Feliratkozás hírlevélre

Tendler és mtsi.:
Az alacsony szénhidráttartalmú, ketogén étrend hatása a nem alkoholos zsírmáj betegségre: elővizsgálat

Fordította, kivonatot készítette: Mezei Elmira

Forrás: Forrás: Tendler D, Lin S, Yancy WS Jr, Mavropoulos J, Sylvestre P, Rockey DC, Westman EC. The effect of a low-carbohydrate, ketogenic diet on nonalcoholic fatty liver disease: a pilot study. Dig Dis Sci. 2007 Feb;52(2):589-93.

Az alábbi vizsgálat ismét arra mutat rá, hogy a nyugati táplálkozás számos olyan problémát okoz, amellyel szemben aztán a nyugati orvoslás tanácstalanul áll, holott elég lenne csak felismerni, hogy a helytelen táplálkozás következményeit a helyes táplálkozásra való áttéréssel lehet leginkább kezelni. A vizsgálatban alkalmazott ketogén étrend lényegében egy szánhidrát tekintetében korlátozottabb paleolit étrendnek felel meg. Ez megfelel annak, hogy 4 egység zsírra jusson 1 egység fehérje és összesen 20-50 gramm szénhidrát. Az alacsony szénhidrátbevitel meglepően könnyen betartható, ha nem fogyasztunk gyümölcsöt, csak olyan zöldségeket, amelyek nem tartalmaznak keményítőt.

 

 

Absztrakt
A nem alkoholos zsírmáj egy egyre gyakrabban előforduló kóros állapot, amely májzsugorodássá fajulhat. Ez a próbavizsgálat az alacsony szénhidráttartalmú, ketogén étrend az elhízottsággal összefüggő zsírmájra tett hatását értékelte ki. Öt, átlagban 36,4-es testtömeg indexű páciens, akiknél biopsziával kimutatták a zsírmájat, instrukciókat kapott, hogy megfelelő táplálék kiegészítők szedése mellett egy napi 20 g szénhidrátot tartalmazó étrendet kövessenek hat hónapig. Három hónapon át kéthetente visszatértek csoport találkozókra. Az átlag súlycsökkenés 12,8 kg volt. Négy résztvevőnél az újabb máj biopszia a rostos elfajulásban (fibrózis) és a szövettanban, gyulladásszintben is javulást mutatott. Hat havi ketogén étrend jelentős fogyáshoz és a zsírmáj szövettani eredményének javulásához vezetett.

A nem alkoholos zsírmáj egy mikroszkópos vizsgálattal kimutatható elváltozás, ami az alkoholizmus következményeként kialakuló májkárosodásra hasonlít, de olyan embereknél alakul ki, akiknek az alkoholfogyasztása egyáltalán nem számottevő. Becslések szerint az USA-ban a lakosság kb. 26%-nál fordul elő. Az elhízott egyéneknél magasabb, kb. 60-70% a gyakorisága. A 40-es testtömeg index fölötti embereknél 91%-os előfordulása van. Ezt kivetítve az általános amerikai lakosságra, ahol a felnőttek 65%-a túlsúlyos vagy elhízott, a zsírmáj betegség jelentős közegészségügyi problémát jelent.

A számos lehetséges kiváltó ok közül kiemelkedik egy széles körben elfogadott teória, mely szerint az inzulin rezisztencia az a mechanizmus, ami a zsírmáj kialakulásához vezet. Ezt a teóriát támasztja alá számos olyan próbavizsgálat, amelyben az inzulin érzékenységet fokozó gyógyszeres kezelés jótékony hatással volt a zsírmájra. A közelmúlt vizsgálatai azt mutatták, hogy az alacsony szénhidráttartalmú ketogén diéta hatékony lehet az elhízottság és az inzulin rezisztencia kezelésében. Ezek után mi azt a hipotézist állítottuk fel, hogy a ketogén étrend a nem alkoholos zsírmájra is jó hatással lehet.

Módszerek

Az alanyok 18-65 éves, 30-as és 40-es testtömeg index közötti, a zsírmáj orvosi diagnózissal rendelkező egyének voltak. Kizáró tényező volt a rendszeres alkoholfogyasztás, múltbeli alkoholbetegség, inzulinérzékenységet fokozó vagy zsírmájra felírt gyógyszerek használata, májcirrózis vagy egyéb krónikus májbetegség, drog használat, egyéb halálos betegség vagy terhesség.

Eljárások

A kiválasztott alanyok az első három hónapban kéthetente, majd havonta találkoztak megbeszélni az eredményeket. Naponta maximum 20 gramm szénhidrátot fogyaszthattak.
Étrendjükben korlátlanul fogyaszthattak húst, halat és tojást, napi kb. 12 dkg sajtot, 2 csészényi (500 ml űrtartalom) salátát, és egy csészényi alacsony szénhidráttartalmú zöldséget. A kalória bevitelt nem limitálták, a résztvevők jóllakásig ehettek. A testmozgás nem volt a program része. Az étrend betartását úgy ellenőrizték, hogy rendszeresen mérték a vizeletben jelenlévő ketontestek mennyiségét. Táplálék kiegészítőket is kaptak (multivitamin, esszenciális zsírsav, króm) és naponta fogyasztottak erőlevest.

