Szendi Gábor:
Még hogy a Föld forog? Hahaha!

E portálok "tudományos" rovatainak az a célja, hogy visszhangozzák az ipar által erősen devalválódott hivatalos orvostudomány és táplálkozástudomány megkövesedett állításait. Mernék csak nem ezt tenni. Egyrészt a kivásárolt hivatalos tudomány azonnal tiltakozna: megjelennének a különböző intézmények, kollégiumok, "szakemberek" és egészségrontással, félretájékoztatással vádolnák meg a portált. Ezt ugye mégsem tanácsos vállalni, hiszen a tekintélytisztelő átlagolvasó is jobban hisz az intézményesült állításoknak, mint az azt megkérdőjelező eredményeknek. Ugyanezért e rovatok tartalmát nem a tudomány haladása, hanem az átlagolvasói elvárás vezérli. A legtöbb ember a "tudományos rovatoktól" megerősítést és nem elbizonytalanítást vár. A józan paraszti ész nem más, mint mélyen berögződött gondolati sémák számonkérése. És végül megszűnnének a reklámbevételek, hiszen az élelmiszeripar az egyik legnagyobb hirdető. Amikor megírtam egy portálon, hogy a margarin fogyasztása életveszélyes, még aznap megjelent a legnagyobb margarinhirdető és megzsarolta a portált, hogy korrigálja a cikkemet. Amikor ugyanezen a portálon írtam a gabona veszélyeiről, a fórumokban feldúlt kenyérfalók követelték a felakasztásomat. A portál gyorsan belátta, hogy botrány és botrány közt nagy különbség van. Ha arról írnak, hogy X celeb megcsalta Y-t, az jó botrány, mert lehet rajta csámcsogni. Ennek az az üzenete az átlagolvasó felé, hogy "ők is olyanok, mint te". De ha arról tudósítanak, hogy a margarin tele van transzzsírral és omega-6-al, következésképpen nem véd a szívbetegség ellen, hanem okozza azt, akkor ez nem jó botrány, mert megkérdőjelezi az ipari érdekeket, és szorongást okoz az átlagpolgárnak. Aki, ha már halni kell, legalább hihessen abban, hogy nem az ipar, se nem az ő rossz választása, hanem a végzet akarta így. A közös sors tudata megbékéltet a krónikus betegségekkel és halállal, mert az elkerülhetetlenséget sugallja. Aki megkérdőjelezi a gyógyszeripar vagy az élelmiszeripar által diktált "halálmenet" elkerülhetetlenségét, az nyugtalanságot szül és a lázadás rémképét vetíti előre. A nagy portálok "tudományos" rovatainak szerkesztői és szerzői "nem tudják, de teszik" a dolgukat: védelmezik a köznyugalmat, elrettentenek az életmódról való másként gondolkodástól. Következésképp ezekből a "tudományos" rovatokból tudományos igazságot soha senki nem fog megtudni, az itt megjelent cikkek az ipari érdekek által diktált hazugságokat ragozzák napszámban, azaz szorgalmasan döngölik a fejekbe az ipar tudományosnak tetsző állításokban megfogalmazott aktuális üzenetét.

A paleolit táplálkozás most kedvenc témája lett ezeknek a "tudományos" rovatoknak. Sorra jelennek meg a "cáfoló" cikkek az Origon, az Indexen, a medizona.hu -n. A múltkoriban az "őskenyérről" tudóskodtak, most meg legutóbb a medizona.hu-n jelent meg egy félrevezető írás "Együnk-e úgy, mint az ősemberek?" címmel.
A cikk végkövetkeztetése természetesen az, hogy "isten ments". A cikk eszembe jutatta, hogyan értesült a magyar átlagolvasó arról, ki is az a Szolzsenyicin és miért is nincs neki igaza. Amikor a Gulag szigetcsoport című könyve a hetvenes évek közepén megjelent Nyugaton, a magyar pártvezetés úgy döntött, jobb, ha kézbe veszi a Szolzsenyicinről való közgondolkodás irányítását, mintsem, hogy az emberek kósza hírekből alkossanak netán önálló véleményt. Ezért a Népszabadságban egész oldalas részletes cáfolatot közöltek egy olyan szerző olyan művéről, akiről egészen addig a teljes hírzárlat miatt senki nem is tudott. Én sem. De olvasva a cáfolatot, egyből érdekelni kezdett, ki ez az ember. Remélem a "tudományos" rovatok paleolitot "cáfoló" cikkei hasonlóképpen fognak hatni az emberekre.

Hogy a kommunista rendszerben ismeretlen volt a sajtóetika, az világos, nem kell külön megmagyarázni. Hogy az emberek valaminek csak a cáfolatát ismerhessék meg, azt a hatalom diktálta.

De hogy ma ezek a portálok miért veszik semmibe a legalapvetőbb sajtóetikai szabályokat, és miért gondolják, hogy nekik kötelességük cáfolni a paleolit táplálkozás elveit, az megérdemel egy kis elemzést, mert rávilágít arra, hogy ezek a rovatok nem tudományt, hanem ideológiát közvetítenek.
A tudomány nem tűri meg a félreinformálást és hamis érvekkel való vagdalkozást. A tudományban nem a tekintélyek, hanem a tények számítanak. Az ideológiai természetű közlésekben viszont döntő az egyoldalú tájékoztatás és a tekintélyekre való hivatkozás.

Durva sajtóetikai vétség, hogy a medizona.hu cikkben hivatkoznak rám, részletesen írnak a maguk szája íze szerint a paleolit táplálkozásról, megkérdeznek "szakembereket", csak éppen engem nem kérdeznek meg, akit bírálnak. Így szokott eljárni természetesen az Index és az Origo is.
A medizona.hu cikk meg sem próbálja tárgyilagosan pro és kontra megszólaltatni a két oldalt, hanem a szerkesztőség eldöntötte, mi is az igazság, a cikk névtelen szerzője pedig megrendelésre megírta. Persze, lehet, hogy nem esett nehezére, mert neki is rossz véleménye van a paleóról. Csakhogy egy tudományos rovat nem személyes meggyőződéseket, hanem tudományos álláspontokat kéne ismertessen.

Hangulatkeltő kezdésként a szerző beidéz egy indexes blogról egy kontextusából kiragadott hozzászólást, hogy demonstrálja, micsoda agyament étrend is a paleolit táplálkozás. A beidézett szöveg tartalma nem jellemzi a paleolit táplálkozást, és még a bejegyzést író sem így étkezik. Ugyanez a hozzászóló ugyanis egy korábbi bejegyzésében azt írja, hogy ő valójában nem is a húsfogyasztását, hanem a zöldség és gyümölcsfogyasztását növelte meg. Lejáratásra azonban ez nem volna megfelelő idézet. A cikk közepébe elrettentésül betettek egy olyan fogást -sült hús, krumplipürével - ami a nyugati étrendben tipikus. Ennyiben helytálló is az aláírás, miszerint a képen látható étrend hiányállapothoz vezet. De mi köze ennek a paleóhoz? A medizona.hu-n annyira nem ismerik "elemzésük" tárgyát, hogy még egy megfelelő képet sem tudnak kiválasztani illusztrációnak?

