Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor: Mennyi az annyi?
A D vitamin helyes adagolásáról

A D-vitamin adagolása tudomány és nem hiedelmek kérdése. Még a legújabb ajánlás is bőven alatta van a valódi szükségleteknek.

 

 

Most, hogy az influenzajárvány kapcsán sokan érdeklődni kezdtek a D vitaminszedés iránt, ismét fény derült arra, milyen sötétség él az orvosok fejében a D vitaminnal kapcsolatban. Nem véletlen, mert hasonló sötétség ül azoknak a fejében is, akiknek el kéne tudni igazítani őket ebben a kérdésben. Az utóbbi években elég sok szakirodalom jelent meg, amely azt mutatta be, hogy a D vitamin a szervezetben igen sok funkciót ellátó hormon, és hiánya immunhiányos állapotot idéz elő, fogékonnyá tesz a fertőzésekre, fokozza az autoimmunbetegségek kockázatát, rontja az inzulin hasznosulását és károsítja a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. S mivel a D vitamin, mint hormon, fontos szerepet játszik a sejtosztódásban is, a népességszintű D vitamin hiány az egyik oka a rákjárványnak. A D vitamin fontos szerepet játszik a szív és érrendszeri betegségekkel szembeni védelemben is, és az alacsony D vitaminszint a vizsgálatokban bejósolta idős emberek önellátó képességének és kognitív képességeinek szintjét. A magzat fejlődésében a D vitamin hiánya súlyos fejlődési zavarokhoz vezet, csecsemőkorban pedig pl. véd a cukorbetegség vagy később multiplex szklerózis vagy asztma ellen. Gyakran betegeskedő gyerekeknek nagy dózisú D vitaminra megszűntek a felsőlégúti betegségei.
Az orvosoknak és az embereknek meg kéne végre érteni, hogy a D vitamin nem csupán a csontok "vitaminja", hanem egy rendkívül fontos hormon, amely évmilliókon keresztül az emberi szervezetben -mivel állandóan napon voltunk - igen magas szintű volt. A ma érvényes nevetséges napi ajánlott adagokat nem tudományos mérésekre, hanem feltevésekre és aggodalmakra alapozva mondták ki. Ezek az ajánlások felelősek igen sok megbetegedésért és közvetve igen sok halálért. Ideje volna legalább a szakembereknek elolvasni a szakirodalmat. És ideje volna megszüntetni azt az abszurd helyzetet, hogy ósdi nézeteket valló orvosok és közegészségügyisek makacsul ragaszkodjanak az elavult dózisokhoz, és a D vitamin vényköteles gyógyszerként való kezelésével megakadályozzák az embereket abban, hogy az egészségüket megóvják.

Bruce W Hollis and Carol L Wagner: A terhesség és szoptatás alatti D vitamin szükséglet felmérése.

Forrás: Bruce W Hollis and Carol L Wagner: Assessment of dietary vitamin D requirements during pregnancy and lactation. Am J Clin Nutr 2004;79:717-26.

Kivonat: Szendi Gábor

Bevezetés

Ennek az összefoglalónak az elsődleges célja, hogy újraértékelje a napi ajánlott D vitamin mennyiséget, mivel a jelenleg ajánlás gyakran vezet D vitamin hiányhoz, különösen az afroamerikai nők körében. Az egészséges felnőtt népességen végzett vizsgálatokat tekintjük modellnek arra, mennyi vitaminra lehet szükségük a terheseknek és a szoptató anyáknak. D vitamin alatt a cholecalciferol (D3) vitamint értjük, és nem a D vitamin hormon formájátt (1,25-dihydroxycholecalciferol).

A D vitamin étrendi ajánlása: mik a tények?

Vieth kiváló összefoglalója rámutatott arra, milyen önkényesen állapították meg a D vitamin szükségletet. 1997 előtt csecsemőknek a napi ajánlott D vitamin adag 10 µg (400 NE) volt. Ennek tudományos alapja annyi volt, hogy egy teáskanálnyi csukamájolajban ennyi volt, és ezt a mennyiséget biztonságosnak és elégségesnek találták az angol kór megelőzésére. A felnőttek D vitaminszükséglete még ennyire se volt jól definiálva. Negyven évvel ezelőtt egy szakértőcsoport anekdotikus adatokra támaszkodva a csecsemők dózisának a felét ajánlotta felnőtteknek, mondván, hogy biztos a táplálékból is felvesznek valamennyit. Angliában 100 NE volt a megállapított szükséglet naponta, mert 7 súlyos csontritkulásban szenvedő felnőtt nőnél ennyi elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy csontjuk reagáljon. Így a 200 NE dózist már nagyvonalú előírásnak tekintették. Mindezek az előírások akkor születtek, amikor még nem tudták mérni a vérben a 25(OH)D (azaz 25-hydroxyvitamin D) koncentrációját.

