Sayer Ji:
Gabonafélék - Út az egészséghez vagy az egészség zsákutcája?

Gyakran "életadó gabonának" nevezik, és hitelessége szinte bibliai jelentőséggel bír. Oly mértékben tartja magát az elképzelés, miszerint a gabona "ideális táplálék", hogy az éhezés ellen harcoló FAO (az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete) búzakalászt használ saját emblémájául, melyet a latin Fiat Panis, azaz "Legyen kenyér!" mottó kísér. A meglehetősen előkelő hely ellenére, melyet egy cipó teljes kiőrlésű kenyér a nemzetközi társadalomban ma elfoglal, a bibliai feljegyzések valójában arról tanúskodnak, hogy a Bibliában elsőként említett táplálék a "maghozó fű" [az angol nyelvű Biblia szerint herbs, tehát nem egyszikű fű, hanem csupán zöldnövény] és "maghozó gyümölcs" (Teremtés könyve; 1.29), a kenyeret pedig Isten a bűnbeesésért járó vezeklésként adta az embernek:

"...Átkozott legyen a föld te miattad…Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe..." (Teremtés könyve 3.17, 19)

A bibliai üzenetben rejlő bölcsességet mára rég elfelejtettük, és az USDA (az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium) táplálékpiramisa adta irányelvek értelmében "kenyér, müzli, rizs és tészta" formájában a gabonának kellene alkotnia étrendünk legnagyobb részét. Sokan közülünk, akiknek a mezőgazdasági termékekkel agyonkényeztetett ízlelőbimbóik és emésztőrendszerük soha egy napot sem töltöttek még akár egyetlen gabonából készült kenyér- vagy kekszmorzsa nélkül, olyan sokat eláruló frázisok ismételgetésével fejezzük ki az ilyen ételektől való függésünket, mint pl. "Majd meghalok egy falat kenyérért!" vagy "halálosan finom az a pizza", elfeledkezve arról, hogy az agrártársadalmakon kívül a gabonát általában csupán utolsó menedéknek vagy az éhhalál elleni tápláléknak tartották.

Az olyan agrártársadalomban, mint amilyen a miénk is, a kormány természetesen azt ajánlja, hogy a korunk embere bőségesen fogyasszon gabonát. Végülis ma már nem vadászattal és gyűjtögetéssel jutunk táplálékhoz. Valójában az általunk fogyasztott kenyértől a tejen át egészen a húsig a gabonafüvek jelen vannak a modern élelmiszeripar szinte minden mozzanatában.* És amióta az amerikai szövetségi kormány követelménye szerint 10%-ban kukoricaetanol a szabvány, még az autóinkat is arra kényszerítik, hogy a mindenható gabona asztalánál csillapítsák szomjukat.

Mindezek ellenére azonban a gazdasági nyomás és a kulturális preferenciák nem tehetik semmissé a tényt, hogy az emberi szervezet az evolúció során nem gabonaalapú étrenden fejlődött. A gabonafogyasztás valójában csupán 100-500 nemzedékre (20-10 000 évre) nyúlik vissza, annak függvényében, hogy őseink éppenséggel mennyire messze vándoroltak a civilizáció bölcsőjétől és kenyérkosarától, a termékeny félholdnak nevezett területtől, illetve hogy mekkora sikerrel óvták magukat a betolakodó agrártársadalmak ellen, például a Rómaiak ellen, akik úgy érdemelték ki a "Búzabirodalom" titulust, hogy a római erődök valójában magtárak voltak, melyeknek célja ostrom esetén az egy évi búzakészlet tárolása volt. És lám a mai napig az íreknél, skótoknál és finneknél a legmagasabb a lisztérzékenység aránya, mivel ellenálló őseiknek - többnyire - sikerült megvédeniük magukat a római betolakodóktól, és így azt is megakadályozni, hogy át tudjanak állni a sajátjukétól radikálisan eltérő gabonaalapú étrendre.

Az ehhez hasonló történelmi példák érdekes ablakot nyitnak a múltra, ha azonban teljes képet szeretnénk arról kapni, mennyire idegenek szervezetünk anyagcseréje számára a gabonafüvek magvai, a hús-vér emberi szervezetbe, sőt magába a DNS-be íródott őstörténetbe kell visszatekintenünk.

Csak tagoknak!

A cikk folytatásához fel kell iratkoznia a kéthetente kiküldésre kerülő Tények-tévhitek hírlevélre, melyből értesülhet a frissen feltett cikkekről.
A feliratkozás semmilyen kötelezettséggel nem jár, később bármikor törölheti tagságát. E-mail címét bizalmasan kezelem.

Írja be valós e-mailcímét az alábbi mezőbe!
Ha már tag, azt a címét írja pontosan be, amellyel feliratkozott! Ha elírta az e-mailcímét, vagy nem tag, a Feliratkozás oldalra lesz átirányítva.
Feliratkozás után 1 napig szabadon olvashatja a cikkeket, de a végső regisztrációhoz rá kell kattintania az elküldött megerősítést kérő e-mailben a hosszú linkre.