Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Robert F. Kennedy, Jr.:
Egy kis számtan az agyhártyagyulladás elleni oltás körül

Fordította: Czárán Judit

Forrás:Robert F. Kennedy, Jr.: Doing the math on meningitis vaccinations

Mivel a meningitisz elleni vakcina gyártói számára évi több milliárd dollár bevétel a tét, megpróbálják elérni, hogy az agyhártyagyulladás elleni védőoltást az egész országban (egyelőre az USA-ban) kötelezővé tegyék. Pedig túl azon, hogy az "oltsunk vagy ne oltsunk" dilemma eldöntéséhez mindig sok tényezőt kell mérlegelni, a szóban forgó vakcina kötelezővé tétele előtt különösen fontos lenne egy kis fejszámolást végezni.

 

 

Nemrégiben a Colorado Boulder Egyetem diákönkormányzata határozatot fogadott el, amelyben arra kérik az amerikai járványügyi hatóság (CDC) oltási gyakorlattal foglalkozó tanácsadó bizottságát (ACIP), hogy tegyenek ajánlást, hogy minden egyetemre felvett diák kapja meg a meningokokkusz elleni védőoltást. Az ACIP június 24-én tárgyalja az egyetem említett határozatát. Első napirendi pontként fogják megvitatni, hogy ajánlják-e a meningokokkusz B oltást minden serdülő és egyetemista számára.

Mivel a meningitisz elleni vakcina gyártói számára évi több milliárd dollár bevétel a tét, megpróbálják elérni, hogy az agyhártyagyulladás elleni védőoltást az egész országban kötelezővé tegyék. Pedig túl azon, hogy az "oltsunk vagy ne oltsunk" dilemma eldöntéséhez mindig sok tényezőt kell mérlegelni, a szóban forgó vakcina kötelezővé tétele előtt különösen fontos lenne egy kis fejszámolást végezni.

A meningokokkusz okozta agyhártyagyulladás rendkívül ritka betegség. Tavaly az Egyesült Államokban összesen 390 esetet regisztráltak, ami a 319 milliós népességre vetítve azt jelenti, hogy 817 949 emberből egy fertőződött meg tőle. Coloradóban 2016-ban három meningokokkusz okozta agyhártyagyulladásos megbetegedés fordult elő, közülük egy volt halálos kimenetelű. A CDC három vakcinát törzskönyvezett, amelyek a meningitisz A, C, Y és W135 törzseit célozzák meg: a Menactrát, a Menveót és a Menomune-t. Mindhárom szignifikáns mennyiségben tartalmaz higanyt, viszont az agyhártyagyulladás említett kórokozói ellen csak 85%-ban nyújtanak védelmet.

Az agyhártyagyulladásos esetek harminc százalékát a B törzs okozza, amely tipikusan középiskolás korú gyerekeknél fordul elő, és amellyel szemben ez a három vakcina teljesen hatástalan.

Az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) a B törzs ellen nemrégiben két új vakcinát hagyott jóvá, a Trumenbát and Bexserót. A vakcina gyártói most azért lobbiznak, hogy a következő tanévtől ezeket is vegyék fel a kötelezően ajánlott oltások listájára. Az intézkedés ellenzői viszont azt állítják, hogy a hatóságok az új B törzs elleni vakcina biztonsági és hatékonysági tesztelését gyorsított eljárásban végezték, nyilvánvalóan vétettek a biztonsági előírások ellen, és nem végezték el a placebo-kontrollos vizsgálatokat sem. Ráadásul mindkét új, B törzs elleni vakcina az oltásoknak abba a kategóriájába tartozik, amely terhes nőknek csak nagyon indokolt esetben adható. De nem tesztelték az oltóanyagok karcinogenitását, illetve mutagenitását sem, és azt sem vizsgálták, hogy lehet-e hatásuk a férfi termékenységre.

A Menactrához és a Menveóhoz mellékelt tájékoztatóban az szerepel, hogy a vakcina az esetek egy százalékában okoz súlyos mellékhatásokat. A Menomune a benne levő relatíve magas higanykoncentráció miatt a beoltottak 1,3 százalékát betegíti meg. A CDC Rózsaszín Könyve szerint azoknak, akiknél a meningitisz vakcina "súlyos mellékhatásokat " okoz, 0,3 százaléka meghal. Nos, a coloradói diákönkormányzatnak ezekkel a számokkal kellene egy kicsit matekozniuk. Ha az egyetem mind a 400 000 diákját beoltják a régebbi vakcinával, akkor 4000-nek kell súlyos mellékhatásokkal számolni, közülük tizenketten meg is fognak halni. Azt még nem tudjuk, milyen következményekkel járna, ha a kutyafuttában jóváhagyott új B törzs elleni vakcina is széles körben elterjedne, de ha hinni lehet a gyógyszer-tájékoztatón szereplő számoknak, akkor a beoltott diákok 2 százaléka betegedne meg vagy kerülne kórházba az oltás súlyos mellékhatásai következtében. Ez további 8 000 diákot jelentene további 24 halottal, vagyis összesen 12 ezer beteg és 36 halott lenne az ár, amit azért kellene fizetnünk, hogy három ember ne kapja meg az agyhártyagyulladást.

De egyáltalán nem mellékesek az oltás költségvetési kihatásai sem. A CDC árlistája szerint a Bexsero körülbelül 320 dollárba fog kerülni diákonként. Ez azt jelenti, hogy a Colorado 400 000 hallgatójával számolva csak a B vakcina kötelezővé tétele 128 millió dollár költséget okozna évente.

A vakcinagyártók évi egy milliárd dollárnál is többet nyerhetnek azzal, ha sikerül elérniük, hogy az ACIP felvegye az agyhártyagyulladás elleni vakcinát az ajánlott oltások listájára. Bár Coloradóban hatalmas a nyomás, hogy ezeket az oltásokat tegyék kötelezővé a felsőbb iskolákban, ha ez megtörténik, annak mind a költségek, mind az emberéletekben keletkezett károk tekintetében kijózanító hatása lehet. Kiderülhet ugyanis, hogy az oltás bevezetése kizárólag a vakcinát eladni kívánó gyógyszergyáraknak, valamint a tőlük sápot húzó politikusoknak jó üzlet.

A diákönkormányzatok minden bizonnyal a CDC-től származó információk alapján hozták meg eredeti döntésüket. Csakhogy a CDC, különösen annak oltási gyakorlattal foglalkozó tanácsadó bizottsága, az ACIP, a közelmúltban számos alkalommal keveredett botrányba. Négy komoly szövetségi nyomozás is folyt a szervezet ellen, amelyek nyomán élesen bírálták őket a tudományosság hiánya és a vakcinagyártókkal való korrupt összefonódások miatt. Mindenesetre a jelenlegi ajánlás, hogy a diákokat csak indokolt esetben oltsák agyhártyagyulladás ellen, sokkal ésszerűbb - legalábbis azok számára, akiket nem a gyógyszergyárak profitja, hanem a fiatalok egészsége érdekel.

 

 

Kétségtelen, hogy a meningokokkusz okozta agyhártyagyulladás nagyon súlyos betegség, amely akár halállal vagy maradandó rokkantsággal is végződhet. Fontos azonban, hogy a probléma megoldása ne okozzon több bajt, mint maga a probléma. Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy a meningokukkusz B elleni védőoltás kötelezővé tétele több diák halálát okozná, mint ahányat megvédene a betegségtől. Úgyhogy mielőtt lemondunk a jogainkról, kifizetünk több millió dollárt és megbetegítünk egy sor fiatalt, érdemes számolni egy kicsit.

Kommentár: Magyarországon nem tervezik az oltás bevezetését, mert nálunk évente 5-10 csecsemő betegszik meg és 1-3 hal bele. Ferenci Tamás számításai szerint egy megbetegedés megelőzése 700 millióba kerülne, egy oltással megelőzött halál pedig 2 milliárd forintba kerülne. Az elemzés jól mutatja azt a modellt, ahogy egyes -egyáltalán nem költséghatékony- oltásokat az oltóanyagipar rátukmál az emberekre, elhitetve velük, hogy halálos veszélyben vannak.

Az elemzés akár a HPV oltásra is igaz lehet. Ezt nálunk erősen ajánlottá tették és mivel ingyenes, igen sokan éltek vele. A nemzetközi szakirodalomban a győzelmi jelentések arról szólnak, mennyire lecsökkent az oltás által lefedett HPV vírusok okozta fertőzések száma. Ez igaz. Csakhogy a méhnyakrákos esetek száma nem csökkent, hanem nőtt (Beller és Abu-Rustum, 2009). Angliában a 25-29 évesek közt 2008-hoz képest 2009-ben 38%-kal, a 35-39 évesek közt 30%-kal (Sasieni és mtsi., 20112). Hasonló folyamatok figyelhetők meg más országokban is (Harper, 2010). Ez természetesen nem azt jelenti, hogy maga az oltás okozná a méhnyakrákot, hanem csupán csak azt jelenti, hogy amit vártak tőle, annak az ellenkezője következett be. Nem tudom, mennyibe került Magyarországon az a rengeteg oltás, amit abban a reményben adtak be, hogy csökken majd a méhnyakrákos esetek száma, de a külföldi példák alapján gyanítható, hogy nálunk sem az lesz a hatása, amit vártak egyesek tőle.

 

-->

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Beller U, Abu-Rustum NR. Cervical cancers after human papillomavirus vaccination. Obstet Gynecol. 2009 Feb;113(2 Pt 2):550-2.
  • Harper DM, Nieminen P, Paavonen J, Lehtinen M. Cervical cancer incidence can increase despite HPV vaccination. Lancet Infect Dis. 2010 Sep;10(9):594-5
  • Sasieni P, Castanon A. Dramatic increase in cervical cancer registrations in young women in 2009 in England unlikely to be due to the new policy not to screen women aged 20-24. J Med Screen. 2012 Sep;19(3):127-32.