Forrás: Jeff D. Leach, Glenn R. Gibson és Jan Van Loo: Human evolution, Nutritional Ecology and Prebiotics in Ancient Diet. Bioscience Microflora Vol. 25 (1), 1-8, 2006
A Tények-tévhitek számára fordította, kivonatolta:Mezei Elmira
A kicsit elvontnak tűnő cikkből megtudhatjuk, hogy a paleolit táplálkozás nem divatirányzat, hanem az emberi táplálkozás evolúciójával foglalkozó kutatók szerint erre vagyunk "kitalálva". Jeff Leachnek és munkatársainak semmi köze a paleolit mozgalomhoz, ők a prebiotikumok és a bélflóra kutatói, tehát valahonnan egész más irányból érkeztek el a nyugati táplálkozás kritikájához. Tanulmányukban arra mutatnak rá, hogy a bennünk élő "jó baktériumok" általuk emészthető rostok, azaz prebiotikumok hatására szolgálják megfelelően gazdáikat - azaz bennünket.
Az emészthetetlen prebiotikus szénhidrátok modern vizsgálata egyre elterjedtebb, és megmutatja a bélrendszerre és az egész szervezetre ható előnyeiket. Ennek ellenére nagyon keveset tudunk arról, hogy az ősi populációkban milyen gyakorisággal fogyasztották őket. Ebben a tanulmányban megvitatjuk a Föld különböző részeiről származó archeológiai leletek bizonyítékait. A Homo faj tagjainak már 2 millió évvel ezelőtt elegendő ökológiai lehetősége lett volna a prebiotikus növények beiktatására az étrendbe, de az érdemi bevitel csak a felső paleolitikumra jellemző technológiai fejlődéssel érkezett el, 40 000 évvel ezelőtt. Azok a hominid populációk, amelyek kibővítették étrendjüket a prebiotikumokat termő növényekkel, a humán evolúció során mindvégig szelektív előnyt élvezhettek versenytársaikkal szemben.
Bevezető
Az 1970-es évek óta megújult az érdeklődés a bélrendszeri működés és az egészség közötti kapcsolat témája iránt. Újabban nagy figyelmet kapnak a prebiotikus szénhidrátok. A prebiotikumok az emésztő enzimek által érintetlenül érik el a vastagbelet, ahol kölcsönhatásba kerülnek a belek ökoszisztémájával és pozitív irányba befolyásolják az őket fogyasztó személy egészségét. A közismert inulin és az oligofruktóz továbbra is sok prebiotikus kutatás vezető témája. Ezen kutatások célja a prebiotikumok előnyeinek bizonyítása a modern népesség számára, azonban keveset tudunk használatunkról az ember őstörténete során.
Ebben a tanulmányban röviden áttekintjük az erre vonatkozó Észak-Amerika déli területeiről, valamint a világ különböző pontjairól származó archeológiai bizonyítékokat. Érdekes megvizsgálni a kérdést a táplálkozási ökológia szempontjából, ami az egészség, a növekedés és fajfenntartás céljából történő esszenciális tápanyagbevitelt vizsgáló tudományterület. Egy változatos és megfelelő tápanyagtartalmú étrend jobb egészséghez vezet, ami alacsonyabb csecsemőhalálozásban és a várható élettartam megnövekedésében nyilvánul meg.
A régészeti leletek nyomán egyedülálló bepillantást nyerhetünk az idő mélységébe, amin keresztül megérthetjük, hogy milyen étrendi és környezeti tényezők alakították a mostani genetikai összetételünket. A jelentős étrendi és technológiai változások a mezőgazdasággal és az ipari forradalommal jelentek meg, az elmúlt 10 000 évben. Evolúciós perspektívából ez az időtartam túl rövid ahhoz, hogy genomunk alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. A modern populáció tehát biológiailag és fiziológiailag egy olyan evolúciós étrendre szelektálódott, ami nem tartalmazott sok, a mai táplálkozásban oly népszerű ételt. A mai ember bélrendszerének mikroflórája egyre disszonánsabb, mert egyre távolabb kerül eredeti, genetikusan determinált összetételétől.
Evolúciós táplálkozás és táplálkozási ökológia
Az ember megfelelő növekedéséhez, metabolikus működéséhez és sejtregenerációjához közel ötven esszenciális tápanyag szükséges. A mostani szükségleteket több millió év alatt alakította a szelekciós nyomás. Történelmünk döntő többsége alatt (99%), az ember nem fogyasztott tejterméket, margarint, földművelésből származó gabona magvakat, valamint finomított cukrot. Ma ezek a táplálékok teszik ki a modern étrendben a kalóriabevitel 60-70%-át. 500 generációval ezelőttig az ember vadászott és gyűjtögetett, és az így szerzett növényeket és állatokat ette. Ez az étrend sok rostot, sovány állati fehérjét, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírt (omega-3 zsírsav), vitamint, ásványi anyagot, fitokemikáliát, antioxidánst és kevés nátriumot tartalmazott. Megdöbbentő módon, azoknak a populációknak a körében, akik ma is többnyire e szerint a minta szerint táplálkoznak, lényegében ismeretlenek a krónikus degeneratív betegségek, mint pl. a korral egyre emelkedő vérnyomás, az elhízás vagy az inzulin rezisztencia.
A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre
kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen
feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.
Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
|
| |||||||||||||||||||||