Szendi Gábor:
Placeboműtétek?

A régi korok mindenféle babonán és téves orvosi teóriákon alapuló gyógymódjaiba sokan belehaltak, de sokan meggyógyultak. Évszázadokon át eret vágtak, hólyagot húztak, hashajtóztak, köpölyöztek, piócáztak, a különféle gyógyhatásúnak tekintett kotyvalékokról nem is beszélve. Akkoriban egy gyógymód hatásosságának megítélése teljesen szubjektív volt, s erősen hagyatkoztak a tradíciókra. Ez a szemlélet a 19. századi tudományos forradalom hatására kezdett lassan változni. Az 1930-as évektől fellendülő gyógyszerkutatás kezdetben olyan alapvető szerekkel állt elő, amelyeknek hatásosságához nem fért kétség. Pl. az inzulin, a kortizon, az antibiotikumok hatása oly nyilvánvaló volt az addig végzetesnek tekintett betegségekben, hogy senkinek nem jutott eszébe aggályoskodni a valódi hatást illetően. A gyógyszerkutatás 20. században megfigyelhető egyre gyorsuló fejlődése teremtette meg a placebo tudományos fogalmát és a placebokutatást. Maga a placebo szó szerint azt jelenti, "enyhíteni fogok". Az első placebokontrollos vizsgálatot James Lind hajóorvos végezte el, hogy bizonyítsa a citrom skorbutellenes hatását. 1747-ben a Salisbury fedélzetén különböző szerekkel -ecettel, higított vitriollal, tengervízzel, citrommal és narancslével -kezelte tengerészek kis csoportjait. Egyedül a citrom és narancs-csoport maradt egészséges. Ezután vagy 250 évet kellett várni, amíg a 20. században hébe-hóba kezdték alkalmazni a placebokontrollos vizsgálatokat. A British Medical Journalban 1952-ben egy szerkesztői közlemény a forgalomban lévő gyógyszerek 40%-át hatástalan placebónak minősítette (BMJ, 1952). A valódi gyógyszerhatással szembeni kételyek miatt kezdett elterjedni az un. kettős vak, placebo kontrollos vizsgálati módszer, amelynek lényege, hogy sem az orvos, sem a beteg nem tudja, hogy a vizsgált gyógyszert, avagy hatástalan pirulát kap-e. Azonban csak a 70-es években kezdték minden új gyógyszernél a törzskönyvezés feltételéül szabni a placebóval szemben bizonyított fölényt.
Miközben a gyógyszerekkel szemben fokozatosan kialakult a gyanakvás, a sebészeti eljárásokról továbbra is azt gondolták és gondolják ma is, hogy nem lehet szó placebohatásról, hiszen itt szúrnak, vágnak, eltávolítanak, vagyis a tüneti javulás egyértelműen bizonyítja a műtéti eljárás hatásosságát. Mára kiderült, hogy a műtéteknek ugyanúgy lehet placebohatása. A placeboműtétet úgy határozhatjuk meg, hogy ez olyan műtéti beavatkozás, amely a kezelt betegségre nem hat, de a betegben a gyógyulás elvárása alakul ki. A legelső placeboműtét talán az érvágás volt. Ez annyira bevett gyakorlat volt, hogy szinte mindenre alkalmazták, és gyógyerejében annak ellenére hittek, hogy sok beteg, pl. George Washington is, a nagy vérveszteségbe halt bele.

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.