A cikkben megszólal az Országos Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója, akinek hozzászólása véleményem szerint csupán tájékozatlanságát tükrözi vissza. Egyrészt a paleolit táplálkozást alacsony szénhidráttartalmú étrendnek nevezi, ami durva tévedés. A paleolit táplálkozás nagyon is sok szénhidrátot tartalmaz, de a hangsúlyt a komplex, alacsony glikémiás indexű szénhidrátokra helyezi. A medizona.hu cikkhez hasonló cikkek szokták azt terjeszteni, hogy a paleo húst hússal evés. Vagy nyershús evés. Elég szomorú, hogy Martos ilyen cikkekből tájékozódik, miközben világszínvonalú szaklapokban jelennek meg vizsgálatok a paleolit étrendről. Innentől természetesen saját tévedése rabja, és nem a paleolit táplálkozásról beszél, hanem arról, amit ő erre a szóra fantáziál.
A rostszegény táplálkozás pl. a nyugati étrendre jellemző, a paleolit rengeteg zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz. Éppen ezért nem sok köze van az Atkins diétához. A nyugati étrend okozta székrekedést pedig éppenséggel a paleo szokta megszüntetni.
Martos Éva figyelmébe ajánlom azt is, hogy a rostok végbélrák megelőző hatását már régen megkérdőjelezték. Máskülönben, a végbélrák tipikus civilizációs betegség, a paleolit táplálkozást folytató természeti népek körében viszont ismeretlen.
Vitaminhiányt emlegetni a paleo kapcsán, amikor a nyugati ember folyamatosan vészes vitaminhiányban szenved, ugyancsak durva csúsztatás. Ráadásul az általam képviselt realista paleo nagy hangsúlyt fektet a folyamatos vitaminpótlásra, hisz a mai ipari környezetben egy étrend sem képes fedezni a megfelelő vitaminszükségletet. Miközben a népesség rákos megbetegedéséért az orvoslás által mesterségesen fenntartott D vitaminhiány a felelős, Marton a paleót bírálja? Külön fejezet szól a könyvemben arról, hogy mit okoz az elégtelen D vitamin bevitel.
Érdemes volna Martosnak tájékozódnia arról is, hogy a koleszterinteória már csendben kimúlt. A medizona.hu-nak is nagy tanulság lehetne, hogy nem nagy dicsőség utolsó vérig küzdeni a gyógyszeripar profitját szolgáló tudományos blöffért.
Szegény Martos Évát a medizona.hu csak arra használja, hogy a szájába adjon olyan riogató kijelentéseket, amiknek ugyan semmi köze a paleolit táplálkozáshoz, de mint Szolzsenyicin esetében is történt, arra alkalmas, hogy a cáfolattal elriassza az olvasót az eredeti gondolatok megismerésétől. Tulajdonképpen nem is érdemes tételesen cáfolni Martos állításait, azok ugyanis nem a paleolit táplálkozásról szólnak. Ennek a résznek az lehetne a találó címe, hogy "Martos Évának a paleolit táplálkozásról ez jutott eszébe". Hogy mi jutott eszébe, az persze az ő magánügye - volna, ha a medizona.hu jóvoltából nem visszhangozná szavait az egész magyar Internet. A cikk szerzőjével együtt mindketten megspórolták maguknak, hogy elolvassák azt, amit nagy magabiztosan cáfolnak. Valahol meg is értem. Egy újságíró vagy egy főigazgató, gondolom annyira elfoglalt emberek, hogy nincs idejük elmélyült utána olvasásra. Örüljünk, hogy jut idejük legalább a cáfolatra. Így aztán könnyű szívvel lehet kijelenteni, hogy "tudományos bizonyíték nem támasztja alá az ilyen jellegű táplálkozás propagálóinak állításait, és a táplálkozástudomány jelenlegi tudása szerint nem mondható biztonságosnak egy ilyen összetételű, szélsőséges étrend." Ez bizonyára igaz lehet arra a szörnyű étrendre, amit Martos elképzelt. De egy ember rémálma akkor sem érv egy evolúciósan kialakult táplálkozási rendszer ellen, ha az az ember történetesen az OÉTI főigazgatói székében rémálmodik.

A medizona.hu "oknyomozó" riporterének sikerült felkutatnia még egy ellenlábast, aki ki tudja milyen motivációból, a fejébe vette, hogy megmenti a magyar embert a paleolit táplálkozástól. Nehogy már csökkenjen a szívhalálozás, a daganatos halálozás és miegymás. A kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében a cikk végén link mutat Varga cikkére, de engem valahogy megint lefelejtettek. Nehogy véletlen valaki engem is olvasson, ne csak a cáfolatomat.
Varga számon kéri rajtam az evolúciós ismereteket, miközben azt az egyszerű összefüggést nem képes átlátni, hogy a természetes szelekció csak akkor módosítaná az emésztésünket meghatározó génjeinket, ha a földműveléssel megjelent új tápanyag összetétel a sikeres szaporodást veszélyeztető korai betegségeket okozna. Persze, a földművelés hajnalán valószínűleg okozott is, s ennek következménye az, hogy a mai ember krónikus betegségei kitolódtak 40-50 éves kora utánra.
Varga másik érve, hogy a kulturális-technikai fejlődés sikeressége bizonyítja a nyugati étrend fölényét, megint furcsa. Egy kultúra fejlődése sokkal összetettebb dolog annál, semmint hogy az emésztéssel lehetne magyarázni. Ezek szerint a világ különböző kultúráit technikai fejlettség szerint sorba állítva megtudhatjuk, melyik táplálkozott a legjobban? Hogy betegen is lehet gondolkodni, azt bizonyítja a mai szárnyaló technikai fejlődés, ami mellett az emberek 50%-a szívbetegségben, 30%-uk pedig rákban hal meg, 8%-uk autoimmun, 10%-uk pedig cukorbetegségben szenved. Jobb, ha tőlem tudja meg, hogy a kultúra alapja nem a tejbegríz.

Varga azon érvelése, hogy "homályos elképzelésünk van arról, hogy pontosan mit is ettek az emberek a paleolitikumban", csak arról szól, hogy neki van nagyon homályos elképzelése a paleolit táplálkozás érvrendszeréről. Ugyanis döntően a kortársként velünk élt vagy élő természeti népek táplálkozását tekintjük modellnek, nem a régészeti leletek nyújtotta adatokat. Abban is el van tévedve, hogy a paleolit táplálkozás nem az "ősember" vagy a természeti ember táplálkozásának puszta majmolása, hanem annak tudományos elemzéséből építkezik. Ha nem igazolódott volna be többszörösen, hogy ez az étrend rendkívül alkalmas a civilizációs betegségek megelőzésére és kezelésére és a normál testsúly megőrzésére vagy visszanyerésére, akkor nem volna egyre növekvő tábora ennek az étrendnek. Ezért aztán az a megjegyzése, hogy csak anekdotikus esetek ismertek a paleo pozitív hatásáról, csupán hiányos ismereteiről és ismeretségi köréről árulkodik. Remélhetőleg Varga ismeri a PubMed adatbázist. Megtehetné már, legalább így az emberek sokadszori félrevezetése után, hogy otthon, lefüggönyözött szobában, titokban beírja a PubMed keresőmezőjébe a "paleolithic diet" kifejezést. Utána nyugodtan állíthatja tovább, hogy "ezt a jelenlegi szakirodalom sem támasztja alá", de legalább ismerje meg, amit letagad. Megértem, ha e megkésett kutakodás után ciki lesz már beismerni, hogy rögtön talált 15-20 kutatást, amely bizonyítja, hogy ez az étrend nagyon is szalonképes a táplálkozástudományban, és ha kicsit tágítaná a keresést koleszterin, fehérje, alacsony és magas GI-jű táplálkozás kulcsszavakra is, valószínűleg még inkább torkára forrna a szó. Megkönnyítheti a dolgát, ha előveszi a könyveimet és megnézi a 20-30 oldalas szakirodalmi hivatkozásaimat. A medizona.hu anonym munkatársának ugyanezt nem ajánlanám, mert félő, hogy a tudomány olvasása meghaladná erőit. Ő láthatólag csak írni tud. Jobb is, hogy névtelenül teszi.

Látom előre, majd megint azt fogják mondani, "a Szendi meg van sértve". Nem én vagyok megsértve, én ennél már edzettebb vagyok. Azok az emberek vannak megsértve, mi több, megkárosítva, akiket hülyének néznek, és el akarják venni tőlük a lehetőséget, hogy kellő informálódás után szabadon választhassanak. Ha csak a paleolit ügyben tájékoztatnának félre ezek a rovatok, az jó arány is volna. De abban, ahogy a népesség egészségi állapota egyre csak romlik, abban komoly szerepe van az áltudományos ismeretterjesztésnek. Hál' Isten nem mindenhol megy ez így. A BBC Egészségügyi oldalán egy korrekt ismertetés olvasható 2010 szeptemberéből, melyben pl. az egyik megszólaltatott professzor azt mondja: "A paleolit ember talán korábban halt meg, mint mi, de nem a rossz táplálkozásba halt bele." S hogy ér véget a cikk? "Visszatekintve a múltba, felfedezhetjük, mi vezet el az egészségesebb élethez".