A megfigyelt legalacsonyabb, már káros mennyiség szintje

Fontos megállapítani, mennyi az a legalacsonyabb mennyiség, amelynél már káros hatást figyeltek meg (mert népesség szinten ehhez kellene mindenkinek igazodni, semmint, hogy akár csak egy embernek is baja legyen az ajánlás alapján -Sz. G. megj.). Erre azonban nincsenek megfelelő adatok. 1989-ben pl. az USA Ajánlott Napi Adagja (RDA) leírása szerint a napi adag ötszöröse már káros. Ezt egy 1963-as szakértői jelentésre alapozták, amely viszont egy 1938-as adatra hivatkozott, amely szerint egy csecsemőnél a napi 1800-6300 NE napi adagra az egyenes csontok növekedése megállt. Felnőtteknél nem végeztek ilyen vizsgálatot, tehát tudományosan nincs megállapítva felnőtteknél ez a felső határ. Az Amerikai Orvosok Szövetsége 1987-ben azt állította, hogy hónapokon keresztül szedett napi 10 000 NE súlyos kalciumháztartás zavarokat, sőt halált okozhat. Két cikkre hivatkozott ez a közlemény. Az egyikben szó sem volt a D vitamin toxicitásáról, a másik pedig 1948-ból való volt, amelyben 10 betegnél 150 000 és 600 000 NE dózist adtak, és megjegyzendő, hogy mindegyik beteg felépült. 1990-ben a kérdést újra felvetette egy terheseknek szóló ajánlás. Ez egy vizsgálatra hivatkozott, amelyben hat "normál" alanynál 3800 NE napi adására a kalciumszint vérszintje 11mg/dl volt. Ezt nevezték el a már káros legalacsonyabb szintnek, és a napi 2000 NE-t a még nem káros szintnek. Csakhogy ebben a vizsgálatban pl. nem mérték a vér 25(OH)D szintjét. (Nem tudni, menyi D vitaminhoz jutottak egyéb forrásból, mennyi szívódott fel, stb. Sz.G.- megj.) Vagyis felnőtteknél a legkisebb káros dózis és a még nem káros dózis megállapítása teljesen tudománytalan alapon történt.

A D vitamin napi ajánlott adagja a csecsemőknek, gyermekeknek és felnőtteknek testsúly kilogramm alapján

Évek óta fúrja kutatócsoportom oldalát a következő kérdés: hogy lehet egy 1kg-os koraszülöttnek, egy 3.5 kg-os csecsemőnek és egy 90 kg-os felnőttnek is a napi ajánlott D vitamin mennyiség 400 NE? A kérdés megválaszolásához tudnunk kell, miként hat a bevitt D vitamin a csecsemő és a felnőtt vérben keringő D vitamin szintjére. Vagy 10 évvel ezelőtt közöltük már az eredményeinket, mely szerint mind koraszülötteknél, mind csecsemőknél a napi 400 NE a normál határon belül emeli meg a vérben a D vitamin szintjét (15-80 ng/ml).
Milyen hatással van egy felnőttre, ha hónapokon át napi 400 NE D vitamint kap? Semmi. A vérében vagy nem változik, vagy csökken a D vitamin szintje.
A kérdés tehát az, mennyit kéne bevinni a D vitaminból ahhoz, hogy ne csökkenjen, vagy még inkább, a megfelelő mértékig növekedjen a vér D vitaminszintje felnőttben és terhes nőkben?
A kérdés először az, mennyi a normál szintje a D vitaminnak a vérben. A Mayo Orvosi Laboratóriumok mérése szerint 15-80 ng/ml közt van. A D vitamin vérszintje azonban függ a szélességi foktól és az évszaktól, napsütötte helyeken élőkben 54 és 90 ng/ml között van.

Az ember 20 000-50 000 NE D vitamint szintetizál a napból napsütéses időben fél óra alatt. Az afro-amerikaiaknak kb. ötször annyi időre van szükségük, hogy ugyanennyi D vitamint szintetizáljanak. A nagyon barnára sült fehéreknek már 50%-ra csökkent a D vitamin szintézis. Ha ruhát viselünk, vagy napvédő krémmel vagyunk bekenve, akkor nem képződik D vitamin. Mindezek fényében a napi 400 NE gyászosan kis adag a normál D vitaminszint fenntartásához minimális napfény hatás mellett. (Ahogy ma élünk, amennyi fény ér minket kora ősztől nyár elejéig. Sz.G. meg.)

A szükséges D vitamin mennyiség a megfelelő D vitamin szint fenntartásához

Aki rendszeresen napon van, annak ez nem kulcskérdés. A nyugati népesség azonban fél a naptól a bőrrák és a bőr öregedése miatt.
Az első vizsgálatot Vieth és munkatársai végezték 2001-ben. Egészséges embereknek napi 1000 ill. 4000 NE-t adtak 5 hónapon át. Az első dózistól 27.5 ±6.8 ng/ml-re emelkedett, a második csoportban 38.6 ± 5.8 ng/ml-re emelkedett. A hatvan ember közül senkinél nem tapasztaltak semmiféle káros mellékhatást.
Heaney és mtsi. 200, 1000, 5000 és 10 000 NE-t adtak öt hónapon át összesen 67 embernek. A 200-as csoportnak csökkenni kezdett a D vitamin vérszintje. A másik három csoportnak a dózis függvényében nőtt a vérében a D vitaminszint. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy minden 40 NE D vitaminra 0.28 ng/ml-el nőtt meg a vérszint az 5 hónap alatt. A 90. napra mindenkinél kialakult a végső szint, amely már nem nőtt tovább. A három csoportban tehát a vérszint a következő volt: 2.8, 7.0, 28, és 70 ng/ml. Mindegyik érték a normál értékhatáron belül van. Egyetlen személynél sem volt megfigyelhető a kalciumháztartás bármiféle zavara sem.
A csoportunk szoptatós anyák két csoportjának 2000 és 4000 NE D vitamint adagolt három hónapon át, és a kialakult vérszintek 36 ng/ml és 44 ng/ml volt. A babáknak is javult a D vitaminszintje és végig normál övezetben maradt.

Az adatok alapján láthatjuk, hogy a jelenleg érvényben lévő ajánlott és szükséges napi adagokról és a káros szintről teljesen téves és ártalmas adatok vannak forgalomban.

A D vitamin túladagolás

Mennyitől alakul ki a D vitamin túladagolás? Vieth szerint ez napi 20 000 NE naponta. Mi úgy gondoljuk, akkor beszélhetünk D vitamin mérgezésről, ha a vérszint meghaladja a 100 ng/ml-t. Ekkor kezdődik el a kalcium ürítés, a vér túl magas kalciumszintje és a szövetek meszesedése. Ekkor vérszint elérésére hónapokon át kell szedni napi 10 000 NE-t. Mivel azonban napozás során, amikor napi 10-20 ezer NE képződik, még soha nem fordult elő D vitamin túladagolás, így a napi 10-20 000 NE bevitel a fiziológiai limitet jelenti csupán. A D vitamin túladagolás egy rendkívül ritka állapot.

Nagy adag D vitamin kiegészítés csecsemőknél

A II. világháború után az angoloknál a tejet, a müzlit és még sok minden D vitaminnal dúsítottak, így egy csecsemő becslések szerint napi 2000-3000 NE D vitamint kapott. Mivel sok gyerek ennél jóval többet kapott (pl. sok tejet ivott, sok müzlit evett), így sok gyereknél vitamin túladagolás tüneteit tapasztalták. Ekkor még nem tudták mérni a vér D vitaminszintjét. Így sosem tudjuk, mennyi D vitamint fogyasztottak azok a csecsemők, akiknél a túladagolás tünetei megjelentek. Mivel a Williams szindróma is okoz D vitamin túladagolást, ez is belejátszhatott, de ezt sem tudjuk utólag, hány túladagolásban szenvedő gyermek szenvedett Williams szindrómában.
Finnországban a kérdést úgy oldották meg, hogy csak egy forrásból juthatott a csecsemő D vitaminhoz, így garantáltan szabályozható volt a bevitel. Kezdetben , 1964-ig a finn csecsemők napi 4000-5000 NE-t kaptak naponta. 1964-ben ezt lecsökkentették 2000 NE-re, majd 1975-ben 1000 NE-re, majd az USA ajánlást követve, 1992-ben 400 NE-re.
E szabályozott keretek közt adott vitaminadagolásnál még a korábbi magas dózisra sem alakult ki egyetlen gyermekben sem vitamin túladagolás, viszont a korai időszakban, amikor még magas volt a napi D vitamin adag, drámaian alacsony volt a fiatalkori cukorbetegek aránya!

Az állatkísérletekben, ahol a túladagolás hatását vizsgálták, akkor dózisokat adtak, ami egy 60 kg-os felnőtt ember esetében napi 15 millió NE-nek felelt volna meg.
Az állatkísérletek viszont azt is megmutatták, hogy az anya D vitaminhiánya a magzatban szív, komoly agyfejlődési és csontfejlődési zavarokat idéz elő.

Embervizsgálatok a terhesség alatti D vitamin pótlásról

Terhes anyáknál a mellékpajzsmirigy alulműködése miatt napi 100 000 NE D vitamint alkalmazta. Születéskor a gyermekekben 250 ng/ml D vitaminszint volt mérhető, mégis, 16 éves korukig követve őket, semmi káros hatást nem tapasztaltak egyik életkorban sem náluk. Ez azt bizonyítja, hogy még napi 100 000 NE sem károsította a magzatokat.

A nyolcvanas években végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a D vitamin hiányban szenvedő anyák gyermekei éretlenebbek és az első évben lassabban fejlődnek.
Újkeletű vizsgálatban 160 anyának adtak 800-1600 NE D vitamint egész terhessége alatt. Az induló D vitaminszintjük 5.8 ng/ml volt, és ez növekedett meg átlagosan a 11-17 ng/ml szintre. Az USA-ban a 15 ng/ml szintet normális értéknek tekintik, holott ez már a D vitamihiány kezdete. Az ilyen anyáknak már a terhességük D vitaminhiánnyal indul! És 800 vagy 1600 NE pótlása gyakorlatilag csak megőrzi az éppen csak vitaminhiányos állapotukat. Mások és a csoportunk adatai szerint terhesség alatt napi 2000-10 000 NE D vitamin szedése szükséges naponta ahhoz, hogy a normál D vitamin vérszint fenntartható legyen.
A vizsgálatok szerint az újszülöttek vérében a D vitaminnak az anya vérszintjének 50-60%-a mérhető. Vagyis az anya D vitamin ellátottsága erősen meghatározza a magzat D vitaminszintjét.
Végül vessünk egy pillantást a következő jelenetre, ami naponta esik meg az USA-ban (és nálunk is). A nőgyógyász a terhes anyának felírja a napi 400 NE D vitamint, és mindketten azt hiszik, ez elég. Valójában napi 1000 NE is csak a D vitaminhiányos állapot konzerválására volna elég. Mint kutató és mint gyógyító, ezt egyszerűen nem fogadhatjuk el tovább. A terhesség alatt szükséges D vitaminszükségletet tudományos alapokon kell meghatározni.

Szoptatással hasonló a helyet. Napi 400 NE nemhogy szinten tartaná az anya D vitaminszintjét, hanem még csökkenti is. Valójában soha senki nem vizsgálta ezt a kérdést.
Egy finn vizsgálat azt mutatta ki, hogy az anyatejen tartott csecsemők D vitaminszintje csak onnantól javult, ha anyjuk legalább 2000 NE D vitamint szedett. Csoportunk vizsgálata szerint 4000 NE esetén mind az anya, mind a csecsemő D vitaminszintje normál intervallum közepén helyezkedett el.
Mivel a fentebb idézett vizsgálatokban azt találták, hogy a napi 10 000 NE alatti mennyiség fél éven át is biztonsággal szedhető, úgy véljük, ideje volna a napi ajánlott bevitel és a napi ajánlott szükséglet mértékét végre tudományosan felülvizsgálni.

Fontos!

A D-vitamin magnézium nélkül nem hasznosul (lásd. az erről szóló cikket), és a D-vitamin hatására felszívódó kalcium csak akkor kerül megfelelő helyre (a csontokba az érfal helyett), ha K2-vitamint is szed mellé (erről lásd. a vonatkozó cikket itt)

Ajánlott olvasmány:

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre