Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. Obukhanych:
Egy immunológus az oltatlan gyerekek diszkriminációjának értelmetlenségéről

Fordította: Szabó-Velvárt László

Forrás:Harvard Trained Immunologist Demolishes California Legislation That Terminates Vaccine Exemptions

Vajon tényleg van értelme vasszigorral megkövetelni minden kötelezővé tett oltás beadását? Számos oltás értelme nem a közösség, hanem csupán az egyén védelme. Ezekben az esetekben nem érvényes az a közegészségügyi elv, hogy az egyénnek azért kell alávetnie magát az oltásnak, hogy megvédje a többieket a fertőzéstől. Tetyana Obukhanych nyílt levelében ezeket a kérdéseket vizsgálja meg a tudomány szemszögéből.

 

 

Tisztelt Törvényhozók!

Tetyana Obukhanych vagyok, és PhD végzettségem van immunológiából. E levelet abban a reményben írom, hogy általa sikerül majd eloszlatnom a védőoltásokkal kapcsolatos több elterjedt tévhitet, ezáltal hozzásegítve Önöket egy olyan igazságos és elfogulatlan hozzáállás kialakításához, amely az elfogadott vakcináció-elméleten és a tudomány új felismerésein alapszik.

Igaz-e, hogy a beoltatlan gyermekek nagyobb veszélyt jelentenek a közösségre, mint a beoltottak?

Gyakran hallani, hogy azok, akik lelkiismereti okokból gyermekeik beoltása ellen döntenek, veszélyeztetik a többi embert, és ez az okfejtés áll annak hátterében is, hogy jelenleg szövetségi szinten és országszerte több államban is a vakcináció alóli mentességi jog megszüntetésének törvénybe iktatását fontolgatják. Szeretném hangsúlyozni, hogy sok modern vakcina - köztük a CDC által gyermekek számára ajánlott vakcinák többsége - védőhatását olyan módon fejti ki, ami nem egyeztethető össze a fenti állítással. Az alábbiakban körvonalazom azokat az ajánlott védőoltásokat, amelyek a fertőzés terjedését nem képesek megakadályozni vagy azért, mert nem arra lettek kifejlesztve, vagy azért, mert eleve nem is fertőző betegségekre valók. Azok az emberek, akik nem kapták meg az alább felsorolt oltásokat, nem jelentenek nagyobb veszélyt a közösségre, mint azok, akiket beoltottak velük, amiből az következik, hogy az ilyen beoltatlan gyermekek diszkriminációja az iskolákban alaptalan.

1. Az IPV (inaktivált poliovírus-vakcina) nem akadályozza meg a poliovírus átvitelét. A vírus vad változata már legalább két évtizede nincsen az USA-ban, és ha beutazók által újra bekerülne az országba, az IPV nem volna hatásos annak nyilvános helyeken való terjedése ellen. Szeretném megjegyezni, hogy a vad poliovírus kiirtása egy másik vakcinának, az OPV-nek, azaz az orális poliovíus vakcinának volt köszönhető. E vakcina használatát azonban az USA-ban már régen beszüntették, és helyét az IPV-t vette át annak ellenére, hogy az előbbi képes volt megakadályozni a vad poliovírus átvitelét.

2. A tetanusz nem ragályos betegség, hanem a mély sebekbe kerülő C. tetani spórák okozzák, ezért a nyilvános helyek védelme nem biztosítható a betegség elleni (dTap kombinált vakcinát tartalmazó) védőoltásokkal, amelyeket az egyén védelmére fejlesztettek ki.

3. Míg a diftéria (torokgyík) toxoid vakcina (amely szintén megtalálható a dTap védőoltásban) képes kivédeni a diftéria baktérium toxinjának betegségokozó hatását, a C. diphtheriae baktérium megtelepedésének és átvitelének megakadályozására nem alkalmas, tehát a nyilvános helyek védelme a diftéria elleni, szintén csak az egyén védelmére kifejlesztett védőoltásokkal sem biztosítható.

4. Az USA-ban jelenleg használatban levő nem sejtes szamárköhögés (aP) vakcina (a dTap védőoltás harmadik, utolsó összetevője) az 1990-es évek végére teljesen kiszorította az addig alkalmazott sejtes szamárköhögés vakcinát, amit a szamárköhögéses esetek soha nem látott megszaporodása követett. Egy főemlősökön végzett, az állatok szándékos megfertőzésével járó vizsgálatból kiderült, hogy az aP vakcina nem képes gátat vetni a B. pertussis baktérium megtelepedésének és átvitelének. Ezután a FDA figyelmeztető közleményt bocsátott ki a fenti rendkívül fontos felismerésről.

- Ezen felül a CDC Tudományos Tanácsadó Testületének (Board of Scientific Counsellors) 2013-as ülésén további nyugtalanító adatok kerültek napvilágra, mely szerint az USA-ban jelenleg előforduló szamárköhögés variánsok (PRN-negatív törzsek) olyan szelektív előnyre tettek szert, amely képessé teszi őket a dTap emlékeztető oltással beoltottak megfertőzésére, magyarul a frissen beoltottak nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg és válnak ezáltal a betegség terjesztőjévé, mint azok, akik nem kaptak oltást.

5. A Haemophilus influenzae baktérium (rövidítve Hib) számtalan fajtája közül a Hib vakcina csak a "b" típusú ellen véd, és bevezetése, annak ellenére, hogy célja kizárólag a tüneteket mutató és tünetmentes Hib hordozók számának csökkentése volt, mellékhatásként megváltoztatta a H. influenzae törzsek arányát az "a"-tól "f"-ig terjedő típusok javára. E típusok a gyermekek Hib vakcinációjának bevezetése óta egyre elharapózóbb méretekben okoznak súlyos megbetegedéseket a felnőtt népesség körében. Az emberek ma fogékonyabbak erre a járványos betegségre, mint a Hib vakcináció előtti időkben voltak. A nem "b" típusú H. influenzae korában semmilyen tudományos alapja nincsen a Hib oltással nem kezelt gyermekek diszkriminációjának.

6. A hepatitis B egy vérrel terjedő vírus, amely nem terjed közösségi szinten, főleg gyermekek körében nem, akik nemigen vesznek részt olyan kockázatos tevékenységekben, mint amilyen pl. a közös injekciós tű használata vagy a szex. A gyermekek hepatitis B elleni vakcinációja nem képes számottevő mértékben javítani a nyilvános helyek biztonságát. Ezen felül nem tiltott a krónikus hepatitis B hordozók iskolába történő felvétele sem. Ezek fényében a beoltatlan (és a vírust még csak nem is hordozó) gyermekek felvételének megtagadása alaptalan és logikátlan megkülönböztetés.

Összegezve: az IPV, dTap, Hib és hepatitis B ellen lelkiismereti okokból nem beoltottak nem jelentenek nagyobb veszélyt a közösségre, mint a beoltott személyek, ezért diszkriminációjuk alaptalan.

Milyen gyakran okoznak a védőoltások súlyos problémákat?

Állandóan azt halljuk, hogy a vakcináknak ritkán van komoly mellékhatása. Sajnos ezt az állítást a tudomány nem támasztja alá. Egy, a kanadai Ontarioban végzett friss kutatás szerint a vakcináció miatt a 12 hónapos védőoltás beadása után minden 168, a 18 hónapos védőoltás beadása után pedig minden 730 gyermekből egy intenzív osztályra kerül.

Amikor a csecsemőoltások beadása után bizonyíthatóan ennyire magas az intenzív osztályra kerülés veszélye, akkor a vakcinációval kapcsolatban a döntés joga jár a szülőknek, akik teljesen érthető, ha el akarják kerülni ezt a közvetlen veszélyt, főleg hogy annak olyan betegségekkel szembeni védelem érdekében tennék ki gyermeküket, amelyek egyrészt enyhének számítanak, másrészt könnyen lehet, hogy soha sem is kapja meg őket a gyermek.

Meg tudja-e akadályozni a védőoltások beadatását lelkiismereti okokból megtagadó családok elleni diszkrimináció az olyan fertőző vírusos betegségek járványkitöréseit, mint amilyen pl. a kanyaró?

A kanyarót kutató tudósok régóta ismerik az ún. "kanyaró paradoxont". Alább Poland és Jacobson 1994-es "A kanyaró eliminálásának kudarca: az immunizált személyek kanyaróval való megfertőződésének nyilvánvaló paradoxona" c. cikkéből(Arch Intern Med 154:1815-1820) idézek:

"Nyilvánvaló paradoxon, hogy ha a kanyaró ellen immunizált személyek aránya egy populációban magas szintet ér el, akkor e betegség elsősorban az immunizáltaknál fog jelentkezni."

A további kutatások kimutatták, hogy a "kanyaró paradoxon" oka a népesség "VAKCINÁKRA GYENGÉN REAGÁLÓ"-nak nevezett része. Azok tartoznak ebbe a csoportba, akik az első kanyaróoltásra gyengén reagálnak. Ezek az emberek aztán ÚJRAoltásukra gyenge immunválasszal reagálnak, majd 2-5 év múlva újra fogékonyakká válnak a fertőzésre annak ellenére, hogy minden oltást megkaptak.

A újraoltás nem oldja meg a gyengén reagálás problémáját - az minden valószínűséggel genetikai hajlam kérdése. Az USA-ban a gyengén reagálók arányát a gyermekek körében 4,7%-ra becsülik.