Mérések

Életfunkciók
Minden alkalommal megmérték a testsúlyt, és az érkezést követő három perc pihenés után kétszer a vérnyomást. Az elemzésben ezek átlagát használták.

Szérum tesztek
A vizsgálat kezdetén, majd a tizedik és a huszonnegyedik héten 12 óra koplalás után vért vettek, majd a mintákat kielemezték. Nézték az alanin aminotranszferáz (ALT), aszpartát aminotranszferáz, össz bilirubin, hemoglobin A1C, glükóz, inzulin, összkoleszterin, LDL, HDL koleszterin, és triglicerid szinteket.

Vizelet vizsgálatok
Mivel a napi 20 grammot nem meghaladó szénhidrát bevitel emelt ketontest kiválasztáshoz vezet a vizeletben, a diéta betartását rendszeres vizeletvizsgálatokkal ellenőrizték.

Májszövettan és analízis
Egy gasztroenterológus ultrahang vezérléssel perkután (bőrön keresztül bevezetett tűvel) májbiopsziát csinált. A minimum 20 mm hosszú májszövet mintákat tekintették elfogadhatónak. Egy patológus a vizsgálat előtti és utáni mintákat is értékelte, anélkül, hogy tudta volna, kihez tartoznak, illetve mikor lettek levéve. Különböző szempontok szerint történt az analízis: szteatózis (zsírmáj) és fibrózis mértéke, gyulladásszint foka a májban, a kollagén felület tömörsége. A teljesen negatívtól az előrehaladott állapotig minden fázis szerepelt a diagnosztikus skálán.

Eredmények

Mind az öt résztvevő végigcsinálta a hat hónapig tartó vizsgálatot. A kezdetkor az átlag testsúly 102,2 kg volt, az átlag életkor pedig 35,6 év. A résztvevők közül három nő volt és kettő férfi. Átlagban 12,8 kg-ot fogytak. Az átlag szisztolés vérnyomás a vizsgálat elején 130,3 volt, a végén pedig 117,6. A diasztolés érték 83,5 volt az elején, a végén pedig 77,5. A kezdetkor mind az öt biopszia szteatózist, gyulladást, és fibrózist mutatott. A vizsgálat végén e három faktorban az 5-ből 4 biopszia mutatott javulást. Az ötödik résztvevő, aki nem mutatott javulást, sőt, romlott az állapota, valószínűleg nem tartotta be a diétát, mert ő egyáltalán nem fogyott és a kilenc vizeletvizsgálatból csak egyben voltak nála kimutathatóak a ketontestek. Statisztikailag szignifikáns mértékű volt az átlag testsúlycsökkenés. Az ALT májenzim értékek, valamint az inzulinszint eredmények is javultak. Az étrend jól tolerálható volt. Egy résztvevő egy alkalommal lábgörcsöket tapasztalt, de ez erőleves fogyasztásával rendeződött.

Megbeszélés

Ebben a hat hónapos vizsgálatban az alacsony szénhidráttartalmú ketogén étrend szignifikáns májszövettani javuláshoz vezetett azoknál a nem alkoholos zsírmájban szenvedő résztvevőknél, akik betartották a diétát. Az egyéb általánosan alkalmazott orvosi kezelésekhez képest a javulás mértéke jelentős volt. Az eredmények azt indikálják, hogy még egy májzsugorodást jelző folyamat is visszafordult. A kontrollcsoport hiánya miatt nem lehetünk benne teljesen biztosak, hogy a javulás a ketogén étrendnek vagy egyszerűen a testsúlycsökkenésnek köszönhető. Azonban a csökkentett szénhidráttartalom valószínűleg önmagában pozitív hatású a zsírmájra. A magas glükóz, fruktóz és szacharóz bevitel a májban túlzott zsíranyagcseréhez és magas triglicerid szinthez vezet, ami kiválthatja a zsírmáj betegséget. Miután a zsíranyagcsere túlműködése és a magas triglicerid szint nagyon gyakori jelenlégek manapság, a cukorfogyasztás csökkentésével megelőzhetővé válna a zsírmáj.

A vizsgálatban tapasztalható javulás az éhomi inzulin és glükóz szint javulásának lehetett köszönhető, ami azoknál a résztvevőknél volt megfigyelhető, akik fogytak. A mi eredményeink alátámasztják azt az elméletet, miszerint a nem alkoholos zsírmáj az inzulin rezisztencia következménye. Ez a módszer alternatívát kínálhat az orvosoknak a zsírmáj kezeléséhez.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre