Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor
Árthat az utódnak a terhesen szedett D-vitamin?

Paleo válaszok V.

A "rákos" ősember | Az érelmeszesedett ősember | A "gabonafogyasztó" ősember | A korán haló ősember | D-vitamin és ételallergia

Vajon milyen érdekeket szolgál az, hogy a média álhírekkel bizonytalanítja el az embereket? A terhesség alatti D-vitaminhiány rengeteg egészségkárosodást okozott már eddig is a nyugati világ utolsó 150 évében, s most végre, mikor tudatosul az emberekben a D-vitaminfogyasztás szükségessége, pont akkor kell felelőtlen írásokkal veszélyeztetni anyákat és gyermekeiket?

 

 

Árthat az utódnak a terhesen szedett D-vitamin? címmel jelent meg egy népbutító írás a Diványon, s a cikk válasza a címben feltett kérdésre, hogy bizony a terhesség alatt szedett D-vitamin (vagy napozásból eredő magas D-vitaminszint) bizony többszörösére fokozza az utódban az ételallergia kockázatát.

Amikor ilyen cikket olvasok, mindig azt kérdezem magamtól: mi a célja az ilyen embereket összezavaró írásoknak? Mindig arra lyukadok ki, hogy a média egyedül a hírértékre megy rá. Hogy hazugság-e, súlyosan megtévesztő-e, nem számít, lényeg, hogy ma egyre több ember ébred rá a D-vitamin fontosságára, nosza, csapjuk őket arcul egy hírrel, hogy "ne akarj olyan biztos lenni a dolgodban". Ha mondjuk ez az írás valóban hatna az anyákra, akkor utódaiknál jelentős kockázatnövekedésre lehetne számítani a schizofrénia, az autizmus, az 1-es típusú cukorbetegség vagy a multiplex szklerózis tekintetében. Vajon átgondolja ezt a szerkesztő és az újságíró? Nyilván nem, mert gőze sincs róla. Ha én lennék a Dívány szerkesztősége, abban akarnék kitűnni, hogy ha minden felületes médium közreadja az álhírt, akkor én meg a cáfolatát közölném le, s ez lenne az igazi hír. De ehhez szakértő munkatársakra, felelős gondolkodásra volna szükség. Ez a cikk arra jó érv, miért ne olvassuk a Dívány cikkeit, miért ne olvassuk az Index, az Origo, a Hvg.hu és társai "tudományos" rovatait.

De nézzük a konkrét tanulmányt.

Bocsássuk előre, hogy az epidemiológiai vizsgálatok szerint az ételallergia délről északra egyre gyakoribb, amit egyértelműen a fokozódó D-vitaminhiánnyal hoznak kapcsolatba (Mullins és mtsi., 2012). Hogy a D-vitaminhiány az egyik oka az ételallergiának, azt bizonyítja az is, hogy az ősszel-télen született gyerekek közt jóval gyakoribb az ételallergia, mivel jóval alacsonyabb bennük a D-vitaminszint (Vassallo és mtsi., 2010; Mullins és mtsi., 2011). Vagyis vaskos tények igazolják, hogy az ételallergia nem a magas, hanem az alacsony D-vitaminszinttel függ össze. Azaz a terhesség alatt és kisgyermekként szedett D-vitamin véd az ételallergiával szemben.

A Dívány idézte vizsgálat mindezekkel az igazolt összefüggésekkel megy szembe. Ettől persze még lehetne igaza, de nincs.

A vizsgálatban a terhesség alatt, majd születéskor az újszülöttnek a köldökzsinórból vett vérből megmérték a D-vitaminszintet, és ezt összevetették azzal, hogy az első két év alatt kialakult-e élelmiszer allergia a gyermekben (Weisse és mtsi., 2013). Végigbogarászva a 9 oldalas tanulmányt, sajnos arra kellett következtetnem, hogy a szerzők ezt az anyagot soha nem közölték volna le, ha nem volna az egyetemeken és a kutatóhelyeken publikációs kényszer (az előmenetel, a tudományos karrier a publikációk számán és idézettségén múlik). Ha egyszerűen akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, a tanulmány 9 oldalon keresztül nagyon okosan nem szól semmiről. Ugyanis a két év alatt 272 gyermekből mindössze 15-nél diagnosztizáltak ételallergiát, s a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb D-vitaminszintű anyák gyermekei közt NEM SZIGNIFIKÁNS (p=0.025). Azaz a vizsgálat alapján nem állítható, hogy a fokozott D-vitaminszint ételallergiát okozna. Ez nem is meglepő az eddig idézett ellenkező összefüggést igazoló vizsgálatok fényében. Az már csak hab a tortán, hogy az anyák és a gyermekek többsége a vizsgálatban D-vitaminhiányban vagy D-vitamin elégtelenségben szenvedtek.

A vizsgálattal szembe állítható Nwaru és munkatársai (2010) vizsgálata is, amelyben a magas terhesség alatti anyai D-vitaminszint SZIGNIFIKÁNS védőfaktor volt az utód ételallergiájával szemben. Ebben a vizsgálatban mellesleg azt is bizonyították, hogy az utódban kialakuló ételallergia kockázatát (D-vitamintól függetlenül) 26%-kal növelte a terhesség alatt fogyasztott gabonafélék. Az anya étrendjében semmi mással nem függött össze a gyermek ételallergiája!

De menjünk tovább!

Allen és mtsi. (2013) hússzor nagyobb létszámú vizsgálatban azt igazolták, hogy a 20 ng/ml D-vitamin vérszint alatti gyerekek 11.5-szer valószínűbben lesznek mogyoróallergiások, és 4-szer valószínűbben lesznek tojásallergiások. A szerzők következtetése: ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a D-vitaminhiány ételallergiát okoz.

2013 februárjában megjelent tehát két tanulmány. Az egyik rendkívül precíz módszerekkel egyértelműen igazolta, hogy a D-vitaminhiány komoly kockázatot jelent az ételallergiára (Allen és mtsi., 2013), és megjelent egy másik tanulmány, amelynek azon állítása, hogy a D-vitamin ételallergiát okozna, nem szignifikáns eredményeken nyugszik, azaz tudományosan nem tekinthető semmiféle igazolásnak.

Az egyik tanulmány hozzásegíthetné az embereket, hogy gyermekeik egészségesebbek legyenek, a második tanulmány aláássa a D-vitaminba frissen vetett bizalmat, és súlyos kockázatnak teszi ki mind az anyát (pl. D-vitaminhiányban jelentősen nő a császármetszés kockázata, lásd. Szendi, 2012), mind az utódot.

Felmerül a kérdés, miért nem abból lett hír, hogy a D-vitamin már nem csak a rák, az autoimmunbetegségek, stb. ellen véd, hanem nem meglepő módon az ételallergia ellen is? Házifeladatként a kérdést válaszolja meg mindenki maga.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Irodalom

  • Allen KJ, Koplin JJ, Ponsonby AL, Gurrin LC, Wake M, Vuillermin P, Martin P, Matheson M, Lowe A, Robinson M, Tey D, Osborne NJ, Dang T, Tina Tan HT, Thiele L, Anderson D, Czech H, Sanjeevan J, Zurzolo G, Dwyer T, Tang ML, Hill D, Dharmage SC. Vitamin D insufficiency is associated with challenge-proven food allergy in infants. J Allergy Clin Immunol. 2013 Apr;131(4):1109-16,
  • Hallberg, Ö; Johansson, O: Cancer Trends During the 20th Century. Journal of Australian College of Nutritional & Environmental Medicine Vol. 21 No. 1; April 2002: 3-8
  • Hawkes K. Grandmothers and the evolution of human longevity. Am J Hum Biol. 2003 May-Jun;15(3):380-400.
  • Lindeberg, S.: Ancestral human diets. In: Food and Western Disease: Health and nutrition from an evolutionary perspective. Wiley-Blackwell, 2010
  • Mullins RJ, Camargo CA. Latitude, sunlight, vitamin D, and childhood food allergy/ anaphylaxis. Curr Allergy Asthma Rep 2012;12:64-71.
  • Mullins RJ, Clark S, Katelaris C, Smith V, Solley G, Camargo CA Jr. Season of birth and childhood food allergy in Australia. Pediatr Allergy Immunol 2011;22: 583-9.
  • Nwaru BI, Ahonen S, Kaila M, Erkkola M, Haapala AM, Kronberg-Kippilä C, Veijola R, Ilonen J, Simell O, Knip M, Virtanen SM. Maternal diet during pregnancy and allergic sensitization in the offspring by 5 yrs of age: a prospective cohort study. Pediatr Allergy Immunol. 2010 Feb;21(1 Pt 1):29-37.
  • Revedin A, Aranguren B, Becattini R, Longo L, Marconi E, Lippi MM, Skakun N, Sinitsyn A, Spiridonova E, Svoboda J: Thirty thousand-year-old evidence of plant food processing. Proc Natl Acad Sci U S A. 2010 Nov 2;107(44):18815-9. Epub 2010 Oct 18.
  • Rheaume-Bleue, K: Vitamin K2 and the Calcium Paradox: How a Little-Known Vitamin Could Save Your Life Wiley; 1 edition (November 7, 2011)
  • Szendi G: Napfény vitamin. Jaffa, 2012.
  • Szendi G: Paleolit táplálkozás. Jaffa, 2009.
  • Thompson RC, Allam AH, Lombardi GP, Wann LS, Sutherland ML, Sutherland JD, Soliman MA, Frohlich B, Mininberg DT, Monge JM, Vallodolid CM, Cox SL, Abd el-Maksoud G, Badr I, Miyamoto MI, el-Halim Nur el-Din A, Narula J, Finch CE, Thomas GS. Atherosclerosis across 4000 years of human history: the Horus study of four ancient populations. Lancet. 2013 Apr 6;381(9873):1211-22.
  • Vassallo MF, Banerji A, Rudders SA, Clark S, Camargo CA Jr. Season of birth and food-induced anaphylaxis in Boston. Allergy 2010;65:1492-3.
  • Weisse K, Winkler S, Hirche F, Herberth G, Hinz D, Bauer M, Röder S, Rolle-Kampczyk U, von Bergen M, Olek S, Sack U, Richter T, Diez U, Borte M, Stangl GI, Lehmann I. Maternal and newborn vitamin D status and its impact on food allergy development in the German LINA cohort study. Allergy. 2013 Feb;68(2):220-8.
  • Wynn JG, Sponheimer M, Kimbel WH, Alemseged Z, Reed K, Bedaso ZK, Wilson JN. Diet of Australopithecus afarensis from the Pliocene Hadar Formation, Ethiopia. Proc Natl Acad Sci U S A. 2013 Jun 3.