Kanyarójárvány-kitöréseket vizsgáló quebeci (kanadai) és kínai kutatások tanúsága szerint a mai napig vannak ilyen járványkitörések még akkor is, ha a lakosság beoltottsági aránya a legmagasabb (95-97 vagy akár 99%-os) kategóriában van. Ennek oka, hogy a vakcinák hatására termelődő antitestek még az oltásokra jól reagálóknál is idővel megfogyatkoznak. Az oltás útján szerzett immunitás nem azonos a fertőzésekkel való természetes találkozás során kialakuló, egész életen át megmaradó védettséggel.

Kimutatták, hogy a kanyaró vakcina hatására vagy annak ellenére kanyaróssá váló személyek fertőznek. 2011-ben két komoly kanyarójárvány kitörését okozták korábban kanyaró ellen beoltott személyek (a kanadai Quebecben és New Yorkban).

Az eddigieket összegezve egyértelmű, hogy a vakcinálás mindenki számára kötelezővé tétele, ami amúgy is csak a családok egy kis százalékának akaratával ellenkezik, nem akadályozza meg a korábban visszaszorított betegségek újbóli elterjedését, sem azoknak az adott országba kívülről történő bekerülését és a járványkitöréseket.

Vajon nincs-e a diszkrimináción kívül más megoldás a védőoltások beadatását lelkiismereti okokból megtagadók problémájára?

Az elmúlt idők USA-beli kanyarójárvány-kitörései (köztük a nemrég történt disneylandi járványkitöréssel) során megfertőződöttek többsége felnőtt és nagyon fiatal csecsemő volt, míg a vakcináció előtti időkben a kanyaró főleg az 1 és 15 éves kor közöttieket érintette. A betegség természetes megkapása után egész életen át megmaradó immunitás alakult ki az emberekben, míg a vakcinák okozta immunitás idővel lecsökken, védtelenné téve a felnőtt lakosságot. A kanyaró ma nagyobb veszélyt jelent a csecsemőkre és a felnőttekre, mint az iskoláskorú gyermekekre.

A vakcináció előtti időkben az emberek sokkal nagyobb valószínűséggel találkoztak a vírussal, mint ma, mégis szinte egyetlen egy évesnél fiatalabb csecsemő sem lett kanyarós az anyák erős (és az anyatej által a gyermekre is kiterjedő) immunvédettségénel köszönhetően. A nagyon fiatal csecsemők ma tapasztalt kanyaró irányi fogékonyságának oka egyértelműen a hosszú ideje folyó tömegvakcinálási gyakorlat, amely nem engedte, hogy a mai anyák, akiket szintén beoltottak gyerekkorukban, természetes módon, biztonságos iskolás korban kapják meg a betegséget, élethosszig tartó immunitást alakítsanak ki ellene, és azt gyermekeikre is átvive életük első évében megóvják őket a kanyarótól.

Szerencsére azért létezik egy terápiás megoldás a mára elhervadt anyai immunitás helyettesítésére: Csecsemők és más, veszélyeztetett vagy meggyengült immunrendszerű egyének kérhetnek immunglobulin-kezelést, amely akár életmentő is lehet, és amelynek során a betegséggel való találkozáskor antitesteket vetnek be a vírus ellen, ezáltal megelőzve vagy legalább is enyhítve a fertőzést.

Összegezve:
1.) a modern vakcinák jellegéből adódóan a nem beoltott emberek nem jelentenek nagyobb veszélyt a poliovírus, a torokgyík és a szamárköhögés kórokozója valamint számos nem "b" típusú Haemophilus influenzae baktériumtörzs átvitele tekintetében, mint a beoltottak. Az oltatlanoknál gyakorlatilag nem fordul elő, hogy iskolai körülmények között másokat hepatitis B-vel megfertőznek, a tetanus pedig egyáltalán nem is ragályos betegség;
2.) gyermekeknél az intenzív osztályra kerülés kockázata jelentősen megnő beoltatásukat követően, ami annak bizonyítéka, hogy a vakcináció gyakorlata nem kockázatmentes;
3.) a kanyarójárvány-kitöréseket még akkor sem lehetne teljesen kivédeni, ha mindenki beoltatná magát; és végül
4.) a kanyaró és más vírusos megbetegedések megelőzésére létezik egy hatékony módszer azon csecsemők számára, akik nem kaphatnak vakcinát valamint azok számára, akiknek gyenge az immunrendszere. Ez a módszer az immunglobulin-kezelés, és azok jogosultak rá, akinél fennáll az említett betegségekkel való megfertőződés veszélye.

A fenti négy megállapítás fényében világos, hogy a lelkiismereti okokból beoltatlan gyermekek elleni diszkrimináció iskolai körülmények között teljesen indokolatlan, mivel az ilyen gyermekek vakcinálatlansága nem jelent számottevő közegészségügyi veszélyt.

Tisztelettel,

Tetyana Obukhanych PhD

(A szenátus az érveket nem vette figyelembe, és megszavazta a diszkriminációs törvényt.)

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre