapvető élelmiszernek számít, a tejtermék76. Ez azért lényeges kérdés, mivel a tej, joghurt, és egyes laktóztartalmú sajtfélék - alacsony glikémiás terhelésük ellenére - rendkívül magas inzulinreakciót váltanak ki207-211.

Az étrend magasabb glikémiás terhelése és az általa kiváltott inzulinnövelő válasz, együtt az étrend során bevitt kevesebb rosttal és több fruktózzal76, talán az egyik oka lehet a civilizált országokban az nyálkahártya sejtből (pl. bélfal) kiinduló rosszindulatú daganat, a kóros elhízás, a magas vérnyomásbetegség, a metabolikus szindróma, a köszvény, a szívkoszorúér-betegség (CHD), az akné, a rövidlátás és többféle gyomor és bélrendszeri probléma76, 99, 134 manapság oly gyakori előfordulásának.

3. Az omega-6/omega-3 zsírsav aránya

Az omega-3 és omega-6 zsírsavcsalád többszörösen telítetlen zsírsavláncai több évezreden át jelen voltak a mai ember ősének étrendjében. Az ember történetének túlnyomó részében (pl. a paleolit korban) az omega-6/omega-3 zsírsav aránya az emberi étrendben becslések szerint76 valahol 1:1 és 3:1 közé esett - hasonlóképpen, ahogyan azt az 1960-as évekig Görögország hagyományos táplálkozási adatai mutatták, melyeknek megfelelnek az ország alacsony szívkoszorúér-betegség statisztikái205. Ezzel ellentétben Angliában, Észak-Európában és az Egyesült Államokban76, 212 ez az arány 10:1, és India213 egyes városi területein megközelíti az 50:1-et. Az omega-6/omega-3 zsírsav arány ilyen fokú emelkedése többek között növelheti a szívkoszorúér-betegség (CHD)212, 213, a rák214, a pszichiátriai rendellenességek215 és a csontritkulás216 kockázatát.

4. Mikrotápanyagok sűrűség

Kalória szerint a halban, a kagylók és rákfélék húsában, a zöldségekben és gyümölcsökben magasabb a mikrotápanyagok sűrűsége76 , mint a gabonamagvakban (különösen ha a finomított változatról van szó), a tejben (a kalcium kivételével), a cukorban és a finomított olajokban. Így hát a termőtalaj kimerítése, a modern ételek szállítása, a raktározás és az ételkészítési módszerek mellett a mai ember étrenddel kapcsolatos döntései okolhatóak főként azért, hogy a fejlett országok népességének jelentős százaléka miért nem kapja meg az ajánlott napi vitamin- és ásványi só mennyiséget76, 217-225. Ez további magyarázatként szolgál arra, hogy az iparosodott országokban miért olyan nagy arányban fordulnak elő krónikus betegségek76, 226.

Konklúzió

Levonhatjuk hát a következtetést, hogy egy olyan étrend és életmód felvétele, mely nagyban eltér az emberi génkészletet kétmillió évnél is hosszabb ideig meghatározótól, magyarázatot ad a krónikus degeneratív betegségek járványszerű terjedésére a civilizált országokban. Ha azonban rendszeresen mozgunk156-158, szélességi fokunknak és bőrszínünknek megfelelő mértékben napozunk (hogy 40 ng/ml227 fölött maradjon a 25(OH)D3 plazmaszint), eleget alszunk6, 228-230, és a pleisztocén kor emberéhez hasonló étrendet követünk (halak, kagylók és rákfélék, szabadföldi csirke tojása, szabadon nevelt, fűvel táplált állatok húsa és belsőségei, gyümölcs, zöldség, gyökerek, gumós növények, csonthéjasok és magvak), az optimális egészséghez vezethet.

Hivatkozások:

Mivel a cikkben sok hivatkozás szerepel (230), a hivatkozások jegyzéke PDF-ként tölthető le.

<<< A cikk első része